gasztro1.PNGEgyik legutolsó, Gasztromeló című rendezvényünkön a diplomatából lett gasztroblogger, Mautner Zsófi és az olasz étteremtulajdonos és szakács, Gianni Annoni volt vendégünk, akikkel a mai magyar gasztronómia kihívásairól és lehetőségeiről beszélgettünk.

Zsófi már 15 szakácskönyvet jegyez szerzőként, blogja, a Chili és Vanília pedig az egyik legnépszerűbb a műfajban, számos díjat nyert, és sokakat inspirál, hogy a megszokott alapanyagokból valami izgalmasabbat készítsünk. Giannit talán az egész ország ismeri, számos tévés programban népszerűsítette az olasz konyhát és az otthoni főzést, budapesti éttermét pedig nemrég a világ 70 legjobb pizzát is kínáló étterme közé választották.

Gasztroforradalom már vidéken is

Vendégeink egyetértettek abban, hogy a 10-15 éve Magyarországon elkezdődött gasztroforradalom Budapest után most gyűrűzik be a magyar vidékre is, ahol számos új lehetőséget teremt. Zsófi többek közt a különböző régiókban már megjelent, zászlóshajóként működő csúcséttermek szerepét hangsúlyozta – ezek az újhullámos helyek fellendíthetnek egy-egy települést, rajtuk keresztül az adott kistérséget, az oda érkező jó szakemberek segítségével pedig számos kapcsolódó szolgáltatást indíthatnak be. Egy jó szakács kitaníthat több segédet, akik új vendéglátóhelyeket nyithatnak a környéken, amelyek a helyi alapanyagokkal dolgozó beszállítóknak adhatnak új és stabil megrendeléseket, és ezzel sokaknak új megélhetést, ahogy azt már például a Balatonfelvidék esetében láthatjuk.

Egyél helyit, és menj utána

Gianni szerint emellett a magyar vidék felpörgetéséhez a jellegzetes helyi élelmiszerek, ételek, illetve ezek népszerűvé tétele lehet a kulcs. Minden vidéken meg lehet találni azt, ami csak az adott helyre jellemző, el kell érni, hogy az emberek oda akarjanak érte utazni. A pármai sonkát is nagyon sok helyen lehet kapni Olaszországban és a világban, mégis teljesen más, ha ott kóstolod, ahonnan származik. Ugyanez rengeteg helyi különleges finomságra igaz – ez Olaszországban ma már nagyon jól működik.


A mai modern ember vágyik az igaziságra, a lassulásra – ezt képes megadni a vidék. Egyébként szerinte ugyanez segíthet a külföldre jó pénzért elszegődött szakemberek visszacsábításában. A nyugodt, kiszámítható vidéki élet még a vendéglátóipar jelenlegi óriási munkaerőhiányát is megoldhatná.

Térképre a helyi specialitásokkal

Zsófi szerint is rengeteg a fel nem fedezett helyi kincs még az országban, amelyeket érdemes lenne szélesebb körben is megismertetni. Ő maga gyakran jár vidékre, a nagyszülői házba a Hortobágy szélére, ahol számos helyi kézműves terméket ismert már meg a kecskesajttól a csigatésztáig. Mind különlegesek a maguk nemében, de jellemző, hogy ezekről a finomságokról még legtöbbször a szomszéd faluban sem tudnak, a helyi termelők pedig sokszor a megélhetésüket sem képesek fedezni  a magas színvonalú, helyi alapanyagokból, természetes módon előállított élelmiszerekből. Szerinte kellene valaki, aki ezeket a vidéki finomságokat felkarolja, az összefogásukat elősegíti, és hírüket minél többekhez eljuttassa.

Higgyük el: jók vagyunk

Gianni szerint a magyaroknak jobban kellene hinniük a specialitásaikban, ahogy az olaszoknál ez már bevált. Az olasz konyha a finom tésztáival, pizzájával sem volt mindig világhírű, és nem volt ennyire „kitalált” – maga Gianni is csak 1981-ben evett először pizzát, amikor egy nápolyi költözött a szomszédjába. Az olaszok taktikája az volt, hogy mindenhol nagyon hangosan mondták: ez a világon a legfinomabb konyha – és bejött! A magyarok szerinte nem kellően büszkék finom ételeikre, pedig lenne mire. Míg a skandinávok „most találták ki” gasztronómiájukat, amely világszinten hatalmas siker lett, addig a magyaroknak mindig is voltak jó ételeik.

A pörkölt és a gulyás a mai napig belépő a magyar konyhához, de érdemes ezeknek a klasszikus magyar ételeknek a megújított, friss verzióit is bemutatni a külföldnek – ahogy azt például Széll Tamás, a Bocuse d’Or többszörös magyar indulója is hirdeti. Emellett mindkét vendégünk szerint nagyon fontos az is, amit ez után kínálunk: ismerjék meg a magyar konyhát a maga sokszínűségében, az erdélyi, zsidó, Monarchia-korabeli konyha és még rengeteg hatás alatt formálódott ízeivel, vadakkal, halakkal – vagy akár modern főzelékekkel.


Vendéglátás a szó igazi értelmében

Gianni hisz az igazi vendéglátásban, amely rengeteg figyelmet szentel a vendégnek: ehhez kedvesség, odafigyelés kell, élményt kell nyújtani az éttermekbe betérőknek. Ez különösen fontos ma, amikor sok helyen visszatérnek a kisebb, családiasabb vendéglátáshoz, amely csak az ilyen személyes élményeken keresztül működik. Ebben pedig még fejlődhetne a magyar vendéglátás: több mosoly, pozitivitás, kedvesség és személyesség a vendégek irányába, hiszen ettől lesz a hely több konyhánál vagy étteremnél.

Ezt pedig otthon lehet elkezdeni gyakorolni: szeretettel elkészíteni valamit és azt megosztani azokkal, akiket szeretünk. Búcsúzóul is ezt tanácsolta mindenkinek, amit mi is jó szívvel ajánlunk mindenkinek: „Főzzetek sokat!”

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

A bejegyzés trackback címe:

https://europapont.blog.hu/api/trackback/id/tr6515236778

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása