A járványhelyzet enyhülésével és a legszigorúbb korlátozások feloldásával Európa több országában sorra folytatódnak a nemzeti focibajnokságok. A pandémia ugyanakkor nem ért véget: az elővigyázatosság nagyon fontos a továbbiakban is, mindenhol szigorú biztonsági előírásokkal folytatódhat csak a játék. Több helyen használnak kreatív eszközöket a játékosok és a szurkolók összekötésére: a dánok például a karantén ideje alatt felpörgött online konferenciaprogram segítségével juttatják a szurkolókat a stadionokba.
A II. világháború után Hollandiában különleges mozgalom született. Tagjai kézzel készített, színes anyagokból összevarrt egyedi szoknyákban jelentek meg a legfontosabb nemzeti és családi ünnepnapokon. A „felszabadulási szoknya” hamar a holland újjáépítés és a nők ebben betöltött szerepének szimbóluma lett.
Az EU költségvetése korántsem olyan nagy összeg, mint azt talán elsőre gondolnánk. A tagállamok összesített bruttó nemzeti jövedelmének mindössze körülbelül 1 százalékát teszi ki – az EU minden tevékenységét ebből fedezi. De honnan van pénze az EU-nak? Hogyan járulnak hozzá a közös programok finanszírozásához a tagállamok? Most, hogy a Bizottság ismertette javaslatát az új hosszú távú költségvetésre, és ismét felerősödtek az ezt övező viták, dióhéjban összefoglaljuk, mit érdemes tudni az EU bevételi oldaláról.
Idén 15 ország 21 fizikai vagy szellemi öröksége kapta meg az Europa Nostra díjat, Európa legrangosabb örökségvédelmi kitüntetését. Magyarországról három kulturális projektet is elismertek: a Szépművészeti Múzeum példaértékű, átfogó helyreállítását és modernizálását, a gödöllői királyi kastély Egy kastély titkos élete címet viselő, fiatalok bevonásával létrejött különleges kiállítását, és az UCCU Roma Informális Alapítvány érzékenyítő oktatási workshopjait. Gratulálunk minden díjazottnak!
Hisz benne, hogy a jövő a fenntartható gondolkodásmód és a kapitalista szemlélet egyesítése: ezen elgondolás alapján cégei élhetőbb és szemétmentesebb világot építenek, miközben üzletileg is jól működnek. Leginkább a nem-vásárlásra szavaz, de ha muszáj valamit vennie, akkor az legyen használt, vagy nagyon tartós. Európai gondolkodók sorozatunkban legutóbb Tom Szaky, az amerikai „magyar hippi”, a szemétből dollármilliárdos forgalmat generáló cégvezető volt vendégünk.
Láttál már rákosi viperát, nagy pólingot, vagy európai nyércet? Ha még nem, akkor erre sajnos egyre kisebb az esélyed, a gyerekeidnek meg még kevesebb. Ez önmagában is szomorú, de a biológiai sokféleség csökkenése sajnos az élet minden területére rossz hatással van. Az Európai Bizottság most bemutatott biodiverzitási stratégiája többek között az európai védett területek kiterjesztésével és szigorúbb védelmével, a növényvédők és műtrágyahasználat visszaszorításával, a biogazdaság kiterjesztésével és hárommilliárd fa elültetésével igyekszik megfordítani a trendet.
Lassan újranyit Európa: a járványhelyzet enyhülésének köszönhetően a tagállamok többsége lazított a koronavírus elleni védekezés legszigorúbb előírásain. A vírus ugyanakkor még nem tűnt el, ezért az elővigyázatosság továbbra is nagyon fontos. A mostani rendkívüli helyzet rendkívüli megoldásokat is igényel mindenkitől, a vendéglátósoktól a városvezetőkig. Néhány érdekes ötletet mutatunk az újra élettel telő városokból.
Szerepelt már a Forbes legígéretesebb harminc alatti vállalkozóinak listáján, cége kapott már elismerést az ENSZ-től, nevezték már látnoknak, a globális szemétpiacot uraló magyar hippinek, vezető ökokapitalistának, szemétkirálynak, vagy épp a Föld megmentőjének. Minden ötlete és vállalkozása a szemét körül forog: vagy annak ad új életet, vagy épp ezt akarja eltörölni a Föld színéről. Legújabb vállalkozásával épp a legnagyobb napi fogyasztói termékeket áruló cégeket teszi csomagolásmentessé. Európai gondolkodók sorozatunk következő, online vendége a magyar származású Tom Szaky lesz.