Az EU hosszú távú költségvetése – az #MFF játék helyes megfejtései

Az Európai Bizottság nemrégiben ismertette elképzeléseit az EU jövőbeli költségvetéséről (Multiannual Financial Framework – MFF). Régi és új prioritásokat mutatott be: sok sikeres program folytatódik, de vannak teljesen új kezdeményezések is a javaslatok között. A tervezet hosszú távon meghatározza majd a közösség jövőjét – ezt a javaslatcsomagot mutatta be játékos formában az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének kvízjátéka. A hétfordulós játékban több ezren vettetek részt, az összes feltett kérdésre 284-en válaszoltatok helyesen. Ebben a posztban a válaszokon keresztül bemutatjuk, milyen utat jelöl ki a javaslatcsomag az EU-nak.

Költségvetési tervezés – előre hét évre

Az Európai Unió hosszú távú költségvetése meghatározza az EU hosszú távú kiadásaira vonatkozó prioritásokat és a területenkénti maximális kiadásokat. A költségvetésről a Bizottság, a Tanács és a Parlament közösen dönt, de a kiadásokért a Bizottság felelős, és a Bizottság terjeszti elő a költségvetés tervezetét. Jelenleg hét évre tervez előre az EU, a következő időszakra, 2021-2027 vonatkozó javaslatokat május és június folyamán mutatta be a Bizottság. A következő periódus összköltségvetése reálárakon számolva nem változik a mostani időszakkal összehasonlítva, a hét évre tervezett 1,135 milliárd eurós összeg a huszonhét tagállam bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,1%-át teszi ki.



Az új hétéves költségvetés legfontosabb alapelve

A Bizottság új, 2021-27-re vonatkozó költségvetési javaslata kijelöli az időszak prioritásait, és megjelöli az összesen 1 135 milliárd eurós költségvetés legfontosabb programjainak és eszközeinek tervezett büdzséjét. A különböző keretek felosztásánál a legfontosabb alapelv a valódi uniós hozzáadott érték teremtése. Azaz elsődlegesen olyan területeket támogatnak a közös kasszából, ahol a tagállamok együttműködésben nagyobb eredményt tudnak elérni, mint külön-külön. Ilyen területek tipikusan a kutatás, migráció, határellenőrzés vagy védelem.



Az EU legnépszerűbb kezdeményezése: az ERASMUS program

Vitán felül áll, hogy az EU mobilitási programja – amely egyetemi csereprogramból nőtte ki magát az elmúlt években komplex, összmobilitási kezdeményezéssé – az EU legnépszerűbb és legsikeresebb programja. Nem is meglepő, hogy az Erasmus programra szánt keretet a mostanihoz képest megduplázná a Bizottság a 2021-27-es időszakban, 30 milliárd euróra emelve az összeget, amellyel az oktatást, szakmai képzéseket, ifjúságpolitikát és sportot támogatja az EU. Jelen számítások szerint ezzel közel 12 millió ember támogatása válik lehetővé a 2021–2027-es időszakban.



A környezetvédelem és a LIFE program

A Bizottság az EU környezetvédelmi és éghajlatpolitikai programjára, a LIFE-ra is többet szánna a következő költségvetési időszakban. A jelenlegi 3,5 milliárd euróról 5,45 milliárdra emelné a keretet, és a program végrehajtását rugalmasabbá és egyszerűbbé tenné. Az új LIFE programban az energiahatékonyságra és a biológiai sokféleség megőrzésére irányuló beruházások és projektek is nagyobb hangsúlyt kapnak. Az EU emellett kiemelten támogatja a körforgásos gazdaság fellendítését, amely az egyszer használatos, eldobható tárgyakra épülő fogyasztói társadalomnak jelent fenntartható, megosztásra, javításra és újrahasznosításra építő alternatívát.



Európa védelmi kapacitásának megerősítése

A Bizottság a következő költségvetési periódusban több forrást szán az európaiak védelmére. Ennek egyik legfontosabb eszköze a 13 milliárd összköltségvetésű Európai Védelmi Alap lesz, amely első sorban a védelmi képességek fejlesztésére irányuló kutatást és együttműködést támogatja a tagállamok között. Az EU történetében először különítenek el az európai költségvetésből keretet az emberek védelmét szolgáló új technológiák és berendezések (pl. titkosított szoftverek vagy dróntechnológia) fejlesztésére. Nincsen szó tehát se közös, Brüsszelből vezérelt „európai pajzs” / rakétaelhárító rendszer kiépítéséről, se közös hadsereg felállításáról.



Az európai beruházások támogatásának fő eszköze: az InvestEU program

Az InvestEU program az európai beruházási terv (a Juncker-terv) sikeres modelljére építve nyújt majd a jövőben támogatást európai vállalkozóknak. Egy közös programban összefogja a jelenleg elérhető finanszírozási programok sokaságát, az uniós költségvetésből hitelek és garanciák formájában nyújtott finanszírozásokat. A Juncker-terv beindulása óta már közel 335 milliárd eurónyi beruházás elindításához járult hozzá, 700 000 kisvállalkozás részére biztosított finanszírozást, mindezzel rengeteg új munkahelyet teremtve. A tervek szerint az InvestEU 15,2 milliárd eurós kerete összesen 650 milliárd eurónyi új beruházás megvalósulásához járul majd hozzá 2021 és 2027 között, ami jótékony hatással lehet többek között a foglalkoztatásra és innovációra is.



Kutatás-fejlesztés az EU-ban: a Horizont Európa program

A Horizont Európa program beindulása óta az együttműködésekben megvalósított, úttörő innovációknak biztosít forrást. A program összehozza az innovatív fejlesztések mögött álló partnereket, kiegészítve egymás kompetenciáit ott, ahol kell. A K+F projektek főszereplői: a kisvállalkozás, amely rugalmas, de kicsi; a nagyvállalat, amely biztos háttérrel és piacismerettel rendelkezik (de nem kellően rugalmas); és a kutatóintézet, amely a szakterület minden tudományos kutatását ismeri. A programnak köszönhetően európai kutatók új, forradalmi megoldásokat fejlesztettek ki a rák gyógyításában, Ebola elleni védőoltást fejlesztettek ki, amelyből 1,6 millió adag áll rendelkezésre, és számos energiagazdaságossági ötletet valósítottak meg – például hidrogénüzemű buszokat vagy a korábbiaknál százszor nagyobb teljesítményű akkumulátorokat készítettek. A program a jövőben még nagyobb keretet biztosít a legégetőbb kihívások megoldására.



Az európai szolidaritás egyik legfontosabb eszköze: a kohéziós támogatások

A kohéziós politika az EU fő beruházási politikája, célja az uniós tagállamok közötti és a tagállamokon belüli jelentős fejlettségbeli különbségek csökkentése. A támogatások konkrét felhasználásáról – bizonyos keretek között – maguk a tagállamok dönthetnek. Az összesen 373 milliárd eurós költségvetési keretből  Magyarországnak folyó árakon 20,25 milliárd eurót, 2018-as árakon 17,93 milliárd eurót (kb. 5700 milliárd forintot) szán a bizottsági javaslat a 2021–2027-es időszakra. Az egyes tagállamok által lehívható támogatások összegét nem egyenlő arányban, nem is lakosságszám arányában, és nem is az egyes tagállamok igényei alapján határozzák meg. Az elosztásnál az elsődleges kritérium egy főre jutó GDP, emellett például a munkanélküliség is számít, így az uniós támogatások segítségével sikeresen fejlődő tagállamokban idővel csökken a támogatás mértéke.

Örülünk, hogy ilyen sokan részt vettetek a játékban! A sorsolás augusztus 13-án megtörtént, a nyerteseket a szervezők már értesítették. Gratulálunk minden játékosnak és a nyerteseknek! :-)