juvenes.png

Ma, szeptember 26-án van a Nyelvek Európai Napja. Ilyenkor Európa nyelvi sokszínűségét ünnepeljük, emellett ez a nap a nyelvtanulás fontosságára is felhívja a figyelmet. Uniós verseny fiatal fordítóknak, lefordíthatatlan szavak, hamis barátok és egy sor más nyelvi érdekesség a posztunkban.

 

0 Vissza

nyelvi_kviz_banner_skek.pngÖrülünk, hogy ilyen sokan játszottatok az Európai Bizottság Fordítási Főigazgatóságának a Nyelvek Európai Napjához kapcsolódó online kvízjátékán, és válaszoltatok az európai nyelvekről és fordításról szóló kérdésekre. A 15 kérdésre közel nyolcszázan válaszoltatok, és pontosan 355-en adtatok tizenöt helyes választ. Ha ellenőriznéd, jók voltak-e a válaszaid, vagy egyszerűen csak érdekelnek az európai nyelvek és a fordítás mestersége, mutatjuk a megfejtéseket.

0 Vissza

oik1.jpgAz egyik legnagyobb közhely, hogy ahány nyelvet beszélsz, annyi ember vagy. Még ha ez szó szerint nem is teljesen igaz, az kétségtelen, hogy minden egyes megtanult nyelvvel jobban kinyílik számunkra a világ, könnyebben megismerhetünk más kultúrákat és embereket. Emellett a használható idegennyelv-tudás ma már a legtöbb munkahelyen nem előny, hanem elvárás, a diplomához szintén kötelező, a külföldi egyetemi tanulmányok és munkavállalás alapfeltétele.

0 Vissza

europai_nyelvek_szolasok_borito.png

 

Újra itt az Európai Nyelvek Napja. Szeptember 26-án Európa nyelvi sokszínűségét ünnepeljük. Az eseményre ismét egy európai szólásválogatással készültünk, amely rámutat, hogy egy-egy jelenséget milyen sokféleképpen – vagy éppen hasonlóan – fejeznek ki az európai nyelvekben. Nektek mi a kedvenc szólásotok valamelyik másik európai országból?

 

5 Vissza

Mhamis_baratok_17b-01.pngindig lesznek hamis barátoklegalábbis nyelvtanuláskor nagyon nehéz elkerülni őket. „Hamis barátoknak”, a francia faux amis-ból magyarosítva azokat a szavakat hívjuk, amelyekről szinte biztosan azt gondoljuk, hogy tudjuk a jelentésüket egy másik ismert nyelv hasonló szava miatt, ám kiderül, hogy meglepő módon teljesen más értelemmel bírnak. A nyelvek európai napjára tavalyi hasonló gyűjtésünk után ismét ilyen becsapós szavakat gyűjtöttünk. Ismertek még ilyen hamis barátokat? :-) (Nagyobb méretben itt tudjátok megnézni a grafikát.)

Nyelvi sokszínűség Európában

Az Európai Unió egyik legfőbb erőssége a sokszínűség. Különösen igaz ez a tagországok lakosai által beszélt rengeteg nyelvre. Az EU-nak jelenleg 24 hivatalos nyelve van. Az EU-ban minden uniós polgárt megillet a jog, hogy hazájának hivatalos nyelvén hozzáférjen az összes uniós dokumentumhoz, továbbá hogy anyanyelvén kommunikálhasson az európai intézményekkel. A tagállamok közötti magas szintű találkozókon a résztvevők szintén saját nyelvükön szólalhatnak fel.

A 24 hivatalos nyelv mellett mintegy 79 nyelvet regionális vagy kisebbségi nyelvként tartanak számon. Ezek közül a baszk, a katalán, a galíciai, a skót, a gael és a walesi „hivatalos társnyelvnek” minősül, amelyeknek használata bizonyos esetekben engedélyezett az EU intézményeiben. A 28 tagállam 24 hivatalos nyelvének közös használata azt jelenti, hogy összesen 552-re (!) tehető a fordítási kombinációk száma az EU intézményeiben, ami jelentős tolmácsolási és fordítási erőforrást igényel, de erről a sokszínűségről nem mond le az EU.

A nyelvi sokszínűséget az egyedi, más nyelvekre lefordíthatatlannak tűnő szavakban, kifejezésekben is megtaláljuk. Korábban blogunkon két alkalommal is bemutattunk egy gyűjtést az ilyen, jellegzetes szavakból. Az európai nyelvek gazdagsága az egyedi szólásokban, mondásokban is tetten érhető – egy-egy kifejezést másképp mond az angol, a magyar (amikor nálunk piros hó esik, akkor az angoloknál a malacok repülnek, a letteknél meg kirügyezik a seprű).

A Nyelvek Európai Napja – Európai Nyelvi Koktélbár

Szeptember 26. a nyelvek európai napja. Európa nyelvi és kulturális sokszínűségét az Európai Bizottság az EU-s országok kulturális intézeteivel közösen idén is Európai Nyelvi Koktélbárral ünnepli. Ez az első alkalom, hogy a rendezvényt Debrecenben tartjuk: 2017. október 10-én a Debreceni Egyetem Főépületében, a díszudvaron várják az érdeklődőket a kulturális intézetek és nyelvi centrumok standjai nyelvi kvízekkel, mini nyelvórákkal. Az Európai Koktélbár programjain nyerhettek nyelvtanfolyamokat, ingyenes nyelvvizsga-lehetőségeket, könyveket, filmeket, és számos más hasznos meglepetést is. A programról további részleteket a rendezvény és az esemény Facebook-oldalain találhattok.

Képgaléria idei és tavalyi gyűjtésünkből - ismertek még hasonló szópárokat?


---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

hamis_barat_gift.PNGAz Európai Unió egyik legfőbb alapköve egyben a legnagyobb erőssége is: a sokszínűség. Különösen igaz ez a tagországok lakosai által beszélt számtalan nyelvre. A világon élő hétmillárd ember közel 7000 nyelven kommunikál egymással, ebből Európában összesen 225 őshonos nyelvet beszélnek. Az EU-nak jelenleg 24 hivatalos nyelve van, amely mellett mintegy 79 nyelvet regionális vagy kisebbségi nyelvként tartanak számon. Ezek közül a baszk, a katalán, a galíciai, a skót, a gael és a walesi „hivatalos társnyelvnek” minősül, amelyeknek hivatalos használata bizonyos esetekben engedélyezett az EU intézményeiben. A 28 tagállam 24 hivatalos nyelvének közös használata azt jelenti, hogy összesen 552 kombinációra (!) tehető a fordítási kombinációk száma az EU intézményeiben, amely jelentős tolmácsolási és fordítási erőforrást igényel, de erről a sokszínűségről nem mond le az EU.

Az európai nyelvek többsége a nagy indoeurópai nyelvcsaládhoz tartozik, amely három nagy csoportba sorolható: germán, neolatin és szláv, de ide tartoznak a balti, kelta (ír) és görög nyelvek is. Ezen kívül a finnugor (magyar, finn és észt) és az afroázsiai (máltai sémi) nyelvcsaládba tartoznak az EU hivatalos nyelvei. A hivatalos társnyelvnek, ám nem hivatalos nyelvnek minősülő baszk nyelv eredete ismeretlen.

A máltai nyelv a külön nyelvcsaládba tartozáson felül még azért is különleges, mert hangzásában nem hasonlít egyetlen másik európai nyelvhez sem, valamint a sémi nyelvek közül egyedüliként latin ábécét használ. Hasonlóan az EU hivatalos nyelveinek többségéhez, csupán a bolgár nyelvben használatos a cirill ábécé, illetve a görögök használnak a latintól eltérő betűkészletet. Természetesen léteznek egyedi eltérések a latin ábécét használó uniós nyelvekben is: a legtöbb nyelv a latin ISO 26 betűs készletét egészíti ki speciális nemzeti karaktereivel. Ilyenek például a magyarban a 26-on felüli plusz 18 betűből az egyedi hosszú magánhangzók (pl. ő, ű, Í); de ilyen a csak a cseh nyelvben megtalálható „ř”, amely állítólag a világ egyik legnehezebben (helyesen) kiejthető hangja. A portugálok különlegessége az ã betű; a németeké ß, Európában csak a lengyelek használják az EU-ban a ł betűt; a románok a ţ-t, a lettek a ģ és ķ betűket, a spanyolok a ñ-t. (Az európai nyelvek egyedülálló nemzeti karaktereiről itt találtok egy gyűjtést.)

Természetesen a nyelvi sokszínűséget nem csak az európai nyelvek és abc-k megjelenítésében, hanem az egyedi, más nyelvekre lefordíthatatlannak tűnő szavakban, kifejezésekben is megtaláljuk. Korábban blogunkon két alkalommal is bemutattunk egy gyűjtést az ilyen, jellegzetes szavakról. Az európai nyelvek gazdagsága az egyedi szólásokban, mondásokban is tetten érhető – egy-egy kifejezést másképp mond az angol, a magyar (amikor nálunk piros hó esik, akkor az angoloknál a malacok repülnek, a letteknél meg kirügyezik a seprű). Hogy lássátok, hogy nem kiskacsákat fújunk, csak egy szelet sütemény megkeresni a témába vágó írásainkat, nem kell a szemeiteket adni érte. :-)

Aki tanult már valamilyen idegen nyelvet, az szembesülhetett ennek rendkívüli nehézségeivel is. A kiejtésbeli, írásbeli, nyelvtani és szókincsbeli nehézségeken felül néha találkozunk olyan szavakkal is, amelyekről szinte biztosan azt gondoljuk, hogy ismerjük a jelentését, ám kiderül, hogy az meglepő módon teljesen más értelemmel bír. A nyelvek európai napjának alkalmából ezekből az angolul false friend-eknek, franciálul faux amis-nak, vagyis hamis barátoknak hívott szavakból gyűjtöttünk össze néhányat az alábbiakban (nagyobb méretben itt).

hamis_baratok.png

Ne feledjétek, szeptember 26-án ünnepeljük a nyelvek európai napját, amely kapcsán idén szeptember 23-án, pénteken 14 órás kezdettel szervezi meg az EUNIC Hungary az Európai Nyelvi Koktélbárt a Budapesti Olasz Kultúrintézetben (Budapest, Bródy Sándor u. 8.). A nyelvi és kulturális sokszínűséget ünneplő rendezvény során nyelvi kvízekkel, mini nyelvórákkal, kulturális és nyelvi centrumokkal – és velünk, az Európa Ponttal is – találkozhattok, és számos hasznos nyereménnyel lehettek gazdagabbak. Az Európai Koktélbár programjain nyerhettek nyelvtanfolyamokat, ingyenes nyelvvizsga-lehetőségeket, könyveket, filmeket, és számos más hasznos meglepetést is. A rendezvény és az esemény Facebook-oldalain találhattok részleteket a programokról.

Várunk Titeket szeptember 23-án az Olasz Intézetben!

Képgaléria kedvenc hamis barátainkról:

Még mindig nagyon szeretjük az egyedi nyelvi szólásokat… Korábbi gyűjtésünket most folytatva három új szituációt mutatunk be nektek, amelyeket más-más uniós országokban máshogy fejeznek ki a helyiek. Mindegyik kicsit más, de mindegyik találó…

Ha tudtok még hasonlókat, mindenképpen osszátok meg velünk! :-)

idiomak2.png

0 Vissza

Ma van az európai nyelvek napja, amikor az EU hivatalos nyelveinek gazdagságát ünnepeljük. Ezúttal egy kis idióma-gyűjteménnyel készültünk: olyan szólásokat kerestünk, amelyeket egy-egy nyelvben valamilyen tipikus helyzet leírására használnak.

Nyelvtanulóknak nagy kihívást jelentenek ezek a képszerű kifejezések: sokszor a saját szólásainkat fordítjuk le szó szerint, amire az anyanyelviek csak pislognak, mert náluk ez teljesen másképp van… Ha nagyon esik az eső, az angol azt mondja, hogy macskák és kutyák esnek az égből (it’s raining cats and dogs), a svéd szerint úgy esik, mintha rudak állnának a földbe (regnet står som spön i backen), a magyarban pedig dézsából öntik. A lett, ha butaságokat beszél vagy lódit, akkor kacsákat fúj (pūst pīlītes), a horvát krémet dob a szemedbe (bacati kajmak u oči), a magyar pedig zöldségeket beszél… Ezek a példák is mutatják, hogy milyen szupergazdagok az európai nyelvek – ismertek még hasonlókat? :-)

idiomak_eu2.jpg

 

 

 

6 Vissza
süti beállítások módosítása