Rengeteg felesleges élelmiszerhulladékot termelünk – tegyünk ellene, hogy ne így legyen!

Ma Európában rettentően pazarlóan bánunk az élelmiszerekkel: hatalmas mennyiségű feleslegesen kidobott élelmiszerért vagyunk felelősek. Az EU igyekszik változtatni a jelenségen, de mi is tehetünk azért, hogy ez ne így legyen.

Évi 173 kilogramm élelmiszerhulladék fejenként

Egy 2016-os uniós felmérés alapján évente körülbelül 88 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik az EU-ban, ami az előállított élelmiszerek közel 20 százaléka. Ez közel 143 milliárd(!) euró költséget jelent. E veszteséghez hozzájárul a termelői, a kereskedelmi és a feldolgozó szektor, de a háztartások is. Ennek egy része nehezen kikerülhető, de nagy részét elpocsékoljuk: a megromlott ételeket kidobjuk. Ez végtelenül pazarló, ugyanakkor etikailag sem helyes, hiszen mindeközben még az EU-n belül is közel 55 millióan csak körülbelül minden második nap jutnak minőségi élelmiszerhez. Továbbá arra is rámutat, hogy milyen pazarlóan bánunk a természeti erőforrásokkal.

Lép az EU

Éppen ezért – összhangban az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljaival (Sustainable Development Goals, SDG) – az EU eltökélt, hogy ezen változtasson, és jelentősen csökkentse a feleslegesen kidobott élelmiszer mennyiségét. Ezt különböző uniós jogszabályokkal támogatja – amelyek például kötelezővé teszik a tagállamoknak, hogy a kérdéssel országos szinten foglalkozzanak, és azonos módszereket használjanak a kapcsolódó felméréseken. Emellett életre hívott egy uniós szintű platformot is a jó gyakorlatok megosztására, és központilag igyekszik támogatni a tagállamok erőfeszítéseit. Emellett tájékoztató kampányokat is indít, például azért, hogy az emberek tudják, mi a különbség az élelmiszerekre nyomtatott két dátum közt. A „minőségét megőrzi” felirat csak a legjobb minőség időkorlátját jelöli, az után még biztonsággal fogyasztható az élelmiszer. A „fogyasztható” dátum után viszont nem szabad már enni belőle – ekkor tényleg megérett a kidobásra.

88 millió tonna, vagyis fejenként 173 kilogramm ételhulladékot termelünk évente az EU-ban. Az EP komoly csökkentést kér → https://t.co/JJXZLk447a #WorldFoodDay pic.twitter.com/Wpk6yNgTbd

— Európai Parlament (@Europarl_HU) October 16, 2018

Lépnek a tagállamok

Az egyes országok különböző módon próbálják a kérdést kezelni. Magyarországon az uniós átlagnál kevesebb, 1,8 millió tonna az élelmiszerhulladék évente, ennek egyharmada a háztartásokban termelődik. A Nébih felmérése alapján egy magyar háztartás évente 68 kilogramm élelmiszerhulladékot termel, ennek a fele megmenthető lenne több odafigyeléssel. Itthon a Maradék nélkül program azt a célt tűzte ki, hogy 2020-ig 8 százalékkal csökkenjen a magyar háztartások élelmiszerhulladéka – ahogy arról Zsigó Róbert államtitkár beszélt a LIFE Food Waste Platform október elején Magyarországon szervezett nemzetközi konferenciáján.

Ez a Platform rendszeresen megosztja a tagállamok jó kezdeményezéseit is. Tavaly Dániában például egy rendkívüli akcióban egy nap alatt 200 tonna élelmiszert mentettek meg a kidobástól és fordítottak jótékony célra. Az akcióban részt vevő civil szervezetek és önkéntesek a karácsonyi vásárok utáni boltzáráskor gyorsan cselekedtek: az ünnepi szezonra felhalmozott – ugyanakkor az ünnepi boltzárak miatt megromló, így kidobásra váró – élelmiszereket rászorulókhoz juttatták el. Az ötlet teljesen egyszerű, és bármelyik országban, bármelyik hasonló nagy ünnep kapcsán ismételhető – jó lenne egyszer itthon is találkozni hasonlóval.

De nekünk is lépnünk kell

Ahogy minden változáshoz, úgy ehhez is az egyes emberek szokásainak megváltoztatása szükséges. Ehhez természetesen tájékozódni kell, és néhány odafigyelő lépést tenni a vásárlási, főzési, élelmiszer-tárolási és élelmiszerhulladék-kezelési szokásainkkal kapcsolatban. Ezekről készítettünk az Európai Bizottság Food Waste Platformja gyűjtése alapján egy rövid grafikát. Ennyit kellene csak tennünk…