cimke1.jpgAz EU az élelmiszerek címkézésének, tápértékjelölésének megújítására készül. A 2022 végén bemutatandó új szabályok és a csomagolt élelmiszerek új tájékoztató feliratai révén a vásárlók könnyen értelmezhető formában, gyorsan megtudhatják majd, hogy az adott élelmiszer mennyire egészséges, emellett éghajlati, környezeti és társadalmi szempontból is számos fontos információt kapnak majd. Az EU-n belül már létezik egy hasonló, francia fejlesztésű rendszer, amelyet hat tagállam használ is, bevezetésétől viszont több mediterrán ország is félti hagyományos élelmiszereit. Vajon milyen lesz, milyennek kellene lennie az új rendszernek?

Minden ötödik haláleset a rossz táplálkozással hozható összefüggésbe

Becslések szerint 2017-ben több mint 950 000 ember halálát (azaz minden ötödik halálesetet) az egészségtelen táplálkozás okozott az Európai Unióban, emellett több mint 16 millió egészségben eltöltött életév elvesztése az egészségtelen táplálkozásnak, főként a szív- és érrendszeri betegségeknek és a ráknak volt betudható. A túlsúly és az elhízás számos krónikus betegség kialakulásához járul hozzá, és az EU valamennyi tagállamában jelentős problémát okoz. Európában ma minden negyedik ember elhízottnak minősül, a túlsúllyal küzdők aránya pedig sajnos folyamatos emelkedést mutat.

Míg az EU-ban az átlagos energiabevitel, a vöröshús-, cukor-, só- és zsírbevitel továbbra is meghaladja az ajánlott mennyiséget, a teljes kiőrlésű gabona-, gyümölcs- és zöldségfélék, hüvelyesek és diófélék fogyasztása továbbra sem elegendő. Emellett a jelenlegi élelmiszerfogyasztási szerkezet egészségügyi és környezetvédelmi szempontból egyaránt fenntarthatatlan. Az egészséges, növényi alapú étrend viszont csökkenti az életveszélyes betegségek kialakulásának kockázatát, és mérsékeli az élelmiszerrendszer környezeti hatását.

cimke2.png

Az EU változtatni akar a trenden

Az EU eltökélt abban, hogy 2030-ig visszafordítja a túlsúly és az elhízás növekedését az EU-ban, illetve a növényi alapú étrendre, a húsmennyiség csökkentésére, valamint a zöldség- és gyümölcsfogyasztás növelésére ösztönzi a lakosságát. Az átállás nemcsak az életveszélyes betegségek kockázatát csökkenti, de az élelmiszerrendszer környezeti hatását is.

Az európai zöld megállapodás egyik sarokköve a termelőtől a fogyasztóig elnevezésű stratégia, amely célja többek között az egészségesebb és fenntarthatóbb uniós élelmiszerrendszer kialakítása annak érdekében, hogy megfizethető árú és fenntarthatóan előállított egészséges élelmiszerekhez juttathassa az európaiakat. Alapvető fontosságú az uniós polgárok megfelelő tájékoztatása arról, mit fogyasztanak, ennek pedig a legkézenfekvőbb eszköze a megfelelő uniós élelmiszerjelölés bevezetése, amely segítségével a fogyasztók megalapozott döntéseket tudnak hozni, egészséges és fenntartható étrendet alakíthatnak ki maguknak.

A Bizottság ezért szorgalmazni fogja, hogy az élelmiszerek csomagolásának előoldalán kötelező legyen harmonizált módon feltüntetni a tápértéket, ehhez jelenleg egy új élelmiszerjelölési keretrendszer kidolgozásán dolgozik. Az új rendszer – amelyet 2022 utolsó negyedévében mutatnak be – a tervek szerint táplálkozási, éghajlati, környezeti és társadalmi szempontból is számos fontos információval szolgál majd a fogyasztóknak.

Fontos megjegyezni, hogy a szándék nem újkeletű, jelenleg is meglehetősen szigorú uniós szabályok vonatkoznak az uniós forgalomba kerülő élelmiszerek címkézésére. Ezek jelenleg is kötelezően tájékoztatják a fogyasztókat többek között a termékek energiaértékéről, tápanyagtartalmáról, valamint zsír-, telítettzsírsav-, szénhidrát-, cukor-, fehérje- és sótartalmáról.

Tápértékjelölés az Európai Unióban jelenleg

Az uniós előírásoknak megfelelően az előrecsomagolt élelmiszereken jelenleg a következő információkat kell feltüntetni:


- az élelmiszer neve

- az összetevők listája (beleértve az adalékanyagokat)

- az allergénekre vonatkozó információk

- bizonyos összetevők mennyisége

- minőségmegőrzési idő vagy fogyaszthatósági idő

- származási ország, ha az egyértelműség miatt szükség van rá (pl. ha a csomagoláson valamely ország zászlaja vagy híres jelképe látható)

- az Unióban bejegyzett élelmiszervállalkozó vagy az importőr neve és címe

- nettó mennyiség

- különleges tárolási és/vagy felhasználási feltételek

- felhasználási útmutató (ha erre szükség van)

- alkoholtartalom (az 1,2 térfogatszázaléknál magasabb alkoholtartalmú italok esetében)

- tápértékek:

- a termék energiaértéke, valamint

- zsír-, telítettzsírsav-, szénhidrát-, cukor-, fehérje- és sótartalma

- a tápértékjelölés – nem kötelező jelleggel – a következő tápanyagok mennyiségét is feltüntetheti: egyszeresen telítetlen zsírsavak, többszörösen telítetlen zsírsavak, poliolok, keményítő, rostok, a jogszabályok által megengedett bármely vitamin és ásványi anyag

Az információk tehát nagyrészt jelenleg is fel vannak tüntetve a termékek csomagolásain, de ezek feldolgozása és mérlegelése, a hasonló termékek összehasonlítása mindenképpen időigényes feladat – ha élelmiszermérnöki diplomát nem is, de türelmet, jó olvasószemüveget, a boltok polcai melletti hosszas állóképességet biztosan igényel.

cimke3.pngKép forrása: Wikimedia Commons, The RedBurn

A már létező megoldás: a Nutri-Score rendszere

Az egészséges táplálkozás elősegítésére a francia kormány már korábban kidolgozott egy rendszert, amely nagyon egyszerű, könnyen érthető formában ad tájékoztatást arról, hogy az egyes élelmiszerek mennyire tekinthetők egészségesnek. A rendszert azóta több tagállamban (a Benelux-államokban, Németországban, Németországban, Spanyolországban és részben Svájcban, Ausztriában és Portugáliában) is átvették.

A Nutri-Score olyan jelölés, amely a termékek tápértékét egyszerű, öt egyedi színű betűből álló kóddá alakítja át. „A” jelzést és zöld színt kapnak a legegészségesebb ételek, a legegészségtelenebbek pedig „E”-betűt és piros színt. Minden termék pontszámot kap egy algoritmus alapján, amely figyelembe veszi a kerülendő (energiaérték és a cukor, telített zsírok és só) és a pozitív tápanyagok (rost, fehérje, gyümölcs, zöldség és diófélék, repceolaj, dióolaj és olívaolaj) mennyiségét. Ennek segítségével a vásárlók egy pillantással láthatják, mely termékek ajánlottak, és melyeket érdemes inkább kerülni.

cimke4.jpg
Kép forrása:
Nestlé

A rendszert sokan szeretik és támogatják, európai polgári kezdeményezés is indult korábban annak érdekében, hogy az EU is vegye át. Bár a Nutri-Score az élelmiszerek előállításának fenntarthatóságáról, környezeti és társadalmi jellemzőiről kevésbé ad információt, alapként azonban használható lehet. Ugyanakkor sokan kritizálják is, elsősorban a mediterrán államok, ahol úgy gondolják, hogy a címkézés hosszú távon veszélyezteti a nemzeti ételeikről kialakult képet és a gazdaságukat is, mivel számos tradicionális élelmiszerük (például az olívaolaj, az olajbogyó, a görög feta, az olasz Grana Padano, a Parmigiano Reggiano vagy a pármai sonka) a rendszer szerint kevésbé egészségesnek minősül, mint bizonyos szénsavas üdítőitalok vagy energiaitalok. Ezért az olasz kormány egy NutrInform névre hallgató alternatív címkézési tervet is bemutatott már. Ez az elemek töltöttségi szintjéhez hasonlóan ábrázolja, hogy az adott élelmiszer a tápanyagszükséglet mekkora részét adja.


cimke5.png
Kép forrása:
NutrInform

Mit gondoltok a már létező két címkézési változatról? Milyen lenne a megfelelő címke? Nektek mi segítene leginkább abban, hogy egészségesebb élelmiszereket válasszatok?

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként
tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete Youtube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!

4 Vissza

A bejegyzés trackback címe:

https://europapont.blog.hu/api/trackback/id/tr6716624808

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

pax_cox 2021.07.13. 08:29:56

Ami leginkább hiányzik a címkékről ( persze ezt soha nem fogja engedni, vagy egyáltalán beismerni a globalista EU), az a származási hely! Minden élelmiszerre kötelezően, jól láthatóan fell kellene tüntetni a termelő és feldolgozó országot is. A vásárlók jelentős része nem venné meg a multikban a külföldi húst, ha tudná, hogy lengyel disznóból belgiumban dolgozza fel egy holland cég, csak rátehetik a magyar zászlót, mert itt átrakják egy másik dobozba. Ha valóban fontos nekik a környezetvédelem, ezzel csökkenthetnék a szállításból adódó környezetterhelést is, az utak amortizációjáról nem is beszélve.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2021.07.13. 10:32:22

Az EU listás és címkéz??? Atya Isten!

Mindenesetre a kisemberek bojkottálni fogják, pont.

Alick 2021.07.13. 16:47:03

Hogyan különböztetik majd meg a tápos, ízetlen holland paradicsomot a magyar, illetve mediterrán valódi, illatos példányoktól?

Alick 2021.07.13. 16:48:14

@ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró: Azt nem bánnám, ha a műkaján rajta lenne a zsékategóriás jelzés.
süti beállítások módosítása