Soha többé unalmas keddet! – mindjárt indul a Veszprém-Balaton 2023 európai kulturális fővárosi program

A címben szereplő szlogen volt az egyik legfontosabb vezérelv a Veszprém-Balaton 2023 Európai Kulturális Főváros (EKF) programjának megalkotásakor. A szervezők mindent megtettek azért, hogy az EKF-fel adódó lehetőség a balatoni holtszezonon és 2023-on túl is még nagyon hosszú ideig előnyére váljon a helyieknek és a régióba látogatóknak. Bíznak benne, hogy az ott lakók bevonásával, sokszor helyi ötletek és vállalkozások, kreatív szolgáltatók EKF-es megtámogatásával indított projektek hamar önjáróvá válnak és sokáig szolgálják még a várost és tágabb régióját. A veszprémi kulturális fővárosi program kitalálói meséltek nálunk a januárban induló rendezvénysorozatról.

Legyen vonzó itt élni, ide (vissza)jönni!

Veszprém és régiója elképesztően érdekesen pulzáló térség: 200-400 ezernél többen nem lakják, de egy erősebb nyári hétvégén akár másfélmillióan is levonulnak a Balaton medencéjébe. Ekkor a vidék a második legnagyobb „metropolisznak” számít, ami egészen különlegessé teszi a helyzetét – hangsúlyozta Mészáros Zoltán, az EKF vezérigazgatói főtanácsadója. A hatvanezres Veszprém számos kihívással szembesül – ahogy az összes hasonló paraméterekkel rendelkező kisebb város Európában. Az egyik legfontosabb az elvándorlás: a helyi fiatalok elhagyják a várost, máshol tanulnak tovább, majd később sem térnek vissza szülővárosukba, mert az nem elég vonzó. Úgy érzik, a nyári szezonon kívül nincs hova menni a városban – például kedd esténként –, nem látnak perspektívát abban, hogy családjukkal ott telepedjenek le.

Ezen kíván változtatni az EKF, Veszprém újrapozicionálásával a Balaton-Bakony régió központjaként, élhető és vonzó jövőkép felvázolásával és ehhez az alapok megteremtésével. Az EKF alatt futó projektek kialakításánál fontos cél volt, hogy legyenek mindig programok, vagy épp legyen hova beülni, akárcsak egy reggelit elkölteni a belvárosban (ami eddig nem igazán volt opció, de mára öt új hely is nyílt a város szívében). Az ilyen kezdeményezéseket támogatja az EKF programja, egyfajta inkubációval – remélve, hogy a kulturális fővárosi program kifutásával ezeket a helyeket eltartja majd a piac.

A helyiekkel a helyiekért – egész régióban gondolkodva

Az EKF cím elnyerésében valószínűleg nagy jelentősége volt annak, hogy a veszprémi pályázat alapkoncepciója erősen épített a környező régióra, valamint a helyiek igényeit is igyekezett kielégíteni, hosszú távon is elérhető és működő programokat kínálva nekik. Mike Friderika, az EKF programfejlesztésért felelős igazgatója példaként kiemelte a Jutasi úti / Haszkovó lakótelep közösségfejlesztési programját, ahol a veszprémi lakosság közel harmada él. A lakótelep rehabilitációja, közösségi tereinek átalakítása már évekkel ezelőtt megkezdődött, és reményeik szerint még nagyon sokáig szolgálja majd az ott élőket.

A zene városa

A zene, a fesztiválok hagyományosan fontosak Veszprém számára, ezekben eleve erős is a régió. Az EKF programja épít is ezekre: felkarolja a már bejáratott, komolyabb hagyományokkal rendelkező fesztiválokat (pl. utcazene fesztivál, VeszprémFeszt, Művészetek völgye), lehetőséget ad újak létrejöttére az EKF égisze alatt, és külön támogatja a szezonalitás ellen küzdő, holtszezonra fókuszáló új projektek felfutását. A program külön célként tűzte ki, hogy 2030-ra legyen Veszprém az a város, ahol a legtöbben tudnak zenélni vagy énekelni – zenei edukációs programok is indulnak, a zenei programok dominanciája pedig érezhető is az évad terveiben.

Törékeny kincs: a Balaton

A kulturális fővárosi programban természetesen kiemelt hangsúlyt kapott a balatoni régió. „A Balaton az egyik legfontosabb magyar – élő – mítosz, amelyet megélünk minden nyáron. Ez a nemzeti öröm, Magyarország egyik legjelentősebb természeti és társadalmi értéke – ecsetelte a tó fontosságát Can Togay János, az EKF művészeti és kreatív főtanácsadója. – Ám ez a kincs roppant sérülékeny”. Az EKF program kiemelt feladatának tekinti a – különböző érdekekkel és célokkal rendelkező – helyi szereplők és döntéshozók (lakók, nyaralók, befektetők, vitorlázók, horgászok) közötti párbeszéd erősítését, amely Can Togay szerint a kulcsa a Balaton törékeny egyensúlyának fenntartásához. Balatorium című programjukban többek között tudósok és művészek keresik a legjobb eszközöket a Balaton problémáinak közös megoldására.



Az est során még rengeteg információ elhangzott az EKF programmal kapcsolatban: többek között az, mennyi uniós forrást használtak a programok megalkotásához, mikorra fejeződnek be a Covid miatt megcsúszott, jelenleg még látványosan zajló várbeli építkezések, vagy az, hány Gábor Zsazsához fogható nemzeti ikon köthető még a régióhoz…

A beszélgetés meghallgatható az Európa Pont podcastján – ezen a linken és az ismert podcast-felületeken, illetve visszanézhető Facebook oldalaink videói között:


Jó szívvel ajánljuk a beszélgetést, és majd jövőre a Veszprém – Balaton kulturális főváros programjait is. Az évad megnyitója január 22-én lesz, addig érdemes elmerülni az EKF programajánlataiban, amelyet applikációként, egyfajta „kulturális Tinderként” is le tudtok tölteni – akár egy borongós, februári kedd estére készülve. ;-)

Képek: Európa Pont Flickr, Erdős Dénes/kepszerk.hu; felhős kép: Veszprém EKF

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!