Oltóanyagok, a klímaváltozás visszafordítása, fenntartható városi lét, fenntartható élelmezés: az Európa Pont februári online rendezvényein napjaink és korunk legégetőbb kérdéseiről lesz szó. Merkely Béla professzorral és Marofka Ferenc bizottsági szakértővel latolgatjuk, hogy az oltások hatására mikor térhetünk vissza megszokott életünkhöz, mit tudhatunk az oltások biztonságáról, készítési módjáról, várható szállításáról, és megnézzük, milyen szerepe van ebben az EU-nak. A finn Lahti példáján át bemutatjuk, hogyan lehet a környezetszennyező gyakorlatokat átfordítva teljesen fenntartható várost létrehozni, és végül azt is kivesézzük, mit tesz az EU és mit tehetünk mi az egészséges és környezetbarát élelmezésért. Eljön hozzánk a Vegán Hegylakó, a Szimpla Háztáji Piac és egy innovatív ökológiai gazdaság képviselője is.
Örülünk, hogy ilyen sokan játszottatok az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének legutóbbi kvízjátékán, és teszteltétek, mennyit tudtok arról, most min dolgoznak az uniós intézmények. Mind a nyolc kérdésre közel kilencszázan válaszoltatok, és pontosan 187 játékosnak volt az összes válasza helyes. Ha ellenőriznétek, hogy jók voltak-e a válaszaitok, vagy egyszerűen tudni szeretnétek, most mire készül Brüsszel, röviden bemutatjuk.
Házibulik, családi összejövetelek, konferenciák állandó résztvevője, és szinte minden disznóvágáson is találkozhatunk vele: a tepertővel zsírossá és így tartóssá tett pogácsa évszázadok óta nagy kedvenc Magyarországon. Ez volt az első magyar ételkülönlegesség, amelyet az EU felvett hagyományos különleges termékek (HKT) listájára, még 2013-ban. Ez a recept képviseli Magyarországot a tízéves szülinapunkra készített ingyenesen letölthető e-recepteskönyvünkben is.
A koronavírus-járvány miatt a tavalyi év sajnos a szokásosnál jóval kevesebb európai utazással telhetett – reméljük, 2021-ben mihamarabb változik a helyzet az oltások hatására. Idén is elkészítettük munkaszüneti kisokosunkat, hogy könnyedén áttekinthető legyen, a tagállamokban mely napok piros betűsek idén.
Tíz éve, 2011 januárjában indult el az Európa Pont, az Európai Unió információs és kulturális központja Budapesten, az Európai Unió Házában. A kerek évfordulóra meglepetéssel, egy ingyenesen letölthető e-könyvvel készültünk a tagországok kedvenc nemzeti – esetenként uniós oltalommal is védett – ételeiből.
Januárban újult erővel és változatlan lelkesedéssel várunk benneteket programjainkon, egyelőre továbbra is online. A hónapban vendégünk lesz többek között – filmen és egy online beszélgetés keretében is – Fahidi Éva, aki kilencvenen túl állt (tánc)színpadra, hogy elmesélje az életét, és a holokauszt borzalmait. Virtuális úti célunk ebben a hónapban Litvánia harmadik legnagyobb, tengerparti városa, Klaipėda, amely idén az EU ifjúsági fővárosa is. Tartsatok velünk!
Írország legismertebb péksüteménye a szódás kenyér. Nevét az elkészítéséhez szükséges szódabikarbónáról kapta, ami a tészta lazítását szolgálja. Sem kovászt, sem élesztőt nem tesznek bele, így nem kell órákat pihentetni és hosszan dagasztani – sütéssel együtt egy óra alatt megvan. Az íreket eredetileg a kényszerűség vezette a szódakenyér felé, de mára nemzeti büszkeségük része. Mivel könnyű elkészíteni, a pandémia kényszerű karanténideje – és az élesztőínség – alatt világszerte sokmillióan megismerték és megszerették.
Ha bajor ételkülönlegességet kell mondani, valószínűleg a legtöbbeknek beugrik a perec (esetleg a fehérkolbász, az édesmustár vagy a húskenyér), de különleges, 19. század közepéig visszanyúló történetét talán kevesebben ismerik. A történetben a jónevű Anton Nepomuk Pfannenbrenner (tükörfordításban „Serpenyőégető”) mellett fontos szerepet játszanak dél-német kolostorok, imára kulcsolt kezek és egy véletlenségből ételkészítéshez használt lúgos tisztitószer. A hónap receptjeként ezúttal a „süssünk EUR-Lexből” rovatunkban az uniós oltalom alatt álló bajor perecet mutatjuk be, amellyel egyúttal a német soros elnökségtől is búcsúzunk.