digit3.PNGDigitális évtized, átalakulás, 5G, a dolgok internete, big data, digitális egészségügy, oktatás és közigazgatás – fogalmak, amelyek meghatározzák a jövőnket, de már átszövik jelenünket is, és amelyekkel még nagyon sok feladatunk van. Az EU eltökélt szándéka, hogy ezt az évtizedet Európa digitális évtizedévé tegye, és a kontinens ezen a téren a világ élvonalába lépjen. Az EU „digitális iránytűje” kijelölte a 2030-ig teljesítendő célokat, és ezek megvalósulását nyomon is követi.  A tagállamok és az EU digitális fejlettségének alakulását évente frissített, komplex mutatóval méri.

Mit szeretne elérni az EU?

Az Unió már korábban is prioritásként kezelte a digitális átalakulás folyamatát, de a Covid19-járvány sok korábban talán kevésbé hangsúlyozott vagy kiaknázott lehetőséget hozott. A járvány hihetetlen mértékben felgyorsította az eszközhasználatot, ugyanakkor feltárta társadalmunk kiszolgáltatottságát az új digitális egyenlőtlenségekkel szemben. Így a 2020-ban bemutatott digitális stratégia keretrendszerét már az új kihívásokhoz és célokhoz igazítva fordította le konkrét célokra az Európai Bizottság, mikor idén márciusban ismertette az EU 2030-ig megvalósítandó digitális átalakulására vonatkozó jövőképét és megoldási javaslatait – erre hivatkoznak „digitális iránytűként” az uniós intézmények.

A terv négy fókuszterületre – a digitális készségekre, a biztonságos, jól teljesítő és fenntartható digitális infrastruktúrákra, a vállalkozások digitális átalakulására és az e-közszolgáltatásra – vonatkozóan számszerűsíthetően is tartalmazza a digitális területen elvárt fejlődés célszámait.

A digitális iránytű 2030-ra kitűzött céljai

  1. Digitálisan képzett lakosság és magasan képzett digitális szakemberek:
  • az összes felnőtt legalább 80%-ának rendelkeznie kell alapvető digitális készségekkel
  • az EU-ban 20 millió IKT-szakembert kell foglalkoztatni, törekedve a nemek közötti kiegyensúlyozottságra

  1. Biztonságos és jól teljesítő fenntartható digitális infrastruktúrák:
  • gigabites internetkapcsolat az összes európai háztartásba, teljes 5G lefedettség
  • csúcstechnológiás félvezetők (benne processzorok) európai gyártásának megduplázása, elérve a világ termelésének legalább 20%-át
  • az adatokhoz való gyors hozzáférés érdekében tízezer klímasemleges és biztonságos peremhálózati csomópont kiépítése az EU-ban
  • az első európai kvantumgyorsított számítógép létrehozása

  1. A vállalkozások digitális átalakulása:
  • felhőszolgáltatások, mesterséges intelligencia és nagy adathalmazok használata az uniós vállalkozások 75%-ánál
  • digitális eszközök intenzív, legalább alapszintű használata a kkv-k több mint 90%-ánál
  • a növekvő, európai innovatív vállalkozások, az „unikornisok” (1 milliárd USD értékű induló vállalkozás) támogatása

  1. A közszolgáltatások digitalizálása:
  • minden kulcsfontosságú közszolgáltatás online elérhetőségének biztosítása
  • az elektronikus egészségügyi dokumentációhoz való hozzáférés garantálása mindenki számára
  • a polgárok 80%-a használjon digitális személyazonosítási megoldást


Hogyan méri az előrehaladást az EU?

A közösség digitális fejlettségére már korábban kidolgoztak egy átfogó mutatót, amely a digitális fejlettség szintjét méri az összes érintett területen. Ezt a mutatót ugyanakkor a digitális piac és elvárások viszonylag gyors változásait lekövetve évről évre frissítik, hogy a lehető leginkább tükrözze az épp aktuális célkitűzéseket.

Ez az indikátor a „digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató”, röviden DESI-index. A DESI egyrészt az egyes tagállamok fejlődését is pontosan lekövethetővé teszi – ezért például kiváló alapot szolgáltat a szakpolitikai fejlesztések irányának –, emellett kirajzolja az aktuális uniós trendeket és országok közötti összehasonlításokat is lehetővé tesz. Jelenleg öt területen méri a tagállamok és az EU digitalizációs folyamatait:

 

  • hálózati összekapcsoltság és internezhozzáférés (pl. a nagy kapacitású vezetékes és mobil széles sávú hálózatok kiépítettsége),

  • a humán tőke (a lakosság alapszintű és fejlett digitális készségei, illetve az infokommunikációs területen foglalkoztatott szakemberek száma),

  • az internetes szolgáltatások (online tartalmak, kommunikáció, elektronikus szolgáltatások és tranzakciók) használata,

  • a digitális technológiák integráltsága (a vállalkozások digitalizálása és az e-kereskedelem)

  • digitális közszolgáltatások (e-kormányzati szolgáltatások, vállalkozásoknak nyújtott digitális közszolgáltatások, e-egészségügy).

 

Az EU minden évben ismerteti a tagállamokra és az EU-ra vonatkozó DESI-indexét és az ehhez kapcsolódó elemzését. A legutolsó, 2019-es adatokat használó (így a pandémia hatását még nem tükröző, de brit adatokat még tartalmazó) jelentést 2020 nyarán ismertették – Magyarország az internethozzáférés tekintetében az EU élmezőnyében található, az internetes szolgáltatások ellterjedtsége uniós átlag körüli, a többi területen viszont az utolsó harmadban vagyunk. A friss jelentés várhatóan a következő napokban-hetekben jelenik meg, kíváncsian várjuk, javulnak-e az ország mutatói, és sikerül-e felzárkózni az EU többi részéhez.

digit2.png

Borítókép forrása: Európai Bizottság audiovizuális portál, François Walschaerts;
Illusztráció: a 2020-as DESI-jelentés Magyarországi országprofilja

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként
tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon, Instagramon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!

1 Vissza

A bejegyzés trackback címe:

https://europapont.blog.hu/api/trackback/id/tr4216747264

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bambano 2021.11.07. 22:42:33

Ahhoz, hogy az eu digitális nagyhatalommá váljon, a következők kellenek:
1. ha már vannak törvények, rendeletek, tessék betartatni!
2. optimális esetben törvényt, rendeletet olyanok hozzanak, akiknek közük is van hozzá. A jogászcsürhét meg zavarják el kecskepásztornak.
3. persze az sem ártana, ha a kormányokat nem megélhetési politikusok alkotnák, akik semmi másra sem jók, csak pályakezdő jogászok és hasonló életképtelenek.
4. a döntésekben ne csak az játsszon szerepet, hogy az eu mit akar, hanem az is, hogy milyen a nemzetközi környezet. ha az usákok törvényei nem felelnek meg az eu-s előírásoknak, akkor nem tárgyalgatni kell velük, meg hasonló vicces dolgokat művelni, hanem kihajítani őket a francba.

az eu kezdje azzal, hogy megtanulnak helyesen leírni egy dátumot. ez kb. az a szint, mint amikor egy anonim alkoholisták gyűlésen valaki kimondja, hogy alkoholista vagyok.

az eu folytassa azzal, hogy megpróbál valami súlyt szerezni saját magának. ne csak sajnálkozó gittegyletnek nézzen ki.
süti beállítások módosítása