A divatipar csak Európában több mint 1,5 millió embert foglalkoztat, a textil- és ruhaipar ugyanakkor az egyik legszennyezőbb ágazat is: ennek oka a földhasználatra, a vízszennyezésre és az üvegházhatást okozó kibocsátásra gyakorolt erős hatása. Az ágazatnak minden fázisban nagy a környezeti terhelése a gyártástól a forgalmazáson át a felhasználásig és azon túl is.
Termelés: természeti erőforrások felhasználása és üvegházhatást okozó kibocsátások
A textil- és ruházati termékek az elsődleges nyersanyag- és vízfelhasználás szempontjából a negyedik legterhelőbb kategória. Például egy farmerhez 7000, egy pólóhoz 2700 liter vízre van szükség – ez egy ember két és fél éves ivóvízfogyasztásának (!) felel meg.
A gyártási folyamat során egy tonna textiltermék előállításához mintegy 15-35 tonna CO2-kibocsátás társul.
A termelési szakaszban a környezeti hatások a természetes szálak (pamut, kender és len) termesztéséhez és előállításához is kapcsolódnak (a föld- és vízhasználat, a műtrágyák és a felhasznált növényvédő szerek miatt), de a szintetikus szálak (poliészter és elasztán) előállítása során felhasznált energiát és vegyi alapanyagokat is figyelembe kell venni.
Az erős környezeti hatások mellett ez az ágazat a textilgyárakban a bérek, a munkakörülmények és a munkakörnyezet tekintetében világméretű társadalmi hatásokkal is jár. Egyes vállalkozások számára még mindig kihívást jelent, hogy elkerüljék a gyermekmunkát alkalmazó Európán kívüli beszállítókat.
Kereslet és mikroműanyagok
A textilipar a forgalmat, a foglalkoztatottak számát és az itt működő vállalatokat tekintve az EU gazdasága szempontjából jelentős ágazat. Az európaiak 2019-ben átlagosan 600 eurót költöttek ruházatra, 150 eurót lábbelire és 70 eurót háztartási textíliákra.
A ruhák használata és tisztántartása szintén rengeteg energia- és vízfelhasználást igényel, nem beszélve a tisztítószerekről. A mosás során vegyi anyagok és mikroszálak kerülnek a szennyvízbe, a termékek festéséből és elkészítéséből adódóan a textilgyártás okozza a globális vízszennyezés mintegy 20%-át. A textíliák felelősek az óceánba kerülő elsődleges mikroműanyagok 35 százalékáért, amely 50 milliárd műanyag palacknak felel meg.
Használat után: hulladékártalmatlanítás és újrahasznosítás
Egy európai évente átlagosan 26 kg textíliát használ el, amelyből 11 kg-ot úgy dob ki, hogy csak 7-8 alkalommal viseli. Európában a kidobott ruhák és textíliák 87 százaléka szemétégetőbe vagy a hulladéklerakóba kerül, és mindössze tizedük jelenik meg a piacon használtan. Éppen ezt a problémát igyekszik orvosolni a hulladékokról szóló irányelv, amely a tagállamokat arra kötelezi, hogy 2025-ig alkalmazzák városaikban a textilhulladék szelektív gyűjtését.
A textíliák hatásairól gyűjtött összes adat alapján az európai zöld megállapodás, a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv és az európai iparstratégia a textilipart olyan kiemelt ágazatként határozta meg, amelyben az EU utat törhet a széndioxid-semleges, körforgásos gazdaság felé, és bejelentette a textíliákra vonatkozó uniós stratégiát. Az új bizottsági stratégia olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek célja a körkörös anyag- és gyártási folyamatok támogatása, a veszélyes vegyi anyagok jelenlétének kezelése, valamint a fogyasztók segítése a fenntartható textíliák kiválasztásában.
Érdekes tények a textiliparról - forrás: első alkalommal angol nyelven az Európai Unió publikálta 2022-ben, „©European Union, 2022”. A magyar nyelvű fordításért teljes mértékben az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Nonprofit Kft felel.
Az európai hulladékcsökkentési hét fókuszában a textilek
Az idei európai hulladékcsökkentési hét (november 19-27 között) a textíliákra összpontosít: célja, hogy rávilágítson a bolygónkra gyakorolt erős hatására, és olyan cselekvésekre ösztönözzön, amelyek közelebb hozzák a körforgásos gazdaság megvalósulását a textilágazatban.
Természetesen a probléma mindannyiunké, és a megoldást – ahogy általában – most sem várhatjuk az EU-tól, az országoktól, esetleg nagy cégektől vagy épp nem kormányzati szervezetektől. Mindannyian hozzájárulhatunk az ágazat által termelt hulladék csökkentéséhez, fogyasztóként például változtathatunk a ruhák használatának és vásárlásának módján – íme még pár ötlet (grafika nagy méretben itt), mit tehetünk mi is a cél érdekében.
Képek forrása: az európai hulladékcsökkentési hét központi és magyar oldala
---
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.