Minden idők eddigi legsikeresebb uniós konzultációján 4,6 millióan mondták el véleményüket az óraátállításról, közülük a döntő többség (84%) azt nyilatkozta, hogy boldogabb lenne, ha nem kellene évente kétszer az óráját előre és hátra állítgatnia. A Bizottság ezért e rendszer megszüntetését javasolja, eltörölné az évszakokhoz igazodó időszámítást az EU-ban. De mikor várható változás, milyen lépések vezethetnek el odáig, és milyen időszámítás lehet utána Magyarországon? Ezeket foglaltuk össze röviden.

Téli és nyári időszámítás – ütemezés, közös váltás az EU-ban

Ahogy írtuk korábban, a „spórolós” nyári időszámítást az európai országok általában energiamegtakarítási céllal vezették be, a huszadik század különböző szakaszaiban, a legtöbb ország a hetvenes években. Az átállítás időzítése ugyanakkor eltért a tagállamokban – ez a belső piacnak (például közlekedés, kereskedelem szempontjából) nagyon hátrányos volt. Ezért az uniós kormányok a nyolcvanas évektől ezt fokozatosan harmonizálták, végül egységesítették az időszámítás váltásának időpontját – ezt tartalmazza a 2000/84/EK uniós irányelv, amely meghatározza, hogy mely napokon váltunk egyik időszámításról a másikra az EU-ban. Ezt változtatná most meg az EU a konzultáció eredményeit látva.

Lépések a megszüntetés felé – hol állunk?

Az augusztusi konzultáció volt az első lépés, ahol először, nagyon széles körben nyilvánított véleményt az unió lakossága, jelezve, hogy alapvetően eltörölné a rendszert. A visszajelzések kiértékelése után a Bizottság 2019-től kezdeményezte az óraátállítás megszüntetését, azaz a kapcsolódó jogszabály megváltoztatását. Arra nem tett javaslatot, hogy téli vagy nyári időszámítás maradjon – ebben a kérdésben meghagyta a tagállamok autonómiáját (miként most is minden ország maga dönt arról, hogy melyik időzónához csatlakozik). A Bizottság segíti a kérdésben a tagállamok egyeztetését, akiknek döntésükről 2019 áprilisáig tájékoztatniuk kell a Bizottságot.

Az óraátállítás kérdése nagyon hangsúlyosan megjelent Juncker elnök idei évértékelő beszédében, ahol felkérte a jogszabály megváltoztatásában még szerepet játszó másik két uniós intézményt (az Európai Parlamentet és a Tanácsot), tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a kérdésben meglegyen a döntés jövő márciusig. A változtatáshoz a Bizottság javaslatát megvitatja az Európai Parlament ezzel foglalkozó (közlekedés és turizmus) szakbizottsága, majd plenárisa is, és rendes jogalkotás keretében a Tanács illetékes szakminisztereinek is áldásukat kell adniuk rá. (A kérdésben elég a tagállamok minősített többsége, nem kell teljes egyetértés az országok között.)

Ha az uniós intézmények időben dűlőre jutnak a kérdésben, akkor a nyári időszámítást választó országok lakossága utoljára 2019. március 31-én állítja át óráját; a téli (eredeti) időszámítást választók utoljára 2019. október 27-én tekernek majd óráikon.

Mi várható?

Az eltörlés utáni végleges időszámítás kiválasztása nem egyszerű kérdés. Nyári időszámításban maradna a mostani sokáig tartó világosság a nyári estéken, ugyanakkor a téli sötétség is csak később köszöntene be (a mostani 3/4 4 helyett 3/4 5 körül lenne a legkorábbi naplemente a tél közepén). Ennek ára az lenne, hogy télen sokáig 8 után kelne a nap. Ha viszont a téli időszámításhoz ragaszkodnánk, akkor a mostani hosszú nyáresték egy órával rövidülnének (3/4 8 körül menne le legkésőbb a nap nyáron), viszont nem lennének olyan hosszan sötétek a reggelek télen (maradna a mostani napkelte télen). E két opció mellett Magyarország egyúttal úgy is dönthet, hogy esetleg nem a jelenleg alkalmazott két időzóna közt választ, hanem téli vagy nyári számítás mellett egyből „időzónát is vált”, és az eggyel keletebbre fekvő, GMT+2 valamely időzónáját választja (amelyet jelenleg például Románia, Finnország vagy a balti államok használnak).

Az időzóna kiválasztása ugyanakkor nem lehet független a velünk nagyon szoros kapcsolatban álló országok választásától – a magyar gazdaság ezer szálon függ a környező országoktól, de legfőképpen a német gazdaságtól, így a döntéskor ezt is érdemes figyelembe venni. A kérdésben fontos egyeztetések várhatók.

A konzultáció eredménye alapján egyébként a többség inkább az örök nyarat választaná minden országban (lásd a lenti ábrát), így nálunk és Németországban is – de ez politikai szinten nem biztos, hogy megmutatkozik majd.

Pacsirták, baglyok, ti mit választanátok?

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!