Az európai kulturális fővárosi (EKF) cím elnyerése hatalmas lehetőség minden városnak. Számos példa mutatja, hogy segítségével városrészek vagy akár egész városok kaphatnak teljesen új, modern arculatot, vagy éppen a régi, hagyományosat sikerül megismertetniük szélesebb – európai – közönséggel. A kapcsolódó fejlesztések, városrehabilitációs akciók hosszú távú pozitív változást hoznak az ott élőknek. Éppen ezért nem meglepő, hogy a pályázat független zsűrije kíméletlen alapossággal „vizsgáztatja” a jelölteket, és hogy a városok egyszerű városfejlesztési stratégiánál sokkal komplexebb és színesebb, a város jövőjét akár évtizedeken keresztül meghatározó koncepciót tesznek az asztalra. Az Európa Pontban a három döntős város – Győr, Szeged és Debrecen – képviselői voltak a vendégeink, akik aktuális koncepciójukat ismertették.
Egy műanyag szívószál vagy zacskó sokkal tovább itt marad a Földön, mint mi: az életünkben elhasznált műanyagot valamilyen formában, valahol biztos, hogy örökül hagyjuk unokáinknak és az ő unokáiknak. A világ műanyagéhsége pedig egyre nagyobb: modern életünk számtalan, a műanyagok által nyújtott megoldástól lett kényelmesebb, biztonságosabb vagy energiahatékonyabb. Ennek következtében az előállított műanyag mennyisége világszinten folyamatosan nő. Néha elkerülhető a műanyag használata, és van, amikor ezeket okosan újrahasznosíthatjuk. Egyének, vállalkozások, országok és az EU – mind tehetnek egy műanyagszemét-mentesebb jövőért.
A Facebook világában millió ismerősünk van, folyton csak e-mailezünk, de a telefont nem vesszük fel, a közvetlen kollégánkat nem ismerjük, és nem kérdezzük meg senkitől, hogyan érzi magát. Három vendégünk máshonnan megközelítve, de ugyanazt vallja: kis, jól működő közösségek kellenek ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat, hogy tudjuk, nem vagyunk egyedül (női) problémáinkkal, és mindenre van megoldás vagy segítség. Vendégeinkkel Gyárfás Dorka beszélgetett.
Ha április, akkor környezetvédelem és irodalom: ebben a hónapban hagyományosan zöld témákat járunk körül a Föld napjához kapcsolódóan, és ilyenkor látjuk vendégül a Nemzetközi Könyvhét keretében a kortárs európai irodalom izgalmas személyiségeit is. Most sincs ez másképp: vitaszínházat rendezünk az éghajlatváltozás témakörében, huszadikán pedig ismét az európai irodalomé lesz a főszerep. Észtország idén ünnepli alapításának századik évfordulóját. Ennek alkalmából vetítjük az egyik legnépszerűbb észt regényből készített filmet, a Novembert. Az Egy csésze Európa sorozatunk ezúttal Németországot és a német kultúrát mutatja be: Szederkényi Olga vendége áprilisban a budapesti Goethe Intézet igazgatója lesz.
Máltára utazni akármikor jó, erről már mi is többször írtunk. Szerencsére fapados járattal könnyen és viszonylag jó áron meglátogatható ez a távoli szigetország, „amelyet receptre kellene felírni depresszió ellen”. De nemcsak azért érdemes odautazni, hogy kipróbáljuk a híres nyúlhúsos fogásokat vagy a kaktuszpálinkát, részt vegyünk egy festán, esetleg ringatózzunk Luzzuval Valletta egyik öblében – idén eggyel, pontosabban négyszázzal több okot tudunk arra, hogy miért érdemes meglátogatni Máltát. Bemutatjuk a kulturális fővárosi program legizgalmasabb programjait.
Ezúttal egy dán finomságot mutatunk be, amely kitűnő fogás még a tavasz előtti (remélhetőleg utolsó) hidegebb napokra. A recept érdekessége, hogy lent leírt módon elkészülő ropogós malacsültet petrezselyemszósszal a dánok hivatalosan meg is szavazták nemzeti ételüknek. Az évszázadok óta hasonló módon elkészülő fogás pedig egyszerű, még a kezdő szakácsokon sem foghat ki.
Álhírek / fake news – nagyjából két éve, az amerikai elnökválasztási kampány alatt került (ismét) fókuszba a fogalom, holott a műfaj a nyomtatott sajtóval egyidős. A szándékos félretájékoztatást szolgáló hamis hírek a villámgyors online kommunikáció és közösségi média korában nagyon gyorsan okozhatnak hatalmas károkat. Rajtunk is múlik, hogy minek dőlünk be, de az EU is igyekszik tisztítani a helyzetet és szabályozni ezt a különösen nehéz területet.
A páneurópai piknik helyszíne, a Liszt Ferenc Zeneakadémia és most a Dohány utcai zsinagóga épületegyüttese: Európa legnagyobb zsinagógájával együtt most már három magyarországi helyszín viselheti az Európai Örökség címet. Az épületegyüttes az integráció, az emlékezés és a párbeszéd szimbóluma – története sokat mond az európai együttműködésről és értékekről.