Erősebb utasjogok és több tájékoztatás az EU-ban utazóknak

Az Európai Bizottság egy sor javaslatot fogadott el, amelyek célja, hogy hatékonyabb védelmet nyújtson az utasoknak az utazás során bekövetkező fennakadásokkal szemben. Nézzük, melyek ezek!

Az EU-ban évente mintegy 13 milliárd – repülőn, vonaton, autóbuszon vagy kompon közlekedő – utasra vonatkoznak az utasok jogairól szóló uniós rendeletek. Ez a szám 2030-ra várhatóan eléri a 15 milliárdot, 2050-re pedig akár a 20 milliárdot.

A közelmúlt eseményei jelentős hatást gyakoroltak az utasokra és az utazási piacra. A Covid-19 világjárvány idején a tömeges törlések a 99 százalékban kisvállalkozásként működő utazásszervezőknél likviditási problémákat eredményeztek, és sok utazó csak jóval az előírt 14 napnál később kapta vissza az előleget, vagy esetleg sosem. De már ezt megelőzően voltak válsághelyzetek: a patinás brit utazási iroda, a Thomas Cook 2019-es csődje során körülbelül 150 ezer utas ragadt külföldön.

Ezek az esetek világosan mutatják, mennyire fontosak az erős fogyasztói jogok. Az EU rendelkezik a legerősebb utasjogi keretekkel a világon, de van még mit javítani a helyzeten. A Bizottság ezért nemrég egy sor javaslatot fogadott el, amelyek a tanulságokon alapulva erősítik meg az utasjogokat.

A javaslatok hangsúlyos része az utazási csomagot vásárlók hatékonyabb védelmét célozzák, különösen a válsághelyzetekből adódó lemondások esetén. A szabályozás a szervezett utak mellett azokra az egyéni utazásokra is vonatkozik, amikor különböző típusú utazási szolgáltatásokat – közlekedés, szállás, autóbérlés – választva állítjuk össze utunkat az interneten vagy utazási irodán keresztül. Ilyenkor az utazási csomag szervezője teljes mértékben felelős az összes szolgáltatás teljesítéséért, és gondoskodnia kell a fizetésképtelenséggel szembeni védelemről: az utasoknak nyújtandó visszatérítésről és adott esetben a hazaszállításról. Az irányelv bizonyos védelmet biztosít abban az esetben is, amikor mondjuk egy honlapon vásárolt repülőjegyhez kapcsolódóan szállást vagy autót is bérlünk.

Az új szabályok főbb elemei:

• A szolgáltatók (például a szállásadók vagy légitársaságok) szolgáltatásait az utazási csomagok szervezői értékesítik az utazóknak. Utóbbiak törlés esetén továbbra is 14 napon belül jogosultak a visszatérítésre, amit az utazásszervezőktől kell megkapniuk. A szervezők viszont csak akkor tudják ezt megtenni, ha ezt az összeget időben visszakapják a szolgáltatóktól. Így ha a szabályok szerint a csomag valamelyik elemét törlik, akkor a szolgáltatónak 7 napon belül vissza kell térítenie a befizetett összegeket az utazásszervezőnek, aki így a 14 napos határidőn belül gondoskodhat az ügyfeleknek járó visszatérítésekről.
• Az utazási csomagokért fizetett előleg nem haladhatja meg a teljes csomag árának 25%-át. Kivétel, ha a szervezőknek költségei indokolják a magasabb előlegfizetést – például a teljes jegyárat előre ki kell fizetniük a légitársaságnak. A szervezők az utazás megkezdése előtt legfeljebb 28 nappal kérhetik a teljes összeg kifizetését.
• Az utazóknak nem kell elfogadniuk az utalványt a visszatérítés helyett, az elfogadott utalványokat pedig szintén automatikusan vissza kell téríteni, ha érvényességi idejük lejárta előtt nem használja föl az utazó.
• Az utalvány és a pénzvisszatérítéshez fűződő jog is védett a fizetésképtelenséggel szemben, azaz az utasok akkor is visszakaphatják a pénzüket, ha a szervező esetleg csődbe megy.
• Az utazók egyértelmű tájékoztatást kell kapjanak arról, hogy a megvásárolt utazási szolgáltatások kombinációja utazási csomagnak minősül-e, ki a felelős probléma esetén, és ügyfélként milyen jogok illetik meg őket.

Fotó: Gustavo Fring, Pexels

A javaslatok ezenkívül zökkenőmentesebbé teszik majd a multimodális utazást – azaz azt, amikor többféle utazási szolgáltatást vagy közlekedési módot veszünk igénybe. Az utazási információs szolgáltatásokon keresztül könnyebben találhatunk valós idejű információkat a különböző közlekedési módokról, és valós idejű frissítésekhez férhetünk hozzá például a késésekkel vagy járattörlésekkel kapcsolatosan.

A javaslatban különös figyelmet szentelnek a fogyatékossággal élő vagy csökkent mozgásképességű utasok szükségleteinek. Nekik a csatlakozási pontokon a szolgáltató – vagy repülőtér esetén a terminál üzemeltetője – segítséget kell nyújtson. Ha a légitársaság arra kötelezi őket, hogy kísérettel utazzanak, akkor a kísérő személyt díjmentesen kell szállítania, és ha lehetséges, egymás mellé kell helyet biztosítania számukra. Ez a jog egyébként vasúton, hajón vagy autóbuszon már létezik.

Mindehhez segítséget nyújthat az úgynevezett közös európai mobilitási adattér. Ez hozzáférést biztosít az európai közlekedési és mobilitási adatokhoz, amelyek így összevonhatók és megoszthatók. Ez a megoldás nemcsak az utasoknak jelent információt, de lehetővé teszi, hogy az adatokra építve innovatív közlekedési szolgáltatásokat fejlesszenek vagy a közlekedéspolitikai döntéseket is az adatokon alapulva hozzák meg.

Borítókép: Andrea Piacquadio, Pexels

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!