Szeptemberben az osztrák konyha jellegzetes ételét, a tafelspitzet mutatjuk be. A tafelspitz – magyarra fordítva leggyakrabban tányérhús – tulajdonképpen húslevesben puhára főtt marhahús, amelyet leveszöldségekkel, krumplival, tormával, almaszósszal, snidling- és sóskamártással tálalva fogyaszthatunk. Bár elkészítési ideje nem éppen rövid, ráérős, őszi, vasárnapi ebédként biztosan sokan szívesen megkóstolnák.

Az osztrák, pontosabban bécsi konyha hagyományaihoz illeszkedő tafelspitz eredete a 19. századra nyúlik vissza, ám a marhahúst már jóval korábban, a középkortól kezdve előszeretettel fogyasztották a bécsiek. Az igények kielégítésére 1549 és 1551 között például 200 ezer, 1650-ben közel 44 ezer szürkemarhát vittek Magyarországról az osztrák fővárosba. A tányérhús a 19. század végére a monarchiabeli főúri asztalok egyik legkedveltebb fogásává, egyben az amúgy puritán szemléletű Ferenc József császár kedvenc ételévé vált. Csakúgy, mint Krúdy Gyulának, aki Álmoskönyvében így ír a tafelspitzről:

„A tányérhús nem más, mint korán feltett »tehénhús«, az első főzet levessel, zöldséggel, mikor még csak a répafélék puhák, ám a burgonyák a levesben, de a kalarábék, a vöröshagymák nincsenek még kellően átfőve. De a kel levele, bimbója, a zeller már igen jó a leveshús mellé, valamint az ecetes torma vagy paradicsommártás is. Ugyancsak azok közé az ételek közé tartozik, amelyekkel nem érdemes otthon megpróbálkozni. Étvágy, alkalom és megfelelő spitzhús vagy csonthús kell hozzá, hogy a tányérhús időre sikerüljön. Ideje a tizenegy óra, mint általában a tokánynak, báránypaprikásnak, a főtt kolbászoknak és a komoly marhapörköltnek szokott lenni.”

A hosszú elkészítési idő ellenére szerintünk mégis érdemes belevágni, és igazi osztrák recept alapján tafelspitzet főzni. Házias étel lévén ahány ház, annyi elkészítési szokás. Mi az osztrák nemzeti turisztikai hivatal receptje alapján javasoljuk elkészíteni a hagyományos tányérhúst.


Hozzávalók:

1,5 kg marhafartő (vagy más minőségi marhahús, pl. szegyhús vagy nyak)

marhacsont

egy csokor leveszöldség (sárgarépa, petrezselyemgyökér, zeller a zöldjével)

1 póréhagyma

1 nagy fej vöröshagyma héjával

1-2 babérlevél

pár szem egész feketebors

só

metélőhagyma a tálaláshoz

Elkészítése:

A hagymát az egészséges külső takaróleveleivel vágjuk félbe, és a vágott részénél pirítsuk le zsiradék nélkül, amíg a vágásfelülete barna nem lesz.

Egy nagy edénybe öntsünk 3 liter vizet. Adjuk hozzá a leveszöldséget, hagymát, póréhagymát, babérlevelet, borsot, és forraljuk fel. Adjuk hozzá a megtisztított, lemosott húst és a csontokat, és a hústípustól függően hagyjuk főni közepes lángon, gyöngyöző vízben, amíg a hús omlósan puha nem lesz (villával végezhetünk húspróbát) – legalább két és fél / három órán át. A leves felszínéről a habot és zsírt rendszeresen szedjük le, ha elfőné a víz egy részét, pótoljuk. Sózzuk bőségesen, de csak két óra főzés után.

Ha a hús megpuhult, vegyük ki a főzővízből. A főzővíz kitűnő marhahúsleves, amelyet (ha szükséges, újabb sózás és ízlés szerinti ízesítés után) leszűrve frittátával (tésztaszélességre vágott palacsintatésztával) vagy grízgombóccal külön is tálalhatunk.

Szeleteljük fel a húst, öntsünk rá egy kevés levest és sózzuk ízlés szerint, díszítsük metélőhagymával. Köretként készíthetünk hozzá tepsiben sült burgonyát, zöldbabot kapros mártással vagy tejszínes spenótot is.

Guten Appetit! :-)

Kép forrása: Flickr / Christian Kadluba (CC-BY-SA 2.0 license)
---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

Mindig lesznek hamis barátok – legalábbis nyelvtanuláskor nagyon nehéz elkerülni őket. „Hamis barátoknak”, a francia faux amis-ból magyarosítva azokat a szavakat hívjuk, amelyekről szinte biztosan azt gondoljuk, hogy tudjuk a jelentésüket egy másik ismert nyelv hasonló szava miatt, ám kiderül, hogy meglepő módon teljesen más értelemmel bírnak. A nyelvek európai napjára tavalyi hasonló gyűjtésünk után ismét ilyen becsapós szavakat gyűjtöttünk. Ismertek még ilyen hamis barátokat? :-) (Nagyobb méretben itt tudjátok megnézni a grafikát.)

Nyelvi sokszínűség Európában

Az Európai Unió egyik legfőbb erőssége a sokszínűség. Különösen igaz ez a tagországok lakosai által beszélt rengeteg nyelvre. Az EU-nak jelenleg 24 hivatalos nyelve van. Az EU-ban minden uniós polgárt megillet a jog, hogy hazájának hivatalos nyelvén hozzáférjen az összes uniós dokumentumhoz, továbbá hogy anyanyelvén kommunikálhasson az európai intézményekkel. A tagállamok közötti magas szintű találkozókon a résztvevők szintén saját nyelvükön szólalhatnak fel.

A 24 hivatalos nyelv mellett mintegy 79 nyelvet regionális vagy kisebbségi nyelvként tartanak számon. Ezek közül a baszk, a katalán, a galíciai, a skót, a gael és a walesi „hivatalos társnyelvnek” minősül, amelyeknek használata bizonyos esetekben engedélyezett az EU intézményeiben. A 28 tagállam 24 hivatalos nyelvének közös használata azt jelenti, hogy összesen 552-re (!) tehető a fordítási kombinációk száma az EU intézményeiben, ami jelentős tolmácsolási és fordítási erőforrást igényel, de erről a sokszínűségről nem mond le az EU.

A nyelvi sokszínűséget az egyedi, más nyelvekre lefordíthatatlannak tűnő szavakban, kifejezésekben is megtaláljuk. Korábban blogunkon két alkalommal is bemutattunk egy gyűjtést az ilyen, jellegzetes szavakból. Az európai nyelvek gazdagsága az egyedi szólásokban, mondásokban is tetten érhető – egy-egy kifejezést másképp mond az angol, a magyar (amikor nálunk piros hó esik, akkor az angoloknál a malacok repülnek, a letteknél meg kirügyezik a seprű).

A Nyelvek Európai Napja – Európai Nyelvi Koktélbár

Szeptember 26. a nyelvek európai napja. Európa nyelvi és kulturális sokszínűségét az Európai Bizottság az EU-s országok kulturális intézeteivel közösen idén is Európai Nyelvi Koktélbárral ünnepli. Ez az első alkalom, hogy a rendezvényt Debrecenben tartjuk: 2017. október 10-én a Debreceni Egyetem Főépületében, a díszudvaron várják az érdeklődőket a kulturális intézetek és nyelvi centrumok standjai nyelvi kvízekkel, mini nyelvórákkal. Az Európai Koktélbár programjain nyerhettek nyelvtanfolyamokat, ingyenes nyelvvizsga-lehetőségeket, könyveket, filmeket, és számos más hasznos meglepetést is. A programról további részleteket a rendezvény és az esemény Facebook-oldalain találhattok.

Képgaléria idei és tavalyi gyűjtésünkből - ismertek még hasonló szópárokat?

Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

Ha – az európai mobilitási héten – már kiszálltatok az autóból, az remek kezdés; most arra buzdítunk benneteket, hogy végezzetek egy kis testmozgást is! Ehhez az ütemet és kedvcsinálót most az Európai Sporthét (szeptember 23-30.) adja, amely Európa-szerte próbál mozgásba lendíteni fiatalt és időst Vigótól Várnáig. Ha nem igazán vagytok aktív sportolók, megnyugtatunk: csak elkezdeni nehéz. Ha sikerül megtalálni a megfelelő sportot, utána már hiányozni fog, ha ki kell hagynotok egy-egy edzést… :-)

Rendszeres mozgás = kulcs az egészséghez

Az, hogy a sport hasznos és segít megőrizni az egészséget, vitán felül áll. Sajnos Magyarországon még mindig elég alacsony a rendszeresen sportolók aránya, bár az utóbbi időben a tendencia javul. A mozgásszegény életmód számos krónikus betegség (szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség) kockázatát növeli, súlyos negatív következményekkel jár a társadalom szempontjából, emellett komoly költségeket is generál. Az aktív életvitel számos egyéb társadalmi és pszichológiai előnnyel is jár, és a fizikailag aktív emberek általában tovább élnek, mint az inaktívak.

A legsportosabb országok

Az alábbi ábrán az uniós országok „mozgásigényét” láthatjátok – azaz azt, mely országokban része leginkább az emberek mindennapjainak a sport (a legutóbbi publikált, vonatkozó Eurobarometer adatai alapján). Még van hova fejlődnünk.

Válassz programot, és légy aktív!

A hazai koordinátor Magyar Szabadidősport Szövetség gazdag hazai programlistát ajánl a hétre: az Európai Sporthéten több száz különböző sporteseményen vehettek részt az egész országban. Lesz teljesítménytúrázás, szabadtéri edzés, zumba, íjászat, számos jógaóra; kipróbálhatjátok a(z aqua) nordic walkingot vagy akár a sírollerezést is. De ha szívesen pingpongoznátok egy kastélyban, vagy kutyátokkal együtt mozdulnátok, sárkányhajóznátok, esetleg szívesen megtanulnátok úgy esni, mint a profi rögbisek, ezekre is lesz lehetőségetek a sporthéten. Érdemes végigböngészni a Sporthét oldalán a kapcsolódó programokat. A Facebook-esemény oldalon is hasznos információt találhattok a rendezvényekről. Sőt, ha most megmozdultok és ezt dokumentáljátok a Facebookon vagy az Instagramon az #europaisporthet és a #beactive hashtagekkel, akkor esélyetek van sportos ajándékokat nyerni.

Kedvcsinálóként nézzetek bele az Európai Sporthét hazai, szeptember elején megrendezett beharangozó eseményén készült videóba! A Családi Mozgásfesztivál képeiből is látszik, hogy a sportnál tényleg nincsen korhatár, és tényleg szinte végtelen mozgásforma-lehetőség áll rendelkezése! Sportcipőt fel! :-)

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

Vége a nyárnak, újra állandósultak a dugók a városokban. Miközben a sűrű kocsisorban araszolunk az autónkkal vagy a buszon, talán irigykedve nézzük a mellettünk eltekerő biciklistákat, akik a kerékpárúton senkitől sem zavartatva, gyorsan haladnak úti céljuk felé. Nem késő cselekednünk: amíg tart a kora őszi napsütéses idő, talán több kedvünk is van a mozgáshoz. Az Európai Mobilitási Hét arról is szól, hogy az autósok ilyenkor hagyják el egy kicsit a kényelemből megszokott autózást legalább pár napra, és kezdjenek el mozogni – legyen az biciklizés vagy séta

Autózás helyett: mozgás!

A rendszeres mozgás az egészség és ezzel a hosszú élet fontos alkotóeleme. Ennek tudatosítására, gyakorlására, vagy akár elkezdésére kínál apropót az Európai Bizottság kezdeményezésére az uniós és egyéb résztvevő országokban (összesen 46 ország 2141 városában) azonos időszakban megtartott többnapos akció.

Az idén már a 16. alkalommal, szeptember 16-22. között megrendezett eseménysorozat a környezetbarát és fenntartható városi közlekedést népszerűsíti. Idei mottója a „közös út, közös jövő”, témája a tiszta, közösségi és intelligens mobilitás. (A tavalyi kampány eredményeiről az arról készült összefoglalóban olvashattok.)

Ha nem dugózunk a városban, hanem sétálunk, tekerünk, vagy épp villamossal utazunk, lehet, hogy lassabban, de stresszmentesen és zölden, felesleges légszennyezés okozása nélkül közlekedhetünk. A mobilitási hét arra hívja fel a városlakók figyelmét, hogy van alternatívája az autós közlekedésnek. Az eseménysorozathoz kapcsolódóan a közlekedők véleményét és ötleteit, javaslatait is szeretnék megismerni a szervezők a közlekedés zöldítésével kapcsolatban. A program keretében kerül sor minden évben az autómentes napra (idén szeptember 22-én), amikor arra kérik a csatlakozó városok lakosait, hogy hagyják otthon az autót (legalább) egy napra.

Mozgalmas programok

Idén Abodtól Zircig 201 magyarországi település kínál programokat a mobilitási héten. A résztvevő települések többségében megtartják az autómentes napot, de ezen kívül is sok érdekes programot találhattok, ha átnézitek az eseménylistát.

Néhány kiragadott példa a számtalan programból: Baktalórántházán a gyerekeknek szóló kerékpáros ügyességi verseny mellett lovaskocsis és hintós városnéző „szekértúrát” szerveznek, Budakalászon „Tour de Kalász” bicikliversenyt tartanak. Győrben a GyőrBike közösségi bérbiciklirendszer ingyenes kipróbálására lesz lehetőség, valamint hibrid- és elektromosautó-versenyre és bemutatóra is sor kerül. Hevesvezekényben „Közös út, közös jövő” mottóval rajzversenyt rendeznek, Kőszegen futóversenyt indítanak a történelmi belváros utcáin, Szarvason a helyi telekocsi klub vezetésével előadásokat és beszélgetést tartanak a közösségi mobilitásról. Tapolcán pedig ingyenes kerékpáros állapotfelmérést és szervizt, valamint biciklis reggelit és uzsonnát biztosítanak a két keréken közlekedők számára.

A fővárosban is…

Budapesten a hétvégén lezárt Andrássy úton számos programon vehettek részt és a Gasztro Sétányon kínált finomságokat is megkóstolhatjátok. A fővárosban is autómentes napot tartanak: a BKK információja alapján szeptember 15. (péntek), 18 órától szeptember 18. (hétfő) 04:30-ig le lesz zárva a gépjárműforgalom elől az Andrássy út és a kapcsolódó keresztutcák.

Mozogni sosem késő elkezdeni, úgyhogy érdemes részt venni szeptember 16. és 22. között az Európai Mobilitási Hét megmozdulásain és ellátogatni a rengeteg program közül néhányra!

A képek forrása: EMH Facebook; EMH Instagram

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

A világtörténelem folyamán a cenzúra mindig fontos eszköz volt a hatalom kezében, hogy a hivatalos ideológiától távol eső, vagy azzal szemben álló gondolatokat távol tartsa a társadalom nagyobb részétől. Szerencsére mára Európában ezt már nehéz elképzelni, de a legtöbb európai ország történelméből ismerős ez, és a világ más pontjain sajnos még ma is bevett gyakorlat. A cenzúra ellenében, a gondolkodás szabadságának fontosságára hívja fel a figyelmet az idei Documenta összművészeti esemény egyik legérdekesebb installációja, a „Könyvek Parthenónja”.

A németországi Documenta kiállítást ötévente rendezik meg Kasselben 1955 óta. Mára egyértelműen korunk jellemző dilemmáira, problémáira reflektáló kortárs alkotások kerültek a kiállítás középpontjába, amely idén is száz napig – még szeptember 17-ig – várja az érdeklődőket Németország közepére, Kasselbe. A Documenta kasseli eseményein ebben az évben 35 helyszínen – parkban, múzeumban, moziban, egykori földalatti pályaudvaron – több mint 160 művész mutatkozik be. (A szemlének idén is van magyar vonatkozása, a Budapesten született amerikai művész, a környezetszobrászat úttörőjeként számon tartott Agnes Denes The Living Pyramid című munkáját lehet megnézni egy kasseli parkban.)

Az idei Documenta kétségkívül egyik legizgalmasabb helyszíne a Könyvek Parthenónja, Marta Minujín argentin képzőművész alkotása. Az installáció a görög Parthenón mása, amelyet közel százezer, korábban vagy jelenleg valamelyik országban betiltott könyv borít. Az argentin művész ezzel tiltakozik a gondolkodás szabadságának korlátozása ellen. Az alkotást már 1983-ban, az argentin katonai junta bukása után felépítették Buenos Airesben. A mostani alkotást jelentős kutatómunka előzte meg, amely során létrejött egy több mint hatvanezer könyvet tartalmazó lista. Az alkotás ugyanakkor teljesen nyitott: az alkotó és a szervezők folyamatosan várják további könyvek jelölését a listára, valamint a betiltott könyveket is el lehet küldeni a szervezőknek. Az installáció éppen azon a helyen épült fel Kasselben, ahol korábban, a náci uralom alatt kétezer betiltott, a „német szellemiséggel ellentétes”, káros gondolatokat tartalmazó könyvet égettek el.

A betiltott könyvek között számos politikai, illetve társadalom- és vallásfilozófiai mű található, vagy olyanok, amelyeket egy adott rendszer erkölcstelennek bélyegzett. Ugyanakkor vannak népszerű kortárs regények is a listán (mint például a Harry Potter vagy a Da Vinci kód), amelyek bizonyos országokban okkultizmusuk miatt kerültek indexre. A listán számos világirodalmi klasszikus is megtalálható. Néhány példa a betiltott könyvek listájáról (egy kivonatolt lista itt olvasható, a kiállítás alapjául szolgáló hosszabb lista itt tallózható):

• Dan Brown: A Da Vinci kód
• Caroll Lewis: Alice csodaországban
• Giacomo Casanova: Emlékiratok
• Miguel de Cervantes: Don Quijote
• Paolo Coelho: Az alkimista
• Albert Einstein teljes életműve
• Sigmund Freud teljes életműve
• Johann Wolfgang von Goethe: Faust
• Grimm testvérek: Grimm mesék
• Jaroslav Hašek: Švejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban
• Thomsa Hobbes: A Leviatán
• Niccolo Macchiavelli: A fejedelem
• Franz Kafka teljes életműve
• Milan Kundera teljes életműve
• James Joyce: Ulysses
• Thomas Mann teljes életműve
• Karl Marx teljes életműve
• George Orwell: 1984, Állatfarm
• Jean-Jacques Rousseau: Társadalmi szerződés
• Antoine de Saint-Exupéry: A kisherceg
• Joanne K. Rowling: a Harry Potter könyvek
• J.D. Salinger: A zabhegyező
• Friedrich Schiller: versek
• Jonathan Swift: Gulliver utazásai

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

Július elsején Észtország vette át az EU Tanácsának elnökségi teendőit Máltától. A balti ország először tölti be ezt a szerepkört az EU-ban. Észtország kicsi, de nagyon sok mindenben nagyon erős – érdemes megismerni egy kicsit jobban.

Üzenet a logóban

Ahogy korábban már többször is foglalkoztunk a kérdéssel, egy elnökségi vagy országlogó sokkal több annál, mint egy kis grafika, amely jól mutat munkacsoporti dossziékon vagy elnökségi ajándéktárgyakon. Az országok az elnökséghez kiválasztott logókkal (is) üzennek magukról Európának és a világnak – nincs ez másképp az észt logónál sem.

Az észt logó egymás felett elhelyezkedő két köre és köztük az elnökségi felirat a kívánt egyensúlyt hivatott jelképezni az Európai Unióban, az észt elnökségben és Észtország történetében: Észtországnak elnökként feladata megtalálni az egyensúlyt a különböző nézőpontok, érdekek és vélemények között. Emellett arra is utal, hogy az észtek két legfontosabbnak tekintett értéke, a természettel való közvetlen kapcsolat és a legújabb technológiákra épülő életmód közt is fontos az egyensúlyra törekedni. E két alapérték talán ellentétesnek tűnik, de valójában épp egymást erősítik: azért élnek és intéznek mindent interneten keresztül, hogy minél több idejük maradjon az igazán fontos dolgokra, „megtalálják a középutat és a szinergiát természetes és ember által alkotott között, régi és új között”. Az elnökség kiegészítő, egyesekből és nullákból összeálló bináris képe szintén utal az ország digitális kompetenciáira. Észtország igazi digitális nagyhatalom, e-közigazgatása (e-szavazás, e-egészségügy, e-közigazgatás) világhírű és világszínvonalú; Tallinn igazi startup-főváros. A bináris kód arra is emlékeztet, hogy „sose becsüljük alá az egyszerűség zsenialitását”.

Félreértés ne essék

Az elnökségi logó tehát egy természetbarát és high-tech társadalom képét festi nekünk – de milyen még Észtország, milyenek még az észtek? A Magyarországi Észt Intézet és a Visit Estonia anyagait átnézve egy pár dolgot leszögezhetünk – reagálva pár tévhitre:

Észtország nem is olyan kicsi, mint gondolnánk: az ország területre nagyobb, mint Dánia vagy Svájc, és kétszer akkora, mint Szlovénia. Amiben valóban kicsinek mondható az EU-tagok között, az inkább a lakosság: az országot mindössze 1,3 millióan lakják, akikre így meglehetősen nagy terület jut. Egy négyzetkilométeren átlagosan 30 észt lakik.

Nem ismeri egymást minden észt: ha már egy észtet ismerünk, a második megismerésekor könnyen felmerülhet a kérdés, vajon ismeri-e azt az egyet, akit már mi is. Ezt a kérdést nem biztos, hogy érdemes feltennünk, mert bár valóban kevesen lakják az országot, ez olyan, mintha azt feltételeznénk, hogy Milánóban vagy Prágában mindenki ismeri a másikat.

Észtországban nem laknak jegyesmedvék: bár az ország valóban északon van, de azért annyira mégsem: jegesmedvék az országtól nagyjából 2000 km-re északra laknak. Barnamedvével viszont összefuthatunk az észt természetben, legalább 500 egyed él az erdőkben, ahogy a szürkefarkas-, hiúz- és fókapopuláció is elég nagy.

Észtországban is vannak évszakok: bár egyes észtek megfogalmazásában az észt nyár nem más, mint három rosszabb hónap a síszezonban, mind a négy évszak megtalálható náluk is. A nyár azért enyhébb, de ott is huzamosan 20°C fok feletti az átlaghőmérséklet, és nem ritka a 30°C sem. Télen átlagosan -2 -5 fok körüli az átlaghőmérséklet, -25 itt is ritkaságnak számít.

Az észtek is használnak mássalhangzókat: igaz, keveset. Egy-egy észt szó kibetűzésekor úgy tűnhet, hogy az észt abc csupa magánhangzóból áll, de legalábbis jól állna neki egy-két kölcsön mássalhangzó valamelyik szláv nyelvből. „Kuuuurijate töööö jäääärel” – ez körülbelül annyit tesz észtül, hogy a holdkutatók éjszakai munkája a jégtábla szélén. Az észt, amely a magyarhoz hasonlóan a finnugor nyelvcsaládba tartozik, egyébként elég különleges nyelv: nem használ névelőket és nyelvtani nemeket, nincsen határozott jövő ideje, ellenben nyelvtana 23 esetet különböztet meg.

Nem minden észtnek van gyönyörű énekhangja: de szeretnek énekelni – a legtöbbjüknek nagyon sokat jelentenek az énekes és táncos találkozók, sokan énekelnek kórusban. A kóruséneklésnek és énekes találkozóknak a XIX. század óta nagy hagyománya van Észtországban (és a balti országokban), ezért is hívják őket „énekes nemzetnek”. Az ilyen eseményeken mindig hatalmas tömegek gyűltek szerte az országból, a nyolcvanas években ezen összejövetelek jelentették az alapját a demokratikus és függetlenségi törekvéseknek. Az észteknél az „éneklő forradalom” hozta el a függetlenséget és a rendszerváltást.

Ha érdekel Észtország, az észt kultúra, hagyományok, vagy a nyelv, ajánljuk figyelmetekbe a Magyarországi Észt Intézet tevékenységét. Folyamatosan gyarapodó könyvtárukból egyebek mellett szépirodalmi újdonságokat, kultúrtörténeti munkákat, művészeti albumokat, mesekönyveket és folyóiratokat tudtok kölcsönözni, és az intézetben észt nyelvtanfolyamokat is szerveznek. Az Intézet szervezésében filmvetítéseken, koncerteken, kiállításokon is részt vehettek, az Intézet saját kiadású breviárium-sorozatában pedig kortárs észt prózaírókat olvashattok magyarul. Az észtek jövőre ünneplik függetlenségük kikiáltásának 100. évfordulóját, ehhez kapcsolódóan is számos programmal találkozhattok majd az Intézetben, az évad hivatalos oldalát itt találjátok.

Július és augusztus a legtöbb európai országban utazási csúcsszezon. Ilyenkor Európa legnépszerűbb turisztikai helyszínei megtelnek zsibongó, fényképező, kezükben útikönyvet tartó vendéggel a világ minden részéről. A túlzott tömeg egy-egy nevezetesebb európai helyszínen az utóbbi időben némi ellenállást is kiváltott a helyiek körében (erről majd később), de a turistákat alapvetően minden ország örömmel várja. Az EU országai és az EU is hatalmas összegeket költ a szektor támogatására és promócióra, ami nem is csoda, hiszen a legtöbb európai ország óriási bevételt könyvelhet el a külföldi látogatók jóvoltából.

Az EU GDP-jének több mint 10%-a

Egyes becslések szerint a turizmus és a kapcsolódó ágazatok összességében az EU teljes GDP-jének tizedét teszik ki, és több mint 12 millió embernek – zömében kis- és középvállalkozásoknak – ad megélhetést. A 2008-as világválság és az azt követő izlandi vulkánkitörés miatt jelentősen megcsappantak a terület bevételei. Mára visszaállt a trend, és az ágazat az uniós GDP folyamatosan növekvő hányadát termeli ki, jelenleg évente több mint 350 Mrd eurót. Ezzel az idegenforgalom – a kereskedelem/értékesítés és az építőipar után – a harmadik legnagyobb társadalmi-gazdasági terület az EU-ban.

A világ első számú turisztikai célpontja: Európa

Az Európai Unió továbbra is a világ első számú turisztikai célpontja maradt: 2015-ben 480 millióan érkeztek az EU országaiba turisták, ami világszinten a turistaforgalom több mint 40%-át jelentette. Ez a szám ugyanakkor legnagyobb részben az „EU-belföldi” turistáknak köszönhető: az unión belüli turistaforgalom 90%-a valamelyik másik uniós országból érkezett. Ugyanakkor az is elmondható, hogy az uniós lakosság kicsit több mint fele (51%) inkább saját hazájában tölti pihenését, míg azok közül, akik elhagyják országukat, mindössze 15%-a megy valamilyen unión kívüli országba. Uniós szinten a legnépszerűbb nem EU-s célországok az Egyesült Államok, Törökország és Marokkó.

„Akik élnek, azok délnek mennek”

Ha megnézzük, hogy mely európai régiókat kedvelik leginkább a turisták, kiderül, hogy egyértelműen három mediterrán ország viszi a prímet. Az első tíz régióban négy Spanyolországban található (1.: Kanári-szigetek; 3.: Katalónia; 5.: Baleári-szigetek; 7.: Andalúzia), három Franciaországban (2.: Île-de-France  / párizsi régió; 8.: Provence-Alpes-Côte d'Azur; 9.: Rhône-Alpes), egy-egy pedig Horvátországban (4.: Adria-part), Olaszországban (6.:Veneto), illetve az Egyesült Királyságban (10.: Belső-London).

Magyarországról Budapest központtal a Közép-magyarországi régió a legnépszerűbb, amely éves szinten kb. 10 millió turistát vonz. Érdekességképpen: a Budapesttel sok szempontból turisztikailag versenyző cseh prágai régió kb. 16 milliót.



Magyar vagyok és turista

A magyarok többsége (az uniós átlagnál kicsit többen, 58%) belföldön tölti szabadságát. Némileg meglepő, de a hivatalos adatok alapján a külföldön pihenők közül 2015-ben a legtöbben Németországba, Ausztriába vagy az Egyesült Államokba utaztak Magyarországról. A szeretet kölcsönös a németekkel: a hozzánk látogató külföldiek legnagyobb hányadát a németek (7,1%) tették ki, a britek (3,2%) és az osztrákok (2,9%) előtt.

Bárhova is utaznátok a közeljövőben, nagyon jó pihenést, és kikapcsolódást kívánunk! :-)

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

Az eredeti Diáksziget szervezői talán sose gondolták volna, de idén már a 25. Szigetnek örülhetünk. A Sziget mára Európa- és világszerte ismert fogalommá vált, amely a menő fellépők mellett igényes és szórakoztató kikapcsolódásra, ismeretszerzésre is remek hely az együttműködő több száz civil szervezetnek köszönhetően. Ennek a Szigetnek pedig valamilyen formában immár legalább 15 éve (!) része egy európai találkozóhely, vagy „Európa sátor”, ahol mindig uniós aktualitásokkal, érdekes beszélgetésekkel, hasznos EU-s infókkal és kapcsolódó játékokkal várunk benneteket. Idén sincs ez másként – partnerszervezeteinkkel déltől este 8 óráig kereshettek fel minket a térképen 26-os számmal jelölt European Meeting Pointban.

A Sziget mellett idén az EU is jubilál: az európai együttműködés alapjait lefektető Római Szerződés idén 60 éves, míg az EU egyik legnépszerűbb programja, az Erasmus(+) idén pedig már harmincadik éve biztosít lehetőséget Európa fiataljainak arra, hogy egy másik tagállamban szerezzenek ismereteket vagy tapasztalatot. A European Meeting Pointban idén is számos hasznos dolgot megtudhattok kollégáinktól, legyen szó az európai együttműködés jövőjéről, továbbtanulásról, uniós munkavállalásról vagy uniós jogokról – mindezek kapcsán többféle játékot, kvízt is kipróbálhattok majd nálunk. A Tempusnak köszönhetően lesz például személyre szabott tanácsadás az uniós mobilitási programokról, kvízjáték az idén 30 éves Erasmus+ programról, személyes beszámoló résztvevőktől, fotófal, tabu, önismereti játék, egyetemi campus-ismereti játék, jelvénykészítés – és még számtalan EU-s ismereteket tesztelő, vagy megosztó program.

Minden nap 14 órától egy-egy beszélgetésen is részt vehettek a Corvinus Külügyi és Kulturális Egyesület jóvoltából. Ezeken a beszélgetéseken magyar és külföldi diplomaták osztják meg tapasztalataikat, véleményüket aktuális uniós kérdésekről, uniós politikákról, Európa jövőjéről, valamint beszélnek majd az adott uniós vagy nemzeti intézmény munkájáról is. Ilyen beszélgetésen lesz vendégünk augusztus 13-án Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője, de többek között eljön Takács Szabolcs EU ügyekért felelős államtitkár és Iain Lindsay brit nagykövet is.

A beszélgetések napi bontásban:

Szerda 14:00: Előadó: Kun Gábor, vezérigazgató-helyettes, Magyar Kereskedőház Zrt. Az előadás témája: A magyar külgazdasági kapcsolatok.

Csütörtök 14:00: Előadó: Dr. Molnár Tamás, munkatárs, az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA)/adjunktus, Budapesti Corvinus Egyetem. Az előadás témája. A FRA működése és az alapjogok védelme.

Péntek 14:00: Előadó: Farkas Attila, munkatárs, Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ). Az előadás témája: Az EKSZ működése, karrierlehetőségek az EU-ban.

Szombat 14:00: Előadó: Varju Krisztina, a magyar V4 elnökségért felelős miniszteri biztos, KKM. Az előadás témája: A 2017/2018-as magyar soros V4 elnökség.

Vasárnap 14:00: Előadó: Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője. Az előadás témája: Az Európai Bizottság működése.

Hétfő: 14:00: Előadó: Benkő Levente, biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkár, KKM. Az előadás témája: Magyarország a jelenlegi biztonságpolitikai környezetben.

Kedd: 14:30: Előadók: Takács Szabolcs, EU ügyekért felelős államtitkár, Miniszterelnökség és OBE Iain Lindsay, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete. A beszélgetés moderátora: Perger István, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének kommunikációs vezetője. Az előadás témája: A BREXIT tárgyalások és az EU jövője.

A bulik előtt feltétlenül nézzetek be hozzánk! A térképen 26-os számmal keressétek a European Meeting Pointot, a fesztiválon szerdától minden nap 12 és 20 óra között várunk benneteket! :-)

A European Meeting Point programjait az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete az Európai Parlament Tájékoztatási Irodájával közösen, az alábbi szervezetekkel együttműködésben valósítja meg:

• AEGEE Budapest
• Arsboni – Stádium Intézet Alapítvány
• Corvinus Külügyi és Kulturális Egyesület
• Európai Föderalisták Uniója Magyarország Egyesület
• Café Babel Budapest
• Fiatal Európaiak Magyarországi Egyesülete – JEF-Hungary
• Magyarországi Erasmus Hallgatókért Alapítvány – Erasmus Student Network
• Nemzeti Ifjúsági Tanács Egyesület
• Pillar Alapítvány
• Stand Up for Europe AS BL
• Tempus Közalapítvány

Képek forrása: Sziget.hu