„Mindig a válságokon keresztül fejlődik Európa”

Az EU és Magyarország versenyképességéről és az egyre kiszámíthatatlanabb nemzetközi környezetről vitázott Gyenes Zoltán, Győrffy Dóra, Jaksity György és Pásztor Szabolcs az Európa Pontban. A beszélgetés posztunkban teljes egészében végignézhető és végighallgatható.

Az európai versenyképesség egymásra épülő pillérek egész rendszerén múlik. Innováció, korszerű oktatás, a humán tőke fejlesztése, a termelékenység növelése, digitális átállás, dekarbonizáció – mindez együtt alkotja azt a stabil környezetet, amely az EU gazdasági erejének és fenntartható jövőjének alapja. Az egyre kiszámíthatatlanabb globális környezet szokatlanul komoly kihívás elé állítja az EU gazdaságát, és Magyarország az uniós rendszer részeként szintén megérzi ezt a nyomást. Milyen irányba haladjunk, hogy fokozzuk versenyképességünket?

Minderről Gyenes Zoltán (Európai Bizottság Foglalkoztatási Főigazgatósága), Győrffy Dóra közgazdász, egyetemi tanár, Jaksity György, a Concorde Értékpapír alapítója és Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója beszélgetett nálunk.

A Brexit károkozása és esetleges visszacsinálása, a diktátorok életkorának hatása a GDP-re, intézmények, mentális struktúrák és az országok fölötti üvegplafon – többek közt ezekről is szó volt a beszélgetésben, amit teljes egészében Youtube-csatornánkon végignézhetsz, podcastunkon pedig végig is hallgathatsz. Lejjebb néhány érdekes gondolatot idézünk a résztvevőktől.

Tényleg versenyképességi problémákkal küzdünk? – tette fel a kérdést a beszélgetést vezető Inotai Edit, a Centre for Euro-Atlantic Integration and Democracy (CEID) főmunkatársa, idézve a svájci IMD 2025-ös rangsorát, amely szerint a tíz legversenyképesebb ország között négy EU-tagállam – Dánia, Svédország, Írország és Hollandia – található. A listát Svájc vezeti, az Egyesült Államok a tizenharmadik, Kína pedig a tizenhatodik.

Győrffy Dóra szerint strukturális is a probléma, de az önbizalmunkkal, illetve a nagyságrenddel is baj van. A 450 millió lakosú Európai Unió az 1,6 milliárdos Kínával és a 350 milliós Egyesült Államokkal versenyez – utóbbiakban vannak a domináns világvállalatok, és ebben keveset segít a kisebb országok versenyképessége, főleg, ha a többi EU-s ország helyezését is számításba vesszük. Az európai életminőség kiváló, de ha ezt meg akarjuk őrizni, akkor a GDP- és termelékenységnövekedés-beli lemaradásunkat nem hagyhatjuk figyelmen kívül.

Fontos az is, hogy míg az Egyesült Államok és Kína piaca egységes, az EU piaca töredezett, főleg az uniós gazdaság 75 százalékát kitevő szolgáltatások területén, amelyek főleg belföldiek (mindössze 5-8 százalékuk nyúlik át a határokon). A gazdasági növekedés fellendítéséhez a belső piacok további integrációjára lenne szükség.

Az Európai Bizottság Foglalkoztatási Főigazgatósága képviseletében Gyenes Zoltán erre reagálva elmondta: az uniós egységes piac 10-20 százalékkal növeli a tagországok GDP-jét, és ebből a kisebb országok profitálnak leginkább. Ugyanakkor léteznek még az egységes piac előtt korlátozások, és ezek hatása olyan, mintha 50-100 százalékos vám lenne az unión belül. A szolgáltatások terén viszont éppen az egyes országok nem feltétlenül érdekeltek az egységes piac létrejöttében.

A szakember két mutatót idézett: az egy munkaórára jutó hozzáadott érték az EU-ban az USA-átlag 78-79 százaléka, de az elmúlt húsz évben az olló kis mértékű zárulása látszik. Ha hozzávesszük az EU eddigi legmagasabb foglalkoztatottsági rátáját, akkor láthatjuk, hogy vegyes a kép – van lemaradás, de konvergencia is.

Felidézte a Draghi-jelentést, amelyet az Európai Központi Bank korábbi elnöke, Európa egyik legnagyobb gazdasági gondolkodója 2024-ben az Európai Bizottság megbízására készített az európai versenyképesség jövőjéről. A jelentésre a bizottság a versenyképességi iránytűvel reagált – ennek egyik legfontosabb kitűzött célja, hogy az innovációs ötletekből kereskedelmi gyakorlat váljon, mert a lemaradás leginkább ezen a területen látszik. A Bizottság fókuszba állított néhány iparágat: ezek között van a mesterséges intelligencia – az EU több mint egy tucat MI „gyárat” hoz létre –, a kvantumtechnológia, az űripar és az egészségtudományok.

Pásztor Szabolcs erre utalva hozzátette: 1995-ben a nemzetközi szabadalmak 15 százalékát vitte el Európa, míg 2020-ban már csak 5 százalékát. Az ázsiai térség egyébként a szabadalmak 80 százalékáért felel.

Jaksity György úgy gondolja, hogy Európától talán olyat várunk el, ami nincs is benne. Hiába 450-500 milliós piacunk, az amerikai 350 milliós piac sokkal inkább tekinthető egységesen működőnek, nemcsak fogyasztási, de vállalati szempontból is. A Concorde is Írországban hozott létre leányvállalatot, ami tulajdonképpen „idegen test” Európán belül, így a leginkább rákényszerített, hogy globálisan, az angolszász világban gondolkodjon – ami szintén előny a soknyelvű Európához képest.

Az sem mindegy, hogy az Európai Unióról vagy az eurózónáról beszélünk – utóbbi nélkül az EU nagyon súlyos válsággal nézne szembe. Így az összehasonlítást igazából az eurózóna és az Egyesült Államok tekintetében tudjuk megtenni.

Pásztor Szabolcs arról beszélt, hozhat-e versenyképességi lendületet a védelmi ipar, amelyre most rengeteg uniós forrás áll rendelkezésre. Szerinte a védelmi iparban Európának tanulnia kellene az Egyesült Államoktól. Kornai Jánost idézve elmondta: az amerikai védelmi kutatásokhoz kapcsolódóan mindig megjelent a piaci alkalmazás (szemben az államszocialista rendszerek ettől független, elszigetelt kutatásaival) – ez a piaci kapcsolódás biztosíthatja a versenyelőnyt.

Győrffy Dóra elmondta: az Európai Unió nagyon bonyolult döntéshozatali szerkezete képes az adaptációra. Klisé, de Európa mindig a válságokon keresztül fejlődik, mert akkor lehetségessé válik minden, ami addig lehetetlennek tűnt. Hozzátette: reméli, hogy húsz év múlva azt fogják tanítani, milyen jelentős hozzájárulást tett az európai integrációhoz és védelmi iparhoz Donald Trump – és talán még az Európa egységéért adott Nagy Károly-díjat is megkapja.

Fotók: Tuba Zoltán/kepszerk.hu, még több kép Flickr-oldalunkon található.

 

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Tájékoztat, szórakoztat, beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és YouTube csatornánkon, gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!