Az öt legjobb német film

Folytatjuk „Öt legjobb” sorozatunkat – de ezúttal nem könyveket, hanem filmklasszikusokat ajánlunk figyelmetekbe. Célunk egy-egy ország öt legfontosabb – vagy mindenképpen megnézni érdemes – filmjének rövid bemutatása. A kezdeményezés szándékosan provokatív, hiszen az öt „legjobb” film mindenkinek mást és mást jelent. Olyan listát állítunk össze az ország filmjeiből, amelyek – amellett, hogy képet adnak az adott ország filmművészetéről – közelebb viszik a nézőt az adott ország kultúrájának megismeréséhez, és sokat mondanak az ország lakóiról, történelméről. Természetesen minden ilyen lista szubjektív, de ez is a célja. Vitassátok, egészítsétek ki saját ötleteitekkel, kedvenceitekkel, ajánljatok további filmeket!

A személyes vélemények és a témában íródott több korábbi hasonló német válogatás alapján, titkos algoritmussal, bonyolult súlyozással, brit tudósok alaposságával és precizitásával összeállított német listánk a következő:

#1: Berlin felett az ég (Der Himmel über Berlin; Wim Wenders, 1987)

Ballonkabátos, mélabús angyalok a még kettéosztott Berlin felett – Wim Wenders filmje igazi klasszikus. A filmben két angyalt ismerünk meg, akik a berliniek mindennapjait követik: hallják gondolataikat, de életükbe nem avatkozhatnak be. A főszereplő (Bruno Ganz) beleszeret egy artista lányba (Solveig Dommartin), akiért még a hallhatatlanságról is lemondana… Wenders mozija gyönyörűen fényképezett, szívfacsaró szerelmi történet. A mai filmekhez szokott közönségnek talán kicsit lassú folyású a történetvezetés, de a nagyszerű alakításokért, filozofikus és költői dialógusokért érdemes hozzálassulni. Wim Wenders 2015-ben a Berlini Nemzetközi filmfesztiválon életműdíjat, tiszteletbeli Arany Medvét vehetett át. (A filmből Angyalok városa címmel született egy amerikai remake is, Nicolas Cage és Meg Ryan főszereplésével.)

„Csodálatos történet ez a lehetetlen valóra válásáról, az álmok beváltásáról, a meglepetésekről, a titkon mindig érzett sejtés testet öltéséről. Mert ha hiszünk az űrlényekben és az őslényekben, miért ne hihetnénk az angyalokban is?”

#2: Good bye, Lenin (Good bye, Lenin; Wolfgang Becker, 2003)

Különleges film a rendszerváltás, a két Németország újraegyesülésének időszakából – tragikomédia az NDK széthullásáról egy kis „ostalgiával”, egy kelet-német család szemszögéből. A filmben Alex hithű kommunista édesanyja szívrohamot kap és nyolc hónapra kómába zuhan – éppen abban az időszakban, amikor leomlott a berlini fal és összeomlott az NDK. Hogy elkerüljék édesanyjuk felzaklatását és esetleges újabb szívinfarktusát, Alex és testvére baráti segítséggel eltitkolják anyjuk előtt a történteket, és eljátsszák, hogy a keletnémet rendszer továbbra is él és virágzik. A látszat fenntartása érdekében napról-napra meghamisítják a híreket – lakásuk marad az NDK utolsó bástyája a berlini fal leomlása után is.

A Németországban és Európában hatalmas sikert aratott film 2003-ban már kellő távolságból tudta kezelni a megosztott Németország kérdését, iróniával és humorral feldolgozva a kelet-német mindennapokat, görbe tükröt tartva elé.

#3: Fallal szemben (Gegen die Wand; Fatih Akin, 2004)

A török származású, de már Németországban született Akin filmje 2004-ben hatalmas sikert aratott: 18 év után nyerte el német alkotó az Arany Medvét Berlinben (számos egyéb nemzetközi díj mellett). A Fallal szemben – csakúgy, mint Akin több filmje – identitáskereséséről, kultúrák találkozásáról és sztereotípiákról mesél, egy érzelmileg felfokozott és bonyolult románc keretei között.

A filmben Sibel, a fiatal lány öngyilkossági kísérlete után a pszichiátrián megismeri a szintén török származású, drogfüggő, jóval idősebb Cahitot, akivel – csakhogy megszabaduljon mélyen vallásos családjától – házasságot köt. Ezután egymásba is szeretnek – de a történet nem itt ér véget, inkább itt kezdődik. „Cahit új életet nyer Sibeltől, Sibel megfizeti új szabadságát, s elkezdődik kettejük élethaláltánca, török vérmérséklettel. Elsöprő erejű, vad, szenvedélyes és kiszámíthatatlan párkapcsolatba sodor bennünket a film, mely hatása alól nehéz menekülni.”

#4: Mások élete (Das Leben der Anderen; Florian Henckel von Donnersmarck, 2006)

Florian Henckel von Donnersmarck első rendezése 2006-ban egyből a legjobb idegen nyelvű film Oscarját is elhozta, számos egyéb elismerés mellett. A filmben a rendszerhű Stasi ügynök (Ulrich Mühe) életét követhetjük a 80-as évek Kelet-Berlinében, aki egy híres színházi író és családja után kémkedik. Ahogy egyre jobban megismeri a megfigyeltek életét, rádöbben saját élete sivárságára, a film során lassan a célszemély pártjára áll, „rendszer hű kiszolgálójából emberré válik”.

„A film legnagyobb erénye az emberi sorsok, az egyes karakterek jellemformálódásának megrázó megjelenítésében rejlik. A mások élete egyértelműen az utóbbi évek legsikeresebb európai filmje volt, minden díjat megnyert, amit lehetett, az Európai Filmakadémia elismeréseitől az Oscar-díjig, s mindezt annak köszönheti, hogy emberi történeteken keresztül, a szentimentalista nosztalgiát mellőzve tudta megjeleníteni a test és a szellem felett minden téren uralkodni akaró diktatúra elnyomó apparátusát.”

Érdekesség, hogy a következő Oscar-díjra ismét von Donnersmarck filmjét nevezi Németország, a szintén a háború után Kelet-Németországban játszódó Werk ohne Autor című drámát.

#5: A fehér szalag (Das weisse Band; Michael Haneke, 2009)

Nem készülhet olyan lista, amelyen ne szerepelne napjaink egyik legnagyobb hatású európai filmrendezője, a német-osztrák származású Michael Haneke rendező egy filmje. Bár a német apától és osztrák anyától született Haneke jobban kötődik Ausztriához, A fehér szalag című, koprodukcióban készített filmjével Németországot képviselte a legjobb idegen nyelvű Oscar jelöltjei között 2009-ben, amely ugyan az Oscart nem, de Cannes-ban az Arany Pálmát megkapta, csakúgy, mint Szerelem című filmje.

A gyönyörű képekkel, fekete-fehérben fényképezett film egy német kisváros életét mutatja be az I. világháború előtt, ahol titokzatos erőszakos események történnek. Balesetek, sérülések, halálesetek, súlyosan bántalmazott gyerekek – a látszólag nem összefüggő támadások és rongálások felforgatják az ott lakók életét. A fehér szalag nagyon erős film a tekintélyelvűségről, bűnről és erőszakról – Haneke magyarázata a XX. század kegyetlenségére, a fasizmusra és a terrorra. „Mit várunk akkor, amikor a beszéd helyett a büntetés és a tekintélyelvűség szervezi a kisközösségeket, a családokat és a gyerekbarátságokat is?”

+1: Metropolis (Metropolis; Fritz Lang, 1927)

A némafilmek egyik legnagyobb klasszikusa, az egyik első science fiction film a német expresszionista mozgalom egyik remeke. A távoli jövőben, a gépek uralta disztópikus világban a városi társadalom két osztályban él, amelyek közül az egyik élvezheti csak a gépek biztosította, modern és kényelmes életet. A másik kasztban a szegény munkások a város alsó szintjén, mesterségesen megvilágított körülmények között robotolnak naphosszat – a két réteg között nincsen semmilyen kapcsolat, mígnem egy napon egy lentről érkező gyerekcsapat zavarja meg a fentiek szórakozását...

„A néma korszak egyik legjelentősebb filmutópiája közel 2 millió dollárba került s a maga korában a nagy reklámkampány ellenére megbukott (H. G. Wells szigorúan bírálta, Hitlernek állítólag tetszett). Azóta viszont páratlanul nagy hatást gyakorolt a sci-fi műfajára s világszerte biztos sikerdarabja az archívumi moziknak.”

Öt hely nagyon kevés – a listára most nem kerültek rá olyan klasszikusok, mint például a könyvként is legendás A bádogdob (Blechtommel), vagy Fassbindertől a Berlin, Alexanderplatz, de még a filmklubunkban nemrég vetített, az utóbbi évek egyik legnagyobb sikere, a Toni Erdmann, vagy a hitleri birodalom összeomlásáról szóló A Bukás sem – ti melyik német klasszikust tennétek még a listára?

-----
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon!