Jó dolog ma 18 évesnek lenni: több helyen Európában – Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban és most már Németországban is több száz eurós kulturális utalványt kapnak a felnőttkorba lépő fiatalok. A 18 éveseknek az EU is különleges ajándékkal kedveskedik: a szerencsések ingyenjeggyel beutazhatják Európa országait – erre például most szerdáig pályázhatnak azok, akik 2004. július 1. és 2005. június 30. között születtek. Most jó lenni fiatalnak Európában?
Izgalmas programokkal készülünk nektek márciusra: vendégeinkkel utánajárunk, mi áll a női sikerek és a „női láthatatlanság” mögött, megnézzük, miért és kinek jó az önkéntesség, és gondolatban ellátogatunk Temesvárra is. Mindebben segítségünkre lesz többek között Harcsa Veronika, Gyurta Dániel, de a több mint húsz év után hamarosan búcsúzó Tünet Együttes is Szabó Rékával, filmklubunkba pedig Európa aktuálisan legjobb filmjét, A szomorúság háromszögét hozzuk el nektek. Tartsatok velünk!
Ingyenes tömegközlekedés, 99 százalékban digitalizált közszolgáltatások, az állam és a polgárok együttműködése és 14 kilométer hosszú méhlegelő – idén Tallinn Európa zöld fővárosa. Minek köszönhető a cím és mitől lehet zöldnek nevezni az észt fővárost, ahol séta közben néha jávorszarvassal is találkozhatunk? Egy csésze Európa sorozatunkban erről beszélgettek vendégeink.
Az Európa Pont februárban megmutatja, idén miért Tallinn Európa zöld fővárosa, információt nyújt a fiataloknak szóló uniós programokról és a legendás finn oktatásról, emellett vendégünk lesz többek között Jocó bácsi és a Digitális Batman is.
„Fogyatékossággal élő”, „eltérő képességekkel élő”, „hátrányos helyzetű”, „nem a hatalommal bíró csoporthoz tartozó”. Mindegy, hogyan hivatkozunk a valamilyen szempontból – mozgásában, látásában, neurológiailag vagy épp származása miatt – a többségtől eltérő adottságokkal rendelkező csoportokra, egy biztos: egyelőre jelentős kihívásokkal szembesülnek Magyarországon. Még ha ezek az akadályok sok tekintetben csökkentek is az elmúlt évtizedekben, van még min dolgozni. Vendégeink szerint az egyik kulcs a kapcsolódás lehet az elfogadáshoz és a valódi esélyegyenlőséghez – hogy legyen esélyük „utolsókból elsők” lenni.
Idén Veszprém – egyedülálló módon a Bakony-Balaton régióval közösen, egységes élményrégióként – viseli az Európa Kulturális Fővárosa címet. Rengeteg zene, világsztárok, kiállítások, színdarab az erdő mélyén, mozi a csillagos ég alatt – van miből válogatni. Segítünk, hol tudsz a programok közt keresni, és adunk néhány tippet is.
A címben szereplő szlogen volt az egyik legfontosabb vezérelv a Veszprém-Balaton 2023 Európai Kulturális Főváros (EKF) programjának megalkotásakor. A szervezők mindent megtettek azért, hogy az EKF-fel adódó lehetőség a balatoni holtszezonon és 2023-on túl is még nagyon hosszú ideig előnyére váljon a helyieknek és a régióba látogatóknak. Bíznak benne, hogy az ott lakók bevonásával, sokszor helyi ötletek és vállalkozások, kreatív szolgáltatók EKF-es megtámogatásával indított projektek hamar önjáróvá válnak és sokáig szolgálják még a várost és tágabb régióját. A veszprémi kulturális fővárosi program kitalálói meséltek nálunk a januárban induló rendezvénysorozatról.
Az Európai Parlament emberi jogok védelméért és a gondolatszabadságért kiosztott Szaharov-díját idén Ukrajna bátor népe kapta. Rendezvényünkön két frontot megjárt újságíró – a HVG-s Földes András és Vörös Szabolcs a Válasz Online-tól –, illetve Antoine Bernard, a Riporterek Határok Nélkül igazgatója beszélgetett sajtó- és véleményszabadságról, a média felelősségéről és az újságírókat fenyegető veszélyekről. A teljes beszélgetés a posztban visszanézhető.