A rutinos finnektől év elején a debütáló Horvátország vette át az EU Tanácsának vezetését. Déli szomszédunk először vezeti soros elnökként az EU tagállamait tömörítő uniós döntéshozó szervet. Az elnökség feladatai közül kiemelkedik a következő, hétéves pénzügyi keret vitája, amelyet mielőbb egy kompromisszum irányába kellene terelnie a horvát elnökségnek, valamint a január végén valósággá váló brexit „utókezelése”
A kulturális és kreatív szektor nagyon fontos szerepet játszik Európában. Amellett, hogy mára több embert foglalkoztat (9 milliót az EU-n belül), mint például a mezőgazdaság, Európa kulturális értékei, alkotásai világszinten egyedülállók. A kultúra jót tesz a léleknek: hozzájárul a teljesebb, gazdagabb élethez, növeli az egyének általános jólétét. Ez a kulturális gazdagság össze is köt minket Európában: egy jó európai film, egy európai író színdarabjából készült előadás, egy európai banda koncertje mind mond valamit az adott országról. Általuk jobban megérthetjük, mennyiben különbözünk – vagy éppen hasonlítunk – mi, európaiak.
Idén ötödszörre mozdul Európa egyszerre az Európai Bizottság kezdeményezésére: az európai sporthéten hétfőtől a kontinens minden szegletében millióféle sportot lehet kipróbálni, vagy akár csak egy jót edzeni közösen. Magyarországon is rengeteg ingyenes sportprogramból lehet szemezgetni, a kellemes őszi időben nem árt egy kicsit kimozdulni a komfortzónánkból. Ráadásul Budapest idén sportfőváros!
Július elsejétől soros elnökként Finnország vette át az Európai Unió Tanácsának vezetését. Az ország 1995-ös csatlakozása óta 1999 és 2006 után ez a harmadik alkalom, hogy Helsinki tölti be a tisztséget. Antti Rinne finn miniszterelnök a napokban az EP plenáris ülésén ismertette az elnökség prioritásait és munkaprogramját. A hat hónapos finn elnökség fókuszában a jogállamiság, a versenyképesség és társadalmi integráció, az éghajlatváltozás megfékezésében játszott globális vezető szerep és az átfogó biztonság áll.
Az Európai Parlament plenáris ülése július 16-án támogatásáról biztosította 383 szavazattal az állam- és kormányfők (Európai Tanács) által jelölt német politikust, Ursula von der Leyent a Bizottság élére, így várhatóan öt évig az ő neve szerepel majd az uniós végrehajtó testület nevében. Az új Bizottság hivatalba lépéséig ugyanakkor még sok minden történik: a testületbe minden tagállam delegál egy-egy biztost, akik alkalmasságát az Európai Parlament is megvizsgálja. Röviden összefoglaltuk, mi történik még addig, amíg az uniós menetrend szerint november 1-jén feláll a Von der Leyen-Bizottság.
Az Európai Unió egyik legfontosabb döntéshozó szerve az Európai Parlament, tagjait ötévente választjuk. Idén az európai választáson ismét beleszólhatunk Európa jövőjébe, és az általunk legmegfelelőbbnek tartott jelölteket bízhatjuk meg képviseletünkkel. A május 26-i választás előtt összefoglaltuk, mit érdemes tudni az Európai Parlament munkájáról, és miért érdemes szavazni.
Nem a most vasárnapi lesz az utolsó óraátállítás Magyarországon, az már biztos. Keddi döntésével az Európai Parlament kiállt a Bizottság által kezdeményezett javaslat mellett, hogy az uniós tagállamok töröljék el az évi két óraátállítást – összhangban a 4,6 millió európai részvételével megrendezett uniós konzultáció eredményével. A határidő ugyanakkor jelen állás szerint 2021-re tolódhat: ha a tagállamokat képviselő Tanács is elfogadja a tervet, az uniós országok két év múlva válthatnak utoljára (és véglegesen) nyári vagy téli időszámításra, saját döntésük szerint.
2019-ben az olaszországi Matera mellett a bolgár Plovdiv viseli Európa kulturális fővárosa címet. A második legnagyobb bolgár város az egyik legrégebben lakott európai település, amelyen számos jelentős európai kultúra és korszak nyomott hagyott. A város trák, római, bizánci, gót, török, örmény és zsidó hatásokat egyesít magán. Ahogy a város polgármestere fogalmazott: Plovdiv olyan, mint Európa kicsiben: az ott élő különböző hagyományok és kultúrák együttélése adja kulturális gazdagságát. Az évad jelszava is ezt tükrözi: „Együtt”.