Minden idők eddigi legsikeresebb uniós konzultációján 4,6 millióan mondták el véleményüket az óraátállításról, közülük a döntő többség (84%) azt nyilatkozta, hogy boldogabb lenne, ha nem kellene évente kétszer az óráját előre és hátra állítgatnia. A Bizottság ezért e rendszer megszüntetését javasolja, eltörölné az évszakokhoz igazodó időszámítást az EU-ban. De mikor várható változás, milyen lépések vezethetnek el odáig, és milyen időszámítás lehet utána Magyarországon? Ezeket foglaltuk össze röviden.
Az Európai Bizottság nemrégiben ismertette elképzeléseit az EU jövőbeli költségvetéséről (Multiannual Financial Framework – MFF). Régi és új prioritásokat mutatott be: sok sikeres program folytatódik, de vannak teljesen új kezdeményezések is a javaslatok között. A tervezet hosszú távon meghatározza majd a közösség jövőjét – ezt a javaslatcsomagot mutatta be játékos formában az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének kvízjátéka. A hétfordulós játékban több ezren vettetek részt, az összes feltett kérdésre 284-en válaszoltatok helyesen. Ebben a posztban a válaszokon keresztül bemutatjuk, milyen utat jelöl ki a javaslatcsomag az EU-nak.
Egy kérdés, amelyről mindenkinek van véleménye – és most mindenki el is mondhatja. Jelenleg uniós szinten harmonizált, hogy a tagállamokban van nyári és téli időszámítás, és az, hogy ezek között az országok azonos időben váltanak. A külön nyári és téli időszámítás mellett szóló korábbi érveket nem minden esetben igazolta az idő, ugyanakkor egyértelmű kellemetlenséget is okoz sokaknak. Az EU tudni szeretné, mit akarnak az uniós polgárok, azaz mi. Mondjuk el!
Egy-egy autós európai vakáció előtt számos dolgot át kell gondolni, ebben szeretnénk most segíteni az idei nyári szezonhoz. Frissített infografikánkban összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat a tagállamok autós utazásra vonatkozó szabályairól.
Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy idén az Európa Pont tájékoztató szolgálatának vezetője, Oláh-Berezvai Ágnes kapta a Magyarok Európáért elismerést, amelyet minden évben olyanoknak adnak, akik sokat tettek az EU magyarországi megismertetésért. Ági 2011 óta dolgozik az Európa Pontban, előtte is számos Európai Unióval kapcsolatos munkában vett részt – az alábbiakban rövid interjút olvashattok vele.
Az utóbbi évtizedekben az EU-ban rengeteget javult a természetes fürdőhelyek vízminősége, amely mára kimagaslóan jó – de azért érdemes nyaralás előtt tájékozódni, hogy melyik európai strandon mire számíthatunk.
Az európai kulturális fővárosi (EKF) cím elnyerése hatalmas lehetőség minden városnak. Számos példa mutatja, hogy segítségével városrészek vagy akár egész városok kaphatnak teljesen új, modern arculatot, vagy éppen a régi, hagyományosat sikerül megismertetniük szélesebb – európai – közönséggel. A kapcsolódó fejlesztések, városrehabilitációs akciók hosszú távú pozitív változást hoznak az ott élőknek. Éppen ezért nem meglepő, hogy a pályázat független zsűrije kíméletlen alapossággal „vizsgáztatja” a jelölteket, és hogy a városok egyszerű városfejlesztési stratégiánál sokkal komplexebb és színesebb, a város jövőjét akár évtizedeken keresztül meghatározó koncepciót tesznek az asztalra. Az Európa Pontban a három döntős város – Győr, Szeged és Debrecen – képviselői voltak a vendégeink, akik aktuális koncepciójukat ismertették.
Álhírek / fake news – nagyjából két éve, az amerikai elnökválasztási kampány alatt került (ismét) fókuszba a fogalom, holott a műfaj a nyomtatott sajtóval egyidős. A szándékos félretájékoztatást szolgáló hamis hírek a villámgyors online kommunikáció és közösségi média korában nagyon gyorsan okozhatnak hatalmas károkat. Rajtunk is múlik, hogy minek dőlünk be, de az EU is igyekszik tisztítani a helyzetet és szabályozni ezt a különösen nehéz területet.