Biztonság, versenyképesség, zöld átállás és jogállamiság – ezekkel a prioritásokkal indul útjára Svédország harmadik uniós elnöksége. Az ország programját jelentősen meghatározza az Ukrajna elleni orosz agresszió és annak az Európai Unióra gyakorolt gazdasági, energiapolitikai és társadalmi hatásai. Nézzük a részleteket!

Az elmúlt években nem igazán volt jelentős az Európai Unió tagállamaiban az infláció – benne az élelmiszerár-drágulás –, de egy év alatt Európa-szerte hihetetlen mértékben megemelkedett az élelmiszerek és a nem alkoholos italok ára. A drágulás mögött számos tényező húzódik meg, amelyek közül csak az egyik a jelentős energiaár-emelkedés. Van, ahol csak mintegy 10 százalékkal kell többet fizetni ugyanazért, mint egy éve, de van olyan ország – sajnos ez hazánk –, ahol 12 hónap elteltével átlagosan másfélszer annyit hagyunk ott egy bevásárlás alkalmával. Friss körkép az EU-ból.

Egyiptomban, Sharm el-Sejkben nemrég – egyes eredményekkel – véget ért az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciája, a COP27. Ahogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök fogalmazott: a tünetek egy részét kezeltük, de a beteget nem gyógyítottuk ki a lázból. Fontos előrelépés, hogy döntés született az éghajlatváltozás káros hatásaival szemben különösen kiszolgáltatott fejlődő országok támogatására – ez a régi követelés kis lépés az éghajlati igazságosság felé.

Egy új európai polgári kezdeményezést vettek nyilvántartásba: a szervezők azt szeretnék elérni, hogy a 2010 után születettek már egyáltalán ne vásárolhassanak cigarettát, és így 2028-ra felnőjön az első dohányzásmentes generáció. Ha a szervezőknek egy év alatt sikerül legalább hét tagállamból egymillió aláírást összeszedni, akár jogszabály is lehet belőle.

A képernyőről kulturális műsorok vezetőjeként, riporterként ismerjük. Televíziós műsorkészítő, szerkesztő és egy novelláskötet szerzője – ismerjétek meg Forró Bencét, aki Gyárfás Dorka és Szederkényi Olga mellett lesz az Európa Pont egyik új házigazdája.

A divatipar csak Európában több mint 1,5 millió embert foglalkoztat, a textil- és ruhaipar ugyanakkor az egyik legszennyezőbb ágazat is: ennek oka a földhasználatra, a vízszennyezésre és az üvegházhatást okozó kibocsátásra gyakorolt erős hatása. Az ágazatnak minden fázisban nagy a környezeti terhelése a gyártástól a forgalmazáson át a felhasználásig és azon túl is.

Az orosz-ukrán háború közvetlenül vagy közvetve rengeteg negatív következménnyel jár az egész kontinens és az EU számára. Ilyen következmény az Oroszország felől kiszámíthatatlanul érkező gáz, illetve annak ára. A tagállamok igyekeznek felkészülni a közelgő télre, a tagállami gáztárolók már átlagosan több mint 95%-ig fel vannak töltve – hogy ez mit ér, annak országonként változik a jelentősége. November eleji pillanatkép a készülődésről.

Menni vagy maradni című beszélgetésünkön azt a kérdést jártuk körül vendégeinkkel, mennyire lehetséges Magyarországon európai karriert építeni, mi az a plusz, amit ehhez a külföldi tanulás adhat, miért érdemes elmenni és mégis hazajönni, lehet-e és mikor érdemes karriert váltani. A beszélgetés posztunkban visszanézhető és meghallgatható.