Talán hallottál róla, hogy a Facebook olyan változtatásokat vezet be, amelyek miatt az ismerősök posztjai gyakrabban lesznek láthatóak az üzenőfalon, az oldalak viszont kevésbé. Ez azt is jelenti, hogy az Európa Pont által megosztott információk sem lesznek automatikusan láthatóak. De van megoldás – ha nem szeretnél lemaradni a tartalmainkról, mutatjuk, mit kell tenni.

Pár klikk az egész, és ha megteszed, továbbra is olvashatod posztjainkat. Erre két lehetőséged is van. Íme:

1. A főoldalon, baloldalon, felül találod a News feed vagy Hírfolyam pontot.



A …-ra kattintva klikk ide: Edit preferences / Beállítások szerkesztése:



A megjelenő ablakban válaszd legfölül: Prioritise who to see first / Az elsőként megjelenők beállítása

Itt keresd meg az Európa Pontot, jelöld be…















2. Menj az Európa Pont oldalára. Itt a borítókép alatt, a Following / Követed gombnál válaszd a See first / Megjelenítés elsőként opciót.





…és kész is vagyunk. 

--

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

Identitását és nyelvét büszkén ápoló és összetartó nép a fríz, amely erősen bízik a közösség erejében, ugyanakkor nyitott a külvilág felé. Ez tükröződik Frízföld (Friesland / Fryslân) fővárosa, Leeuwarden idei kulturális fővárosi programján is – többek között ezt is megtudtuk Egy csésze Európa sorozatunk legutóbbi estjén, amikor Hollandiába, azon belül Leeuwardenbe tettünk képzeletbeli kiruccanást. Volt még szó teljesen őrültnek tűnő nemzeti sportokról a rudas csatornaátugrástól a régió teljes átkorcsolyázásáig, Mata Hari, a holland-magyar dadaista kapcsolatok és a remek tejet adó fríz tehenek is szóba kerültek. Szederkényi Olga és vendégei segítségével ismét egy nagyon izgalmas várost és régiót ismerhettünk meg. 



Az est díszvendége, René van Hell, a Holland Királyság magyarországi nagykövete röviden bemutatta Frízföld és Leeuwarden történetét. Frízföld Hollandiánál is régebbi történelemmel rendelkezik, a terület különös jelentőséggel bírt már a reformáció idején, a szintén fontos kálvinista központtal, Debrecennel már ekkor szoros kapcsolatban állt. A frízek történelmét meghatározta a vízzel való küzdelem, amely szoros egységbe kovácsolta őket az évszázadok folyamán. Saját nyelvüket beszélik, a frízt, amely egyben Hollandia hivatalos nyelve is. Bár a nagykövet maga nem fríz, nyelvükre, és hagyományaikra büszke nemzetként jellemezte a frízeket, akik számára a felelősségvállalás, kölcsönös tisztelet és egyenlőség nagyon fontos értékeket jelentenek.

A nagykövet röviden beszélt a kulturális főváros programjáról is, amelynek központi eleme a nyitottság, a nyitott közösségek (iepen mienskip) gondolata, amely azt hangsúlyozza, hogy a közösségeknek – úgy Hollandiában, mint Európában – nyitottaknak kell lenniük a külvilágra és a külső hatásokra. A kis közösségeknek nem szabad bezárkózniuk, meg kell mutatniuk magukat és kapcsolatba kell lépniük egymással, csakis így gazdagodhatnak és maradhatnak erősek. „Merj álmodni, merj cselekedni és merj más lenni” – ez a három vezérgondolat fogja át a kulturális évad igen gazdag, több száz eseményt tartalmazó programját. Pár érdekesebbet kiemelt ezek közül: augusztusban – először Hollandia történetében – például a híres, francia Royal de Luxe óriási marionettfigurákkal játszó utcaszínházi társulat lép fel a városban. Száz évvel halála után, Frízföld egyik legismertebb személyiségéről Margaretha Zelléről – vagy közismert nevén Mata Hariról, a híres kémnőről – nyílik majd kiállítás a városban októberben. A valóságot gyakran lehetetlen, elmét becsapó grafikákba foglaló Escher is Leeuwarden szülöttje, egy átfogó kiállítás mutatja be az évad során életművét. Aki a hollandok tengerész múltjára kíváncsi, azoknak különösen érdekes lehet az „Onedin-féle” magas árbocos vitorlás hajókat bemutató kiállítás, de például a dadaizmus történetét is feldolgozza egy tárlat (amely megvalósításában együttműködnek a pécsi Victor Vasarely múzeummal). (A képekre kattintva galéria nyílik)

Az est második felében Jan Veenstra, és fia, Jelmer Veenstra mesélt Frízföldről, a helyi szokásokról. Jan Frízföldön született, ott nőtt fel, Magyarországra egy 1987-es fapapucsos stoppolás eredményeképp jutott el, ahol megismerte magyar feleségét, Jelmer édesanyját. Bemutatták a város nevezetességeit – többek között a leeuwardeni ferdetornyot (Oldehove), a Mérlegházat és a rengeteg csatornát, amely behálózza a várost.


A régió sportokban nagyon erős, több különleges fríz sport is kötődik a térséghez. Ilyen például az Elfstedentocht schatzen nevű gyorskorcsolya-verseny, amely 200 km hosszan vezet, tizenegy jelentős fríz várost érintve. A versenyzők a befagyott csatornákon, folyókon, tavakon korcsolyázva járják végig a távot. A versenyt csak akkor tartják meg, ha a csatornák befagynak, legutóbb erre sajnos elég régen, 1997-ben került sor. Ilyenkor boldog-boldogtalan, profi és amatőr jégre lép – aki kimarad, a befagyott csatornák mellett biztatja a több ezer résztvevőt. A táv megtételének van biciklis változata is (Elfsteden fietstocht). A helyi munkaszerződésekben gyakran külön pontként kikötik, hogy a verseny napjain – amennyiben adott évben meg tudják rendezni az Elfstedentochtot – a munkáltatók szabadságot biztosítanak a dolgozóknak, hogy részt vehessenek a nagy közös csúszáson.

Hasonlóan érdekes frízföldi játék a kézilabda és a tenisz sajátosságait mutató Kaetsen, amelyet a világ egyik legrégebbi labdajátékának tartanak, már a XVI. század legelején is játszották a régióban. A játékban egy pingponglabda nagyságú labdát ütnek meg szabadkézzel (kesztyűben) a játékosok.

Tipikusan fríz sport még a Skûtsjesilen, egy hajós regatta, amelyet a XIX. század első felétől rendeznek meg a régióban. A verseny szabályait teljes körűen 1945 után dolgozták ki. A regattán a tradicionális fríz hajótípussal, a skûtsje vitorlással versenyeznek, amely eredetileg teherszállító hajó volt, mára pedig Frízföld egyik szimbóluma lett.

Mindenképpen említésre méltó még a helyi sportok közül a Fierljeppen, amelyben a versenyzők egy hosszú (8-13 méteres) rúddal ugranak át csatornákat vagy kisebb vízfelületeket. A helyi sport a XVII. században alakult ki, abból a szükségletből, hogy a helyi farmereknek valahogy át kellett jutniuk a régiót átszelő csatornákon – amelyhez praktikusan egy-egy hosszabb rudat használtak épített átkelő híján.

Az említett sportok a kulturális főváros programjában is megjelennek: augusztusban több héten keresztül lesznek majd látogathatók az európai nemzeti sportjátékok versenyei, ahova a fent említett, nemzetközileg talán kevésbé ismert játékokhoz hasonló nemzeti és regionális sportok képviselőit várják a szervezők. (Korábbi kapcsolódó gyűjtésünkben épp ilyen nemzeti játékokat gyűjtöttünk össze – valószínűleg többel is lehet majd találkozni a versenyek ideje alatt.)

Az est harmadik vendége Gerrit Kiers vízrendezési mérnök szintén stoppolva jutott először Magyarországra, és szintén egy magyar feleséggel lett gazdagabb útja végén. Feleségével Hollandiában is éltek, de már húsz éve Magyarországon telepedtek le. Gerrit magyarul is jól megtanult és egy árvízvédelemmel foglalkozó itteni cégnél dolgozik, de a talajvédelem és a mezőgazdaság aktuális kérdései is foglalkoztatják. Véleménye szerint a magyar és holland árvízvédelem közt nincsen jelentős különbség, a víz itt is ugyanúgy viselkedik, és a szakértelem itt is ugyanúgy megvan. Egyedül a költésben van jelentős eltérés – Hollandia, miután egész történelmét a vízzel folytatott küzdelemmel töltötte, összehasonlíthatatlanul nagyobb árvízvédelmi büdzsével rendelkezik.

Szerinte Frízföld nyitottsága és modernsége – például Leeuwarden zöldenergiára épülő közlekedése – példaértékű, amiből érdemes mindenkinek tanulni. 

További információ Leeuwarden kulturális fővárosról:
A kulturális főváros hivatalos honlapja
A kulturális főváros programfüzete

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

Az elhatározás nem elég: ahhoz, hogy kézzelfogható eredmények szülessenek a klímavédelem területén, nemzetközi összefogás, jövőbe mutató kezdeményezések és kutatások mellett jelentős pénzügyi segítségre is szükség van. Nemzetközi szervezetek, államok erőfeszítései mellett pedig a magántőkét is be kell vonni a megvalósításba – erre vannak jó példák Európában és a világ más részein is.

Több mint két éve, 2015 decemberében sikerült tető alá hozni az éghajlatvédelem szempontjából fordulópontot jelentő párizsi klímaegyezményt. A világ országai ekkor jogilag kötelező erejű megállapodást fogadtak el az üvegházhatású gázok kibocsátásának globális csökkentéséről. Az EU – amely élen jár a klímavédelmi erőfeszítésekben – vállalta, hogy kibocsátását 2030-ig 40 százalékkal csökkenti a 1990-es szinthez képest.

Azóta a világ 170 országa ratifikálta az egyezményt és tett vállalásokat a cél érdekében. A kibocsátás jelentős részéért felelős Egyesült Államok kormánya ugyanakkor – a klímaszkeptikus Trump elnök vezetésével – tavaly nyáron írásban értesítette az Egyesült Nemzetek Szervezetét (ENSZ) a párizsi klímaegyezményből történő kilépési szándékáról. Az USA egyoldalú lépése nemcsak rossz üzenetet jelentett az együttműködőknek, de a klímavédelmi erőfeszítések finanszírozása szempontjából is hatalmas visszaesést hozott. A klímavédelmi intézkedésekért ugyanakkor nemcsak az államok felelősek – a zöldre váltást magántőke és magánberuházások nélkül lehetetlen megvalósítani. Ez a téma, a klímafinanszírozás került előtérbe a párizsi klímacsúcs kétéves évfordulóján, december 12-én megrendezett „Egy Bolygó” (One planet) című párizsi konferencián, ahogy Emmanuel Macron francia elnök vezetésével a világ ötven országa tekintette át a klímafinanszírozás lehetőségeit.

A találkozón – ahol a világ 50 országa mellett képviseltette magát az ENSZ, a Világbank-csoport, az OECD, az EU és vállalati szektor is – számos jó példát mutattak be a világ minden részéről, eredményes helyi és globális klímavédelmi kezdeményezésekről. Ezen projektek többsége vegyes pénzügyi támogatással valósult meg, nemzetközi szervezetek, államok, magánvállalatok vagy civil szervezetek forrásainak felhasználásával. Itt bemutatták az EU Beruházási tervét is (Juncker terv), amely a magántőkét is mozgósítva jelentős forrásokat biztosít a fenntartható megoldások támogatásának. Az EU egyébként jól halad vállalásai teljesítésében: míg 1990 óta több mint kétszeresére nőtt a tagállamok GDP-je, addig az üvegházhatású gázok kibocsátását közel negyedével (23%-kal) sikerült csökkenteni 2016-ra. Az EU a csúcshoz igazítva ismertette tíz kezdeményezését, amely a korszerű és környezetkímélő gazdaságra történő átállást segíti – az európai városfejlesztési támogatásoktól a távoli országokat segítő külső beruházási terven át az intelligens épületek építésének támogatásáig. Az EU szintén bejelentette, hogy külső beruházási terve részeként 2020-ig 9 milliárd euróval támogat fenntartható energiagazdálkodási, mezőgazdasági és városi élethez kapcsolódó megoldásokat Afrikában. (Az egyik ehhez kapcsolódó beruházásban az EU a Bill & Melinda Gates Alapítvánnyal működik együtt.)

A párizsi csúcs eredményeképp a résztvevők egy tizenkét pontos, konkrét intézkedéseket tartalmazó vállalási csomagot is elfogadtak. Ebben többek között vállalást tettek a karibi térség újraépítésére, egyben a világ első okos klímazónájának létrehozására, elsivatagosodott területek helyreállítására, a széndioxidkibocsátás-mentes közlekedés mielőbbi megvalósítására, a fejlesztési bankok mobilizálására vagy éppen a szén árának szabályozására és emelésére, de ösztöndíjprogramot is létrehoztak fiatal kutatók bevonására. (A tizenkét vállalásról itt olvasható egy rövid, magyar nyelvű összefoglaló.)

A mostani párizsi klímacsúcs után úgy tűnik, az USA váratlan lépése nem zilálta szét a klímaváltozás elleni nemzetközi összefogást, és a küzdelem finanszírozásához szükséges magánforrások, vállalatok is hajlandóak szerepet vállalni a küzdelemben. Az út azonban még hosszú – egy év múlva, a következő párizsi csúcson kiderül, mennyit sikerül megvalósítani a mostani vállalásokból.

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

„Örökségünk: a múlt és a jövő találkozása” – így hangzik 2018 szlogenje. Az EU 1983-ban vezette be a tematikus éveket azzal a céllal, hogy egy adott területre, kérdésre felhívja a figyelmet, és párbeszédet ösztönözzön az adott témával kapcsolatban. Idén a kulturális örökség európai évét tartjuk Európa-szerte, aminek középpontjában a kulturális események és az oktatás állnak. Az év során számos uniós szintű ünnepségen, több ezer tagállami, regionális és helyi rendezvényen vehetünk részt.

A városok évszázadok óta a fejlődés legfontosabb színterei: a vidéki területeknél fejlettebb infrastruktúrával, kulturális, oktatási, egészségügyi tudományos és gazdasági központokként vonzzák a lakosságot, akik a vidéki életmódot gyakran váltják városira. Jelenleg az európai lakosság közel háromnegyede él városi területeken (nagyvárosokban, városokban vagy külvárosi területeken), míg az 1950-es években még a fele-fele arány volt jellemző. Ez a trend – világszinten is – folyamatosan nő.




Egy városban mindig szélesebb lehetőségek állnak rendelkezésre munkavállalás vagy fogyasztás szempontjából, ugyanakkor ennek az életformának megvan a hátulütője is. A bűnözés, a társadalmi egyenlőtlenségek, a megélhetés és a lakhatás magasabb költségei vagy a környezetszennyezés fokozottabban vannak jelen a városokban, mint a vidéki területeken. A fenntarthatóság kiemelt szempont lett a XX. század városfejlesztéseinél, amit kiemelten támogat az EU is eszközeivel.

Az alábbiakban pillanatképet mutatunk a városi életforma elterjedtségéről az egyes tagállamokban. Érdekes, hogy a két végpontot két kisebb állam jelenti: míg Máltán szinte a teljes lakosság városokban él, addig Luxemburgban igen jellemző a városi élettől távolabbi, vidéki életforma. Jó bogarászást! :-) (A kép kattintásra megnő)




Forrás és további információ a városi életformáról, kapcsolódó felmérésekről és összefüggésekről: Urban Europe

Az EU-s fővárosokról egy nagyon érdekes interaktív összeállítást készített az Eurostat: My capital in a bubble

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

A fogyatékkal élők érvényesülését a mindennapi életben még fizikai és mentális korlátok akadályozzák, de a helyzet sokat javult az utóbbi években. Köszönhető ez például olyan kezdeményezéseknek, amelyek kapcsolódást és találkozási lehetőséget teremtenek köztük és azok közt, akik nem élnek hasonló nehézségekkel. Lehet ez közös edzés a Margitszigeten, kerekesszékes szépségverseny, szemléletformáló előadás felnőtteknek vagy óvodásoknak: ezek mind nagy hatással vannak arra, hogy a jövő Magyarországán akadálymentesebb legyen az élet – mind az emberek fejében, mind a valóságban. Pásztory Dóri paralimpikonnal, Gusztos Péterrel, a Suhanj! Alapítvány vezetőjével és Kazány Tiborral, a Spinner kerekesszékes szépségverseny alapítójával McMenemy Márk beszélgetett januári programunkon.

Pásztory Dóri kétszeres paralimpiai bajnok úszó, újságíró jelenleg Londonban él főállású anyukaként. Ahogy ő fogalmaz: valószínűleg kétszer állt sorba, amikor az önbizalmat osztogatták – többek között ennek, és családja pozitív hozzáállásának és eltökéltségének is köszönheti azt, hogy ilyen sikereket tudott elérni és másokat is tud támogatni.

Sportolókarrierje mellett és után számos fórumon igyekszik tenni azért, hogy erősítse a nyitottságot és elfogadást az emberekben, hogy le tudják küzdeni előítéleteiket – merjenek kérdezni és legyenek nyitottak a tőlük különbözőkre. Fontosnak tartja az inkluzív oktatást, és azt, hogy az óvodások a rájuk jellemző nyitottságot és előítéletmentességet meg tudják tartani. A Gondolkodj egészségesen programmal rengeteg óvodában járt, válaszolt a gyerekek kérdéseire, akik pár perc érdeklődés után teljesen felülemelkednek azon, hogy Dóri öt ujjal éli az életét. Véleménye szerint, ha a gyerekeknek lehetőségük van a világ sokszínűségét megtapasztalni, akkor sokkal kevesebb dologra fognak gyanakodva, előítéletekkel tekinteni, sokkal elfogadóbbak és toleránsabbak tudnak maradni. Szerinte ebben kulcsfontosságú a befogadó közösségek szerepe.

Dóri nagyon hisz a kis közösségek erejében: saját londoni tapasztalata mutatja, hogy mennyi előítéletét tudja maga is legyőzni, ha valamilyen közös cél vagy élethelyzet tőle nagyon különböző – más vallású vagy beállítottságú – szülővel hozza össze. Magyarországon szerinte az aktív civil szférának köszönhető, hogy a fogyatékkal élők helyzete sokat javult az utóbbi időben. A hatalmas tettvággyal rendelkező, kreatív itthoni civil szervezetek – amilyen például a Suhanj! Alapítvány is (amelynek ő is önkéntese) – rengeteget tesznek értük.

Gusztos Péter 2010 óta a Suhanj! Alapítvány vezetője, amelynek legfontosabb célja a látás-, értelmi vagy mozgássérült gyermekek és családjuk bevonása a tömegsportba. Számos figyelemfelhívó és szemléletformáló kampányt vezetnek a fogyatékkal élőket sújtó előítéletekkel szemben, és nemrégiben Magyarországon teljesen egyedülálló, látás- és mozgássérülteknek egyaránt akadálymentesített, épek számára is látogatható integratív fitnesztermet nyitottak.

Egyetért Dórival abban, hogy az előítéletek forrása sokszor az információhiány – ezért nagyon fontosnak tartja, hogy alkalmat teremtsenek a találkozásra, hogy a különböző emberek egymással kapcsolatba léphessenek, beszélgethessenek. Találkozás és személyes tapasztalat nélkül ugyanis az emberek nem tudják, hogyan viszonyuljanak a mássághoz, az ilyen szituációktól inkább tartanak, és távol is tartják magukat tőlük. Ilyen találkozás lehet például az, amikor egy-egy edzésen vagy versenyen ép önkéntesek támogatják fogyatékkal élő társaikat az edzésben, de ilyen teljesen akadálymentesített fitnesztermük is, amely látogatói teljesen vegyesen kerülnek ki épek és fogyatékkal élők közül.

Kezdeményezésüket egyre inkább felkarolják futóversenyek és cégek – marketingértéke lett annak, ha valaki ilyen kezdeményezést támogat. Ez persze alapvetően jó, és ennek is köszönhető, hogy az utóbbi évben sokat javult a csoport társadalmi reprezentációja – egyre inkább teret kapnak a fogyatékkal élők a médiában és a közéletben.

Az est harmadik vendége, Kazány Tibor 2002-ben kényszerült kerekesszékbe egy baleset után. Előtte is vállalkozóként dolgozott, ma pedig saját fejlesztésű kerekesszéket forgalmaz, amelyet a klasszikus, több tízkilós modellek könnyű és könnyen használható alternatívájaként fejlesztett ki. Magyar Termék Nagydíjat nyert kerekesszékei aktív életet és valódi mobilitást tesznek lehetővé – emellett nagyon vagányak és önbizalmat adnak használóiknak.

Másik fontos kezdeményezése a Miss Spinner kerekesszékes szépségverseny, amely ismét csak kapcsolódási pontot jelent mozgássérültek és épek között – a verseny küldetése, hogy bebizonyítsa, hogy kerekesszékes lányok is lehetnek akár divatcégek reklámarcai. A versenyt 2017-ben már negyedszerre rendezték meg, és a média egyre nagyobb figyelme övezi, amely jót tesz az ügynek – hogy a lányokat „ne csak azért nézzék meg, mert kerekesszékben ülnek”. A kerekesszékeseknek nem sajnálatra van szükségük, hanem elfogadásra – ő is nagyon fontosnak tartja, hogy a gyerekeknek már az óvodában, iskolában mutassuk meg, hogy sokan élnek másképpen, mégis ugyanolyan emberek, mint ők.

A fogyatékkal élők integrációját sokféleképpen lehet támogatni. Számos civil szervezethez lehet önkéntesként csatlakozni és munkával segíteni őket, de pénzügyi támogatás is mindig jól jön. Az SZJA 1%-a is minden évben sokat jelent a mindig forráshiánnyal küzdő NGO-knak, de már egy Facebook megosztás is hírét viheti kezdeményezésüknek. Elsősorban azonban nyitottság kell és elfogadás – a többi már jön magától, hogy fejben is akadálymentesítsünk.

Képek forrása: Capabilitychannel, Suhanj!

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

2018. január elsejétől Bulgária vette át a tagállamokat képviselő Európai Unió Tanácsának vezetését Észtországtól, mostantól fél éven át irányítja elnökként az intézmény munkáját. Ez az első alkalom, hogy Szófia tölti be ezt a tisztséget, 11 évvel az ország uniós csatlakozása után kerül erre sor. Az elnökség január 11-i hivatalos megnyitóján elhangzott: az elkövetkező hat hónapban Bulgária elnökként elsősorban Európa és a fiatalok jövőjére, a Nyugat-Balkánra, a biztonságra és stabilitásra, valamint a digitális gazdaságra összpontosít majd.

Év eleji programjainkban azok a kezdeményezések kerülnek fókuszba, amelyek valamilyen társadalmi vállalkozás keretében a mindennapok nehézségeire, kihívásaira adnak fenntartható választ – erről szól február közepén a „TTT – Támogass tudatosan!” című rendezvényünk. Lumière filmklubunkban vetítjük az utóbbi évek egyik legizgalmasabb animációs filmjét, A Vörös teknőst és a díjat díjra halmozó A négyzet című Ruben Östlund filmet is, amely legutóbb épp az Európai Filmakadémia díjátadóján tarolt. Elutazunk még egy csésze erejéig 2018 holland, pontosabban fríz kulturális fővárosába, Leeuwardenbe is, és Bérczesi Robival is beszélgetünk, aki koncertet ad nálunk február végén. Lesz miért beugrani hozzánk idén is, mutatjuk a részleteket.