Női sikerek, társadalmi konstrukciók és elvárások

Hogyan alakulhat a női karrierút és milyen nehézségekkel, kihívásokkal találkozhatnak a nők ezen az úton? Többet kell tennie a nőnek a sikerért? Az okos, sikeres nők magányosak? Erről beszélgettek meghívott vendégeink: kulturális intézményvezetők, társadalomtudós és karrierváltó színésznő. A teljes beszélgetés a posztban végignézhető és meghallgatható.

Forró Bence házigazda vendégeinkkel – Barda Beátával, a Trafó ügyvezetőjével, K. Horváth Zsolttal, a METU docensével, a színészből pályaváltás után ápolóként dolgozó Németh Franciskával és a Füge Produkció elnökével, a Jurányi Házat megálmodó Rozgonyi-Kulcsár Viktóriával – beszélgetett a siker relativitásáról, női karrierutakról, és arról, létezik-e egyáltalán olyan, hogy „női” siker.



Rozgonyi-Kulcsár Viktória munka és a magánélet egyensúlyát saját példájával illusztrálta: az elmúlt tíz évben létrehozta a Jurányi Inkubátorházat és született három gyermeke, ami két teljes embert kívánt. Kicsiben mérik a sikert: náluk a fennmaradás is az. A siker az, ha meg tudsz elégedni azzal, ami jutott, mégsem vagy elégedett soha – ezt a konferencián hallott mondatot nagyon magáénak érzi. A napi szintű kis eredmények hatalmas jutalomnak számítanak.



Barda Beáta úgy gondolja, róla és a szférában dolgozókról nehéz azt állítani, hogy sikeresek. A terület problémái miatt nehéz azt és úgy tenni, amit és ahogy szeretnék. A sikeresnek hangzó ügyvezető igazgatói pozíció mellett ott van az a kudarc is, hogy tevékenysége révén nem tudja elérni a független előadóművészeti szféra normális helyzetét. Örök konfliktus, hogy miközben tudja, jól csinálja, amit csinál, annak hatása mégsem elég a változáshoz.



Horváth Zsolt A bundátlan Vénusz címmel írt könyvében a szőrtelenítés kultúrtörténetéről írt könyvet. Ennek kapcsán arról a jelenségről beszélt, amikor társadalom és egyén értékítélete nem esik egybe – legyen szó a testi önrendelkezés és a vonzónak, szexinek tartott normák ellentétéről vagy a sikerről.

A kívülről adott sikerfogalom a mindennapokban – családban vagy munkahelyen – sok belső érzelmi feszültséget takarhat. Vannak-e saját választásaink, és ha vannak is, azokat „mennyire készíti elő” a társadalom, amelyben élünk?



Németh Franciska egy sikeres sorozatban vállalt szerepe után lett ápoló. Bár a történetére sokan felkapják a fejüket, Franciska esetében az út egyszerűbb volt, mert eredetileg is orvosnak, baleseti sebésznek készült. Sokáig nem mert elköteleződni az egészségügy és az ápolás mellett, és „a sorozatból egyből a gyerekkórházba ment”. Mivel nem tudott ebből megélni, maradt a televíziózás és a kommunikációs vállalkozása mellett is, amely többek között közhasznú kommunikációs tevékenységgel is foglalkozik. Számára a siker, ha tényleg ragaszkodunk a siker számtalan oldalról megközelíthető fogalmához, az, ami saját magának siker és a környezete is tud tolerálni. Az ápolói munkát egy élethosszig tartó tanulási folyamatnak tartja, amiben látja, hogy mi a célja, hova szeretne eljutni, de nyolc év gyermek traumatológiai osztályon végzett munka után is nehezen megfoghatónak gondolja a siker fogalmát. Jelenleg egyetemi tanulmányai záróvizsgáira készül.

Pozitív és negatív diszkrimináció, siker és boldogság, szex és New York… Minderről és sok másról is szó esett a beszélgetésen, amelyet itt és az ismert podcast felületeken tudtok végighallgatni:

Itt pedig végignézni:

 ---
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!