A jelen járványügyi helyzetben kevés figyelmet kapott, ugyanakkor óriási jelentősége van Európa jövőbeli gazdasága számára, hogy a Bizottság kihirdette a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervét. Az EU ezzel igyekszik elérni, hogy a termékek folyamatos lecserélésével pörgetett növekedésről Európa környezetbarát és gazdaságos, valóban fenntartható modellre álljon át. Ebben pedig mindenkinek szerepe lesz a termékeket tervezőktől az értékesítőkön át egészen a fogyasztókig.
A körforgásos gazdaság
Mi is többször írtunk arról, hogyan működik a gyakorlatban (kicsiben) mondjuk Finnországban vagy Svédországban a körforgásos gazdaság. Az átállás már folyamatban van, az első erre vonatkozó uniós cselekvési terv még 2015-ben készült. A mai, lineáris gazdasági modellben sok termék túlságosan könnyen elromlik, nem használható fel újra, nem javítható vagy újrafeldolgozható, vagy eleve csak egyszeri használatra készült. Ennek a – kimondatlanul sokszor már a tervezési folyamatban beépített „tervezett elavulás” által dominált – gazdasági modellnek kínál fenntartható alternatívát az EU. A „kinyer–legyárt–fogyaszt–ártalmatlanít” lineáris növekedési minta az ipari forradalom óta jellemzi az európai gazdaságokat. Ennek óriási hibája, hogy feltételezi: az erőforrások bőségesen rendelkezésre állnak, könnyen beszerezhetők és olcsón ártalmatlaníthatók. A Föld készleteit tekintve jelentősen több nyersanyagot használunk fel, mint amennyi újratermelődik, így egyre nyilvánvalóbb, hogy ez a minta fenntarthatatlan, és veszélybe sodorja Európa versenyképességét.
Ahhoz, hogy a javíthatóságot, újrahasznosítást és adott esetben a megosztásra épülő felhasználást középpontba helyező új modell elterjedjen, egészen az alapoknál kell belenyúlni a gazdasági folyamatokba. Az EU új szabályaival azt kívánja elérni, hogy már a termelési folyamat legeslegelején, a tervezésnél biztosítva legyen a fenntarthatóság. Emellett a fogyasztók tájékoztatása is kulcsfontosságú, hogy kellő információkkal rendelkezzenek a döntések meghozatalához, amelyekre saját maguk és a környezetük védelme érdekében van szükség. Csakis ilyen mindenre kiható intézkedések által tartható az EU vállalása, hogy legkésőbb 2050-ig klímasemlegessé teszi a kontinenst – így ez a cselekvési terv Európát fenntartható növekedési útra terelő európai zöld megállapodás sarkalatos pontja.
A legfontosabb intézkedések
- A fenntartható termékek általánossá tétele az EU-ban: új jogszabály fogja biztosítani, hogy az uniós piacon forgalomba hozott termékek hosszabb ideig tartsanak, könnyebben újrafelhasználhatók, javíthatók és újrafeldolgozhatók legyenek, és a lehető legnagyobb mértékben tartalmazzanak újrafeldolgozott anyagokat.
- A vásárlók alapos tájékoztatása: új jogszabályok fogják előíni, hogy vásárláskor megbízható és teljeskörű képet kapjunk a termékekről, várt élettartamukról és környezeti teljesítményükről. A „javításhoz való jog” alapelv lesz.
- A legnagyobb erőforrásigényű ágazatokban külön szabályok biztosítják majd a fenntarthatóságot:
- - elektronika és infokommunikációs technológiák – intézkedések például a hosszabb élettartam és a jobb hulladékgyűjtés és -kezelés érdekében;
- - akkumulátorok és járművek – az akkumulátorok fenntarthatóságának fokozása (begyűjtés és újrafeldolgozás támogatása) és körforgásos potenciáljának javítása;
- - csomagolás – a (túl)csomagolás csökkentése azzal a céllal, hogy az uniós piacon forgalomba hozott valamennyi csomagolás 2030-ig újrafelhasználható vagy újrafeldolgozható legyen;
- - műanyagok – új kötelező követelmények az újrafeldolgozott tartalomra, mikroműanyagokra, bioalapú és a biológiailag lebontható műanyagokra;
- - textiltermékek – versenyképesség és innováció fokozása, a textilhulladék elkülönített gyűjtése, az uniós textil-újrafelhasználási piac fellendítése;
- - építőipar és épületek – átfogó stratégia az építőipar fenntarthatóvá tételére;
- - élelmiszerek – az egyszer használatos csomagolások, edények és evőeszközök újrafelhasználható termékekkel történő helyettesítése.
- Kevesebb hulladék: alapvető cél a hulladékkeletkezés elkerülése, de legalábbis a hulladék másodlagos erőforrássá alakítása. Megvizsgálják az uniós szintű hulladékszortírozási és címkézési rendszer bevezetésének lehetőségét is, és minimalizálják az illegális hulladékszállítást és uniós hulladékexportot.
A cselekvési tervben foglalt konkrét célkitűzéseket többtucat új uniós jogszabály biztosítja majd, ezeket előre beütemezve 2020 és 2022 között fogadják el az uniós intézmények. A tervet és az abban foglalt kezdeményezéseket az üzleti világ és az érdekelt felek közösségének szoros bevonásával dolgozzák ki. A konkrét jogszabály-javaslatok listája és időzítése megtalálható a cselekvési tervben.
További információ a körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési tervről
- A körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv weboldala
- Tájékoztató: A körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv
- Kérdések és válaszok
- A körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv egy tisztább és versenyképesebb Európáért
- Bizottsági szolgálati munkadokumentum: „Élenjárva a globális körforgásos gazdaság felé vezető úton: az aktuális helyzet”
----
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Európai téridő 2020.04.07. 19:49:06
Hallgass a szívedre Sorost rúgd fenékbe 2020.04.07. 22:12:59
clemens 2020.04.08. 05:33:49
Amit nem akarsz elfogyasztani, azt nem kell megtermelni, így szemét sem keletkezik belőle. Európa nagyobb része - benne Mo kisebb része is - a túlfogyasztás állapotában van.
midnight coder 2020.04.08. 06:13:45
Amúgy a dolog másik oldala, hogy ha nem kell mindent rendszeresen újragyártani, akkor sokkal kevesebb melós is kell, és valahogy azt is meg kellene oldani, hogy a melósok ne haljanak éhen.
midnight coder 2020.04.08. 06:15:03
chrisred 2020.04.08. 06:58:16
chrisred 2020.04.08. 07:00:13
Larrikin 2020.04.08. 07:39:11
midnightcoder2 2020.04.08. 07:53:59
De én a legnagyobb pazarlást a csomagolásban látom. Egész komplex, anyagigényes dolgokat legyártunk csak azért, hogy megegyünk belőlük egy falat kaját.
Kánikula 2020.04.08. 07:59:17
Ha az emberek kevesebbet vesznek pl. a mosógépet nem 10-15 hanem 20-30 évente cserélik, akkor a gyártónak kevesebb bevétele lehet, kevesebb munkás kell, kisebb lesz az innováció, a mosógép ára viszont 200-500e forint lesz.
mondjuk itt jön a kikényszerítés ereje és az aki életben akar maradni alkalmazkodni fog. Cserélhető alkatrészek miatt utángyártás beindítása, saját szervízhálózat, saját "zöld" mosószer gyártása, újrahasznosított saját termékek stb.
Kánikula 2020.04.08. 08:04:10
kérdés, hogy van-e értemle legyártani egy mosógépet 35 évre (lásd Hajdú) ami többszörös energiát fogyaszt, mint egy új.
pl. "fast fashion" minek évi 8X kollekciót váltani? 1000 forintos polónak nincs értelme, vagy a csomagolás, minden 6 paradicsomot becsomagolunk műanyagba stb.
midnightcoder2 2020.04.08. 08:52:49
GyMasa 2020.04.08. 09:39:41
Josagos 2020.04.08. 10:04:54
Most vettünk új mikrót, mert a javítás annyi lett volna, mint az új volt, a drága alkatrészár és a szerelő magas közterhei miatt.
steery 2020.04.08. 10:16:05
1. A termékfajták gyártó és típus szerinti inkompatibilitásának felszámolása, ami egyetlen gyártónak sem érdeke. Például jelenleg több ezer különféle személyautót (mobilt, tévét, hűtőt, akármit) gyártunk, amik összes alkatrésze nem kompatibilis a többi típuséval. Tehát nem lehet átrakni egyikből a másikba. Nemcsak a különböző gyártók között, de egy gyártó különböző típusai között sem lehet átvinni az alkatrészeket. Így a vevő teljesen ki van szolgáltatva a gyártónak, illetve a márkaszerviznek. Ha pedig megszűnik az alkatrész utánpótlás vagy a termék gyártása, a meglévő eszközt nem lehet tovább javítani, az egészet ki kell dobni emiatt és újat kell venni.
2. A legtöbb termék kézzel, szerszámok nélkül való javíthatósága. Mintha legóból lenne: megfogod, szétszeded, a hibás alkatrész helyére beraksz egy másikat, összerakod, működik. Életszerűtlen az, hogy minden probléma miatt mindenkinek, állandóan szerelőhöz meg szakemberhez kell rohangálnia, illetve speciális eszközök, szerszámok és magas szintű ismeretek szükségesek a javításhoz. Legyen minden egyszerű. Az iskolai alapoktatás kötelező része legyen az egyszerű dolgok javítása, a működésük megértése.
3. Az alkatrészek házilag történő kinyomtathatóságának engedélyezése és támogatása. Hogy ne kelljen megvenni őket, amit vagy kapni lehet vagy nem. Minden termék leírásában szerepeljen, honnan lehet ingyen letölteni az összes cserélhető alkatrész 3D-s nyomtatási tervrajzát.
4. A háztartásban keletkező hulladékok házilag történő újrahasznosítása: nyomtatási alapanyaggá alakításukkal. Meg kell oldani, hogy a nyersanyagból a nyomtató alkatrészt készítsen, majd a hulladék alkatrészből az újrahasznosító nyersanyagot készítsen. A kör ekkor zárul be igazán.
HaCS 2020.04.08. 10:28:14
Gondold azért végig! A gyártás összességében nem lesz
kevésbé erőforrásigényes, sőt!
Amennyivel kevesebben lesznek a gyártósoron, annyival többen kellenek a javító, felújító, újrahasznosító szegmensben.
Hogy élő példát mondjak rádió-adótornyokat sem bontanak le, és építenek újra az 5G-miatt. Csak cserélik a megfelelő moduláris részegységeket...
A mozdonyokat kb. 4-szer építik teljesen újra élettartamuk során (motor, hajtómű, vázkeret...).
Az ipari felhasználásban általánosan bevett költséghatékony módszerek ezek hosszú élettartamú, változatlan feladatkörű termelőegységeknél.
A lakosság kevésbé költségtudatos, és kevésbé is választ körültekintően az eszközberuházásoknál. Mondjuk a polgárnak nincs is választása, mivel lobbiereje sincs. Legalábbis egyénileg. Közösségi szinten viszont változhatnak a dolgok.
Pierr Kardán 2020.04.08. 10:43:39
Nem tudok másra gondolni, mint arra, hogy az NDK vezetőit nem hívták meg a tervezett avultatást bevezető világkonferenciára, ezért sértődöttségből az NDK vezetői utasításba adták, hogy náluk csak nem elromló gépeket szabad gyártani :-)
midnightcoder2 2020.04.08. 11:11:54
Fikalnyik Eugén 2020.04.08. 11:19:00
"A szocialista ipar termékei általában nagyon nem a megbízhatóságukról és a tartósságukról voltak közismertek. "
Mint a kalasnyikov?
GyMasa 2020.04.08. 11:33:11
Hát, én egyszer látam egy riportot, pont a tervezett avultatásról, amiben éppen egy NDK-s hűtőt hoztak fel példának, ahol valami olyan elvárás volt, hogy az izzónak a hűtőben legalább 20 évet ki kell bírnia.
midnightcoder2 2020.04.08. 11:49:28
midnightcoder2 2020.04.08. 12:05:45
2020.04.08. 12:22:32
2020.04.08. 12:25:04
2020.04.08. 12:26:14
2020.04.08. 12:29:01
Josagos 2020.04.08. 13:00:14
Fikalnyik Eugén 2020.04.08. 13:11:55
"De nem szeretnél elindulni európai körútra egy régi Dacia 1300-zal"
Ez aljas húzás volt.
Tudtam, hogy jön a Jolly Joker :)))))
Nyertél.
Fikalnyik Eugén 2020.04.08. 13:16:22
"de a tartósság (olyan értelemben, hogy xezel lövés után is viszonylag pontos legyen) nem tartozik közéjük."
Az már az első pillanatban pontatlan ;)
Viszont három emberen is átmegy szemböla lövedék :)) Ja és 5-15000 lövés élettartammal nem hiszem, hogy olyan rossz lenne.
Mezei honvédként inkább egy Kala a hónam alá, ha ledobnak a dzsungelba, mint egy M16.
Bár akkor inkább tábornok lennék, ha már lehet választani ;)
midnightcoder2 2020.04.08. 13:29:50
2020.04.08. 13:37:25
Fikalnyik Eugén 2020.04.08. 13:51:27
Ezek mind működnek a mai napig. Az élvezeti értékük persze nulla volt, de nem is ez volt a lényeg, ez legjobban a formaterveken jön le. És javíthatóak voltak, nem a cserére hajtottak a gyártók. Bár igaz, a kortárs nyugati dolgok is hasonlóan sokáig bírták. Én persze nem vagyok teljesen a tervezett avulás ellen, mert a használati tárgyaknak biztosít egy jól kalkulálható élettartamot, tudom mikor kell cserélni, és nem lesz váratlanul szar. Ha meg tovább bírja, még örülhetek is.
midnightcoder2 2020.04.08. 13:58:29
Balogh Zsolt · http://vonattal-termeszetesen.blog.hu/ 2020.04.08. 16:11:21
nyelv-ész 2020.04.08. 17:41:43
De még milyen emlékezeteset! Már új korukban is szarok voltak. Nulla anyagminőség, trehány összeszerelés. 2-3 nyár alatt tropára mentek.
2020.04.08. 18:04:50
"Az már az első pillanatban pontatlan ;)"
Hát, nem tudom, az első csúzlim, egy szétkopott csövű AK volt. Vitt az minden felé.
Aztán kaptam egy viszonylag újat, na azzal kiválót lőttem egyből, na meg leszedtem a céltáblákat megvilágító lámpát, amit mindenki letagadott. Én is :)))
2020.04.08. 18:24:55
Egyenlőre, a multiknak, meg a nagybefektetőknek a folyamatos növekedés a célja. Aminek lényege a fogyasztás növekedése. Ennek régóta bevált eszköze az az olcsó tömegtermelés, gyároriásokban. Magyarul hugyér szarér gyártás, ami meg a minőség rovására megy. A megoldást nem lehet uniós szinten kezelni, globális modell kellene. A 3D nyomtatás továbbfejlesztése viszont óriási lehetőségeket kínál.
Gond még az is, hogy mondjuk egy számítógép meddig legyen tartós. pár év alatt elévül. Az újrahasznosítható része max a gépház, vagy a hűtőventillátor.
Esetleg a nemesfémeket félvezetőket ki lehet még nyerni, a többi kuka.
Ami most még újrahasznosítható, 5-10 év múlva már nem, mert túllép rajta a technológia.
A PET palackok helyett kéne valami újrahasznosíthatót kitalálni.
Jut eszembe, a Polietilént nem lehet újraextrudálni ? Visszaválthatóvá kéne tenni, aztán bezúzni, újraextrudálni.
nemecsekerno_007 2020.04.08. 20:09:19
És el is jött a világbéke :D
2020.04.08. 20:14:17
Még ebből sem tanulunk bakker.
Sem a szociális, sem a gazdasági/pénzügyi szektor nem fog egy fikarcnyit sem változni. Most jön van a járványra való hivatkozás, azután a helyreállítás lesz az indok, majd pedig el is felejtjük.
Hiszen vissza kell - sőt! még többet és még többet - szerezni a javakból.
A világ a gazdasági/politikai/pénzügyi
hatalom - amely nem tesz ki 3%-ot - birtokosai hülyék lesznek lemondani az ebben az évben elmaradt profitról.
Vastagon és nagy ívben leszarják mind a jövőt, mind pedig a rabszolgákat, amik ugye mi lennénk. Nekünk egy dolgunk van:
Fogyasztani, fogyasztani rogyásig...
Gerardus A. Lodewijk 2020.04.09. 00:25:50
Ebből a - ma már történelmi - tapasztalatból pedig szerintem az következik, hogy a posztban leírt modell megvalósításához valószínűleg az egész EU-nak vissza kellene térnie az NDK rendszeréhez, először gazdasági, majd minden más tekintetben. Amit nem tartok túl reálisnak.
Larrikin 2020.04.09. 07:08:23
Az viszont jogos elvárás, hogy ahol a javíthatóság biztosítása pusztán szándék kérdése (pl. hogy egy relatíve olcsó kopó/fogyó/elhasználódó alkatrész miatt ne kelljen az egész terméket cserélni), ott az üzleti szempontok ne írják felül a ökológiai szempontokat.
Larrikin 2020.04.09. 07:11:20
Ahogy eddig, meg ahogy a Microsoftot, a Facebookot és a Google-t. A piaca negyedéről senki nem mond le olyan vidáman.