Elindult a jelentkezés, még a hónap végéig lehet pályázni az Európai Bizottság fizetett gyakornoki pozícióira. A program már sok tízéve működik, és aki részt vett benne, nem bánta meg: Európa egyik legjelentősebb intézményének dolgozni nemcsak egyedülálló, a munkáltatók által is értékelt tapasztalat a pályakezdőknek, de egy életre szóló élmény is.
Tavaly májusban, az Európa-napon indult útjára az Európa jövőjéről rendezett konferenciasorozat és a hozzá tartozó online platform azzal a céllal, hogy a szélesebb közvélemény közvetlenül is megossza a témával kapcsolatos elképzeléseit az európai döntéshozókkal. A konferencia résztvevői átlagemberek, a platformon pedig mindenki hozzászólhat. A mindeddig példa nélküli demokratikus gyakorlat lehetőséget kínál minden európai számára, hogy elmondja, mit vár az Európai Uniótól, milyen európai jövőt szeretne, milyen ötleteket látna szívesen megvalósulni. Pontosan miről szól ez az egész, és milyen volt magyarként részt venni benne? Erről beszél két, fiatal magyar vitacsoport-tag, Alexandra és Péter.
2022 az ifjúságé lesz az Európai Unióban – a tematikus évad célja többek között, hogy informálja a fiatalokat lehetőségeikről, és aktívan bevonja őket az EU jövőjének alakításába. Az elmúlt időszakban a pandémia talán ettől a korcsoporttól vette el a legtöbbet: a bezártság és elzárkózás hihetetlen sok lehetőségtől fosztotta meg a fiatalokat. Hiszen azok az élmények, amelyek ebben az érzékeny periódusban, fiatalkorunkban érnek minket, sokszor egész életünkre kihatással vannak, meghatározzák gondolkodásmódunkat. Ezt igyekszik valamilyen módon ellensúlyozni és kompenzálni az EU, ismét perspektívát nyújtva a fiatalabb korosztályoknak.
Az Európai Parlament emberi jogok védelméért és a gondolatszabadságért kiosztott Szaharov-díját tavaly a belarusz demokratikus ellenzék kapta. A jelenlegi belarusz helyzetről, és arról, hogyan jutott idáig az ország – Feledy Botond külpolitikai szakértő moderálásával – Sz. Bíró Zoltán történész és Takácsy Dorka külpolitikai szakértő beszélgetett az Európa Pontban. A teljes beszélgetés visszanézhető a posztban.
Ezúttal a szlovákok egyik legkedvesebb karácsonyi ételét, a szárított gombával ízesített káposztalevest mutatjuk be. Enélkül nem igazán van karácsony a szlovák családoknál, de ahány család, annyiféle receptvariáció él erre a klasszikusra. Savanykás, laktató, a magyar konyhától sem idegen ízesítésű klasszikus téli étel. Érdemes egyszer kipróbálni az otthoni menüben!
Máltán nincsen karácsony Qagħaq tal-għasel nélkül. A fűszeres, édes-illatos krémmel töltött karika elkészítéséhez hagyományosan fekete melaszt használnak, ezt részben vagy akár teljesen az itthon könnyebben elérhető mézzel is helyettesíthetjük. Régebben csak a karácsonyi időszakban volt jellemző, de mára már a máltai mindennapok részévé vált. Szóval van gasztronómia a nyúlon túl is Máltán: mutatjuk, hogy az édesszájúaknak mit nem érdemes kihagyniuk a máltai konyhából karácsonykor – vagy bármikor.
Franciaországban és francia nyelvterületen az ünnepek időszakában biztosan találkozunk a fatörzsre emlékeztető süteménnyel. Több száz éve készítik hasonló recept alapján a fatörzs tortát, amely egy régi, téli napfordulóhoz és karácsonyi készülődéshez kapcsolódó, Európa számos országában ismert hagyományhoz kötődik.
EUR-lexes sütisorozatunkban most egy adventi német finomságot mutatunk be hagyományos receptjével, amelyhez hasonló sütemények Magyarországon is gyakran kerülnek az ünnepi asztalra. Ismerjétek meg az EU földrajzi oltalma alatt álló Bremer Klabent, Bréma egyik legismertebb finomságát, amely nélkül nincs karácsony a Hanza-városban! Érdemes lehet a hagyományos karácsonyi sütik mellett egyszer kipróbálni, nem bánjátok meg!