Szeptemberi programjainkkal az Európa gazdaságát fenntartható irányba terelő zöld megállapodás stratégiáját és a környezetvédelem témáját járjuk körül. Létezhet-e ma olyan társadalom, amely a nemnövekedést állítja középpontba? Hogyan válnak használati tárgyainkból hulladékok, és hogyan értéktelenednek el az emberéletek a fogyasztói társadalomban? Mije van, akinek semmije nincsen Afrikában? Válaszokat a kérdésekre most Vincent Liegey francia gondolkodótól, a Tünet Együttes különleges performanszától és Omar Sy egyik legutolsó filmjétől kaphatunk – mindezek mellett még egy csészényi spanyol irodalom is terítékre kerül a hónapban.

Baleset, természeti katasztrófa, rablás, személyazonosító okmányok elvesztése – soha nem jó ezeket megélni, de még rémisztőbb, ha mindez idegen országban történik meg velünk. Pláne, ha olyanban, ahol nincs is magyar képviselet. Szerencsére van ilyen esetben is megoldás: az uniós tagállamok együttműködésének köszönhetően hasonló vészhelyzetekben másik tagállam segíthet. A járványhelyzet alatt minderre még nagyobb szükség lehet, nem árt tudni, mit tehetünk, ha külföldön kerülnénk bajba – de ne feledjük, az utazás továbbra is egyéni döntés és felelősség kérdése.

A Szegeden működő lézeres kutatóközpont, az ELI-ALPS Lézerkutató Intézet egy világszinten is egyedülálló tudományos-kutató projekt fontos része. Az uniós támogatással létrejött intézetben olyan kísérleteket lehet elvégezni, amelyek átütő fejlesztéseket hozhatnak számos területen – például az orvostudományban, a napenergiahasznosításban, a nanotechnológiában vagy a nukleáris hulladékok kezelésében.

Az EU „szokásos napirendje” eleve nem ígért könnyű feladatot az aktuális elnöknek. A hosszú távú költségvetés tető alá hozása az utolsó pillanatban, a brit kilépés tárgyalásainak lehetőség szerinti lezárása – két terület, ahol nem mindig látszik a fény az alagút végén, és mindkettő rendkívül határozott és erőskezű, de kompromisszumkész vezetőt kíván. Ezt tetézi – és részint felülírja – a koronavírus és az azt követő gazdasági visszaesés kezelése, majd Európa újraindítása. A júliustól decemberig tizenharmadszorra elnöklő, rutinos Németország azonban optimistán készül a feladatokra: Angela Merkelék hisznek benne, hogy együttműködve újra erőssé tehető Európa.

Adatagilis gazdaság, mesterségesintelligencia-rendszerek, európai nyílt tudományosadat-felhő, kvantuminformatika, európai adattér… ezek a kifejezések meglehetősen idegenül hangozhatnak, pedig az EU új digitális stratégiája mindenki életére hatással lesz rövid vagy hosszú távon. Röviden bemutatjuk, hogy a digitális fejlődés terén milyen fontos célokat tűzött ki maga elé Európa, és mi ennek a jelentősége.

Ahogy a járványhelyzet lehetővé teszi, az uniós országok sorra oldják fel a legszigorúbb biztonsági előírásokat, és teszik lehetővé a beutazást más országok lakóinak is. Ha idén is Európában vakációznátok, érdemes tisztában lenni azzal, milyen feltételekkel utazhattok be, illetve tartózkodhattok egy másik tagállam területén. A Bizottság javaslataival és ajánlásaival támogatja az európai turizmus biztonságos újraindítását, a Re-open EU nevű online platformon pedig minden országhoz naprakész információkat találhattok utazásotok előkészítéséhez.

Láttál már rákosi viperát, nagy pólingot, vagy európai nyércet? Ha még nem, akkor erre sajnos egyre kisebb az esélyed, a gyerekeidnek meg még kevesebb. Ez önmagában is szomorú, de a biológiai sokféleség csökkenése sajnos az élet minden területére rossz hatással van. Az Európai Bizottság most bemutatott biodiverzitási stratégiája többek között az európai védett területek kiterjesztésével és szigorúbb védelmével, a növényvédők és műtrágyahasználat visszaszorításával, a biogazdaság kiterjesztésével és hárommilliárd fa elültetésével igyekszik megfordítani a trendet.

A hazai kórházfejlesztésekre eddig átutalt százmilliárdok, a közös védőfelszerelés-készlet létrehozása, a vakcina- és gyógyszerkutatások támogatása, a távol rekedt uniós polgárok hazaszállítása, az uniós költségvetési szabályok lehető legrugalmasabb alkalmazása, a könnyebb és gyorsabb hozzáférés az uniós alapok forrásaihoz és a félretájékoztatások elleni határozott fellépés mellett mégis mit tesz értünk most az EU?