Európa számokban – alkoholfogyasztás az EU országaiban

Európa, pontosabban az európai régió a világ legnagyobb alkoholfogyasztója. Az elfogyasztott mennyiség valamelyest csökkent az elmúlt évtizedekben, de továbbra is csaknem kétszerese az itteni fogyasztás a világátlagnak. A (túlzott) alkoholfogyasztás számos betegséggel hozható összefüggésbe, ezért nagyon fontos, hogy az országok a moderált ivás irányába tereljék a lakosságukat.

Az alkohol betegít

A túlzott alkoholfogyasztás továbbra is az egyik vezető korai halálok. Összefüggésbe hozható daganatos megbetegedésekkel, magas vérnyomással, illetve különböző sérülésekkel, amelyeket az ittas emberek maguknak vagy másoknak okoznak. Európában minden nap mintegy nyolcszázan halnak meg alkohollal összefüggésbe hozható okból.

Az italozás első sorban a férfiak „sportja”: az európai országok statisztikái alapján általában 3-5-ször nagyobb mennyiségű alkoholt fogyasztanak a férfiak, mint a nők (Magyarországon ez az arány négyszeres.) Itthon havonta átlagosan csaknem egy liter tiszta szesznek megfelelő alkoholt fogyasztunk – ez kb. 40 korsó sörnek, 12 üveg bornak vagy 2,5 liter rövidnek feleltethető meg.

Különböző módszerek az alkoholfogyasztás visszaszorítására

Bizonyos alkoholok (például vörösbor) mérsékelt fogyasztása jó hatással lehet az emberi szervezetre, az európai társadalmakban pedig egyáltalán nem számít tabunak az alkoholfogyasztás, sőt, a baráti együttlétek gyakran e köré szerveződnek. Ugyanakkor a túlzott fogyasztás mindenképpen káros. (Hogy mi számít már káros vagy veszélyes alkoholizálási mintának, arra létezik egy WHO által kifejlesztett sztenderd teszt, az „AUDIT”. Ehhez mindössze 10 kérdésre kell válaszolni, a felmérés itt kitölthető angol nyelven.) 

Az alkoholizálás visszaszorítására számos eszköz létezik. Az egészségpolitikához tartozó kérdést az EU természetesen nem szabályozza közvetlenül, e területen mindössze koordinál, mér és tájékoztat, a jó példákat megosztja. Rengeteg eszköz áll ugyanakkor a tagállamok rendelkezésére, hogy befolyásolják a fogyasztás mennyiségét. Ilyenek például a fogyasztás és a vásárlás életkorhoz kötése, az árak állami szabályozása (drágítása), állami monopólium bevezetése az alkoholtermékek árusítására, a reklámok betiltása vagy épp a zéró tolerancia bevezetése vezetésnél.

Európai statisztikák

Az alkoholfogyasztás mérése egyébként nem annyira egyszerű, mint gondolnánk, a különböző szervezetek értékei és rangsorai ezért sokszor eltérnek. Ennek az áll a hátterében, hogy nem minden statisztika veszi hozzá a számokhoz a nem hivatalos fogyasztásról szóló becsléseket, illetve eltérhet az is, hogy mennyinek veszik egy átlagos sör / bor / tömény ital alkoholtartalmát.

Az európai statisztikáknál a legtöbbször az Egészségügyi Világszervezet(WHO) és az Európai Bizottság közös adatbázisait (EISAH:  European Information System on Alcohol and Health) használják. Azon belül pedig az egy főre jutó éves fogyasztást nézik, tiszta (100%-os) alkoholra vetítve. Beleszámítják az ún. hivatalos („recorded”) és nem hivatalos fogyasztási adatokat is: az előbbi az állami kontroll alatt lévő formális (adóztatott) csatornákat méri; az utóbbi pedig egy becslés az állam számára „láthatatlan” (pl. otthoni alkoholgyártás / pálinkafőzés, csempészet) csatornákon keresztül fogyasztott alkoholokról. (A grafika nagyobb méretben a képre, vagy ide kattintva tekinthető meg.)

Ezek alapján a legutóbbi (2016-os) adatok szerint Európán belül érdekes módon az északibb és délibb (mediterrán) országok lakói fogyasztanak az átlagnál kevesebb alkoholt; míg Közép-Európa, azon belül is inkább a keleti régióban élők komolyabb poharazgatónak számítanak. Magyarország ez utóbbi felmérés alapján a középmezőnyhöz tartozik Európán belül – ami ugyanakkor azt jelenti, hogy világszinten így is a felső 10 százalékban van.

További statisztikák az EU és a WHO adatbázisaiból:

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!