no_szemet-01.pngSokkoló adatok: az EU-ban évente még mindig közel átlag 492 kilogramm szemetet állítunk elő fejenként. Bár a magyar adat egy kicsit alacsonyabb (381 kg/fő/év), de még így is naponta több mint egy kiló szemét megtermeléséért vagyunk felelősek. A változást nem kívülről vagy felülről kell várnunk: az valójában rajtunk, mindennapos szokásainkon múlik – ahogy korábbi vendégünk, Jane Goodall is hangsúlyozta. Csökkentsétek velünk a szemetet az európai hulladékcsökkentési héten, és azon túl is, minden nap!

Kevesebb szemét, több újrafelhasználás: cél a körforgásos gazdaság

A fenti mennyiségek csak a kommunális szemetet jelölik. (Beleszámolják például a mindennapokban kidobott csomagolóanyagokat, élelmiszereket, a kerti hulladékot és a települési közintézmények szemetét is – az ipari és mezőgazdasági hulladékot viszont nem.) A magas számok ellenére jó látni, hogy a lakossági hulladék csökkent az utóbbi évtizedekben. Emellett az is nagyon fontos, hogyan végzi ez a sok szemét: a környezetnek a legrosszabb, ha csak simán hulladéklerakóba kerül. Ennél egy fokkal jobb, ha elégetik (és akár energiát is nyernek belőle – ennek a svédek nagymesterei), de még jobb a környezetünknek, ha valamilyen formában újrahasznosítjuk vagy komposztáljuk a hulladékot.

Az EU a körforgásos gazdaságra való átálláshoz szigorú célkitűzéseket határozott meg: 2025-re a települési hulladéknak legalább az 55 %‑át, 2035-re pedig a 65 százalékát kellene átlagosan újrahasznosítani az EU-ban, úgy, hogy legfeljebb 10 százaléka kerülhet csak hulladéklerakókba. Bár a trend már ebbe az irányba mutat, de a céltól azért még messze vagyunk: uniós szinten a szemét mintegy negyede, míg Magyarországon még mindig körülbelül a fele végzi feldolgozatlanul valamilyen lerakóban. Egyre nő a komposztált és újrahasznosított szemét aránya is. Míg 1995-ben az összes kommunális hulladéknak csupán a 17 százalékát komposztálták vagy hasznosították újra az EU-ban, addig ez az arány mára majdnem eléri az összes ilyen hulladék felét (46 százalék).

Rajtunk (is) áll

A megtermelt kommunális szemét mennyisége a gazdasági fejlettséggel, jóléttel arányosan nő, ugyanakkor megfigyelhető, hogy a tehetősebb országokban sokkal okosabban hasznosítják. Emellett az is igaz, hogy minél tudatosabban él a helyi lakosság, annál kevesebb a hulladék mennyisége. Bár a szemét továbbhasznosítása nagyban függ az államok kapcsolódó szakpolitikáitól, rengeteget tehetünk mi, egyes emberek is annak érdekében, hogy ne terheljük napi több mint egy kilogramm szeméttel Földünket.

Ez persze nem egyszerű, mert berögzött szokásainkon kell változtatnunk, sokszor egy kicsit kényelmetlenebb megoldást kell választanunk (például nem nagy bevásárlóközpontban, hanem helyi termelőktől vásárolunk élelmiszert), vagy előre kell gondolkodnunk (többször használható zacskóval megyünk bevásárolni, csapvízzel megtöltött kulaccsal indulunk neki a napnak). Vitathatatlan, hogy ez mind plusz energiabefektetést igényel. De fontos látnunk, hogy hosszú távon megéri: többek között ez az egyik legfontosabb üzenete az Európai Hulladékcsökkentési Hétnek, amit 2009 óta minden év november utolsó hetében (idén 21-29. között) rendeznek Európa-szerte. Ilyenkor vállalkozó szellemű önkéntesek saját akcióötleteikkel, vállalásaikkal hívják fel a figyelmet a hulladék lehetséges csökkentésére, valamint az újrahasznosítás fontosságára Európa több mint harminc országában.

Az idei hulladékcsökkentési hét fókuszában: a „láthatatlan hulladék”

Hulladék alatt általában azt értjük, amit magunk dobunk ki a szemétbe. Ugyanakkor fontos azzal is tisztában lenni, hogy a megvásárolt használati cikkek előállításához rengeteg nyersanyag és energiaforrás szükséges, és már a készítési fázisban rengeteg szemét keletkezik, amellyel mi magunk semmilyen formában nem találkozunk. Gondoltátok volna, hogy egy (169 grammos) okostelefon előállítása és csomagolása során például 86 kg ilyen „láthatatlan” hulladék keletkezik?



Ez ellen is tehetünk: egy-egy új tárgy megvásárlásakor érdemes figyelembe vennünk, hogy mekkora környezeti terheléssel jár az adott eszköz előállítása. Részesítsük előnyben a fenntartható termékeket, amelyek például javíthatók, hosszabb az élettartamuk, vagy újrahasznosíthatók.

Az idei hétre ismét rekordszámú akciót regisztráltak a szervezők: országszerte 863 kezdeményezést küldtek be. Ezek közül számos esemény nyitott, vagy – a járványügyi helyzetre való tekintettel – online valósul meg, érdemes böngészni a hét honlapját és az akciók listáját. De ha személyes részvételre most nem vágynátok, az is elég, ha a fenti oldalakon inspirálódtok és egy-két új, fenntarthatóbb szokást kipróbáltok a héten – és utána is.

Ötletek tőlünk – nektek

Ehhez segítünk: korábban több írásunkban mi is foglalkoztunk a szemét csökkentésének lehetséges módjaival (legyen szó a karácsonyi ajándékvadászatról vagy az élelmiszerpazarlásról) – íme javaslataink. Mit vállaltok be? :-) 



-----
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként 
tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

1 Vissza

A bejegyzés trackback címe:

https://europapont.blog.hu/api/trackback/id/tr6416294646

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

inebhedj - szerintem 2020.11.23. 12:18:33

"például nem nagy bevásárlóközpontban, hanem helyi termelőktől vásárolunk élelmiszert"

1. nincs ilyen
2. azt mondja az, de valójában nem
3. rosszabb a minősége
4. magasabb az ára
5. a tőle való vásárlás segíti fenntartani a rossz, káros, hibás, piacképtelen, szennyező stb termelési / értékesítési módszereit (amit egyébként az állami / eu-s támogatás is konzervál)
6. a helyi termelőktől való vásárolgatás kockázata és ökológiai lábnyoma nagyobb, mint a koncentrált, logisztikailag átgondolt, minőségbiztosítási szempontokat követő bevásárlóközpontoké

És ez csak egy tétel a pakliban. Ebben a formában (a céllal összevetve) ezek kampányok és információk destruktívak, különösen, hogy teljes mértékben figyelmen kívül hagyják a lokális környezetet, amelyre uniformizált gondolkodási formát próbálnak erőltetni.
süti beállítások módosítása