„Sosincs késő ahhoz, hogy az legyél, aki akarsz lenni”

Az év eleje mindig a számvetés. Mi a jelentősége a kiemelt időpontnak történeteinkben, szokásainkban, sorsunk és jövőnk alakításában, a lelki útkeresésben? Az Európa Pontban januári teltházas eseményünkön Geszti Péter és Kádár Annamária pszichológussal Gyárfás Dorka beszélgetett minderről – ezt a posztban vissza is nézhetitek és meg is hallgathatjátok.

Újévkor sokszor nehéz reális célokat kitűzni, és még nehezebb ezeket megvalósítani. Van értelme fogadalmakat tenni, és ha igen, milyeneket? Mi segít abban, hogy a változtatásokat, fogadalmainkat tartósan beépítsük a mindennapjainkba?

Az est házigazdája, Gyárfás Dorka Kertész Imre idézetével vezette föl a témát: „Sosem kezdhetünk új életet, mindig csak a régit folytathatjuk.” Valóban igaz ez? Geszti Péter Mario Vargas Llosa Édenkert a sarkon túl című regényének egyik történetszálával válaszolt. Paul Gauguin a harmincas éveiben még egy tőzsdei cégnél dolgozott. Amikor főnöke – utolsóként – elbocsátotta a csődbe menő cégtől, Gauguin térden állva mondott köszönetet neki, mert akkor már egy éve festő akart lenni. A történetet innentől ismerjük: Gauguin mindent hátrahagyott, és Tahitin új életet kezdve lett világhírű. Sosincs késő tehát ahhoz, hogy az legyél, aki akarsz lenni – ez a gondolat Gesztit is minden alkalommal megnyugtatja, amikor új dologba kezd.

Nagyon sokszor súlyos trauma, veszteség vagy kudarctörténet kell ahhoz, hogy kimozduljunk belső komfortzónánkból – Kádár Annamária pszichológus ezt egy francia film történetével mutatta be. A bankárnak orvos barátja a vizsgálatok alapján nyolc hónapot jósol. A bankár úgy dönt, ezt saját magával szeretné eltölteni, és a következő hónapokban elutazik mindenhova, ahova mindig is szeretett volna, és pénze volt is rá, de ideje nem. Nyolc hónap után nem hal meg, és számonkéri az orvost, aki azt válaszolja: valakinek kell egy halálos ítélet ahhoz, hogy elkezdjen merni élni.

Nem pont január elsején, de bárki elérhet a ponthoz, amikor megváltozik benne valami. Az embernek – minden embernek – mégis szüksége van egy-egy pillanatra, amikor számot vet az addigiakkal és új lapot nyit. Az emberi élet kicsi és törékeny, és az alapvető kérdésekre – az élet keletkezése, a végtelen fogalma időben és térben – nem tudjuk a választ. Az ilyen csomópontokkal, vallási és nemzeti ünnepekkel – igyekszünk magunknak „metrumot adni a káoszban”, ami kapaszkodót, biztonságérzetet jelent – mondta Geszti Péter. Ha az emberben van éntudatosság (vagy ön-tudatosság), akkor ki lehet alakítani olyan életet, amiben ki tudunk teljesedni. Ebben segítenek ezek az ünnepnapok – legyenek azok akár külsők, akár személyesek.

Racionális folyamat, ha a mérföldkövek alkalmával vissza-visszatekintünk az elmúlt időszakkal. Az újévi fogadalmak sokszor viszont átmennek az irracionalitásba, és erre valamikor életünk során rá is ébredünk – tette hozzá Kádár Annamária. Nem véletlen, hogy a január eleje depressziós időszak – ekkor dőlnek dugába az újévi fogadalmak a rendszeres edzéstől a fogyókúráig. Ha szemléletet váltunk, és nemcsak egyetlen napot, de az egész januárt arra szánjuk, hogy időt hagyunk magunknak az értékelésre. Ha önismeret nélkül tűzünk ki magunknak irracionális célokat, beindul – ahogy Edith Eva Eger fogalmazott – a „belső náci”: nem vagyok elég ügyes, még a terveim sem megfelelők. A legjobb újévi fogadalom ezért beiratkozni egy önismereti csoportba.

Geszti Péter szemléletét ezzel kapcsolatban húszas éveiben, egy szemműtét és az abból való hosszú és fájdalmas felépülés határozta meg: a pénz, a hírnév, a csillogás, a fiatalkori csajozás mind csak a játék kategóriába tartozik – ezért nem fél a kihívásoktól és az esetleges bukásoktól sem. Ami a lelkiállapotát meghatározza: az egészség, élnek-e, akiket szeret, ő képes-e szeretetet adni és kapni – mindennek szomorú aktualitást ad, hogy a beszélgetés után két héttel elhunyt Márta néni, Péter édesanyja.

Az nem elég, ha csak a sikereinkre koncentrálunk, azokat meséljük, erősítjük meg, és nem beszélünk a kudarcainkról. Szükség van az emodiverzitásra: először magunknak, aztán másoknak beszélni arról, ami nem tökéletes, akár humorral is – mondta Kádár Annamária. Ez teljesen normális: segít megélni, feldolgozni, integrálni pozitív és negatív érzéseinket.

Mi az a fuckup night? Milyen katarzist jelent a humor? Kinek mi volt a sorsfordító pillanat az életében? A reklám felelőssége, egzisztenciális szorongás és a hős útja – mindez és még más is szóba kerül a beszélgetésből, amit podcastunkon meghallgathattok:

Facebook-oldalunkon pedig végig is nézhettek:

A cikk képeit a Képszerkesztőség készítette, még több képet Flickr-oldalunkon találsz.

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!