Az év utolsó hónapjában, még az ünnepek előtt eljön hozzánk Palya Bea, akivel ezúttal a személyes márkaépítésről beszélgetünk, filmklubunkban pedig három nagymama történetén keresztül kapunk bepillantást Európa XX. századi viharos történelmébe. Az ünnepekre hangolódást Egy csésze Európa rendezvényünkkel kezdjük: az idén Európa kulturális fővárosi címét viselő Plovdiv ürügyén most Bulgáriába utazunk, ahol a kulturális évad programjai mellett bolgár karácsonyi szokásokról és ételekről is beszélgetünk vendégeinkkel.
A jólét feltétele, hogy az embernek legyen munkája, amely megfelelő megélhetést biztosít számára, de emellett jusson ideje a rendszeres feltöltődésre is. Elegendő és minőségi időt tudjon eltölteni családjával – párjával, szüleivel, gyerekeivel – és barátaival, vagy csak úgy magában. Az EU különböző eszközökkel igyekszik ezt támogatni: 2022-ben lépnek hatályba a legújabb szabályok az EU országaiban, amelyek célja, hogy még egy kicsit a magánélet felé billentsék a mérleget.
Az Európa 2020 az EU hosszú távú növekedési stratégiája, amely a 2010-es évek fejlesztési prioritásait és irányait határozta meg a közösség számára a nagy gazdasági világválság után. A cél az „intelligens, fenntartható és inkluzív” Európa megteremtése volt 2020-ig, amelyet számos kiemelt kezdeményezéssel támogatott az EU. A közösségi akciókat természetesen mindenhol nemzeti politikák és intézkedések egészítik ki. Minden célkitűzéshez rendeltek egy-egy uniós szintű célt, amelyet nemzeti célszámokra is lebontottak. Egy évvel a stratégia végdátuma előtt, nemrégiben ismertette a Bizottság, hogyan áll a célok teljesítésével a közösség.
Annus mirabilis: 1989 valóban csodás év volt, amikor az Európát szimbolikusan kettéválasztó vasfüggöny és a Berlint fizikailag is kettéválasztó berlini fal végleg leomlott. Ez utóbbi most novemberben éppen harminc éve történt.
Magyarországon jelenleg évente fejenként mintegy 385 kg, azaz napi több mint egy kiló (!) települési (kommunális) hulladék megtermeléséért vagyunk felelősek. Az uniós érték ennél még rosszabb: évi 486 kg az átlag. Éppen ezért van még mit tennünk, ha szeretnénk hozzájárulni a zöldebb jövőhöz. Ehhez kaphatunk tippeket az európai hulladékcsökkentési héten (november 16-24.). Ilyen tipp például, ha ismerjük és betartjuk a fenntarthatóság „8R” javaslatát.
A kulturális és kreatív szektor nagyon fontos szerepet játszik Európában. Amellett, hogy mára több embert foglalkoztat (9 milliót az EU-n belül), mint például a mezőgazdaság, Európa kulturális értékei, alkotásai világszinten egyedülállók. A kultúra jót tesz a léleknek: hozzájárul a teljesebb, gazdagabb élethez, növeli az egyének általános jólétét. Ez a kulturális gazdagság össze is köt minket Európában: egy jó európai film, egy európai író színdarabjából készült előadás, egy európai banda koncertje mind mond valamit az adott országról. Általuk jobban megérthetjük, mennyiben különbözünk – vagy éppen hasonlítunk – mi, európaiak.
Körforgásos gazdaság, sharing economy, zero waste – kifejezések, amelyeket szerencsére egyre többet hallunk: felelős és fenntartható válaszok a mai tömegfogyasztásra optimalizált világunkban. A fenntartható szemlélet mintha egyre inkább divattá válna, ami remek trend – már nemcsak környezet- és pénztárcabarát egy kicsit környezettudatosabban élni, de egyre inkább sikk is. Az újrahasznosításnak jelentős hagyományai vannak Nyugat-Európában: új mini-sorozatunkban az európai hulladékcsökkentési hét kapcsán ilyen üzletekből mutatunk be pár igazán előremutatót, elsőként Finnországból.
Novemberben venezuelai ellenzékiekkel beszélgetünk, újabb Lux-díjra jelölt filmet vetítünk, de az európai hulladékcsökkentési hét kapcsán szóba kerül számos zöld megoldás is. Egy csésze kávéra – legalábbis gondolatban – ezúttal a szlovén fővárosba, Ljubljanába ugrunk le.