2024-ben az Európai Unióban az összes vezetői pozíció több mint 35 százalékát nők töltötték be – ez az arány tíz évvel korábban 31,8 százalék volt. Hogy állnak az egyes országok, mi a helyzet itthon? Nőnapi infografikás posztunkból kiderül.
Márciusban három beszélgetéssel-előadással is készülünk: Jakupcsek Gabriella a nőnaphoz kapcsolódóan megfelelési kényszerről és önazonosságról, Trokán Nóra Európához fűződő viszonyáról, Steigervald Krisztián pedig négy együtt élő-dolgozó generáció együttélési nehézségeiről beszél. Filmklubunkban a klasszikus olasz filmek hangulatát idéző, 2024-es érzelmes-humoros Miénk lesz a holnap című filmet vetítjük. Részletek és regisztrációs linkek a posztban.
Generációk sora áll mögöttünk, és minden felmenőnknek hatása van a jelenlegi életutunkra. Hogyan találjuk meg a boldogságot és a harmóniát ezeken a generációs csatornákon keresztül? Mi hiányzik a boldogságunkhoz, és mi az, amit magunk mögött kell hagyni? Nőnap alkalmából Soma Mamagésa volt az Európa Pont vendége – néhol vitatható, de mindenképp izgalmas gondolatait a posztban olvashatjátok, visszanézhetitek és meg is hallgathatjátok.
Hogyan alakulhat a női karrierút és milyen nehézségekkel, kihívásokkal találkozhatnak a nők ezen az úton? Többet kell tennie a nőnek a sikerért? Az okos, sikeres nők magányosak? Erről beszélgettek meghívott vendégeink: kulturális intézményvezetők, társadalomtudós és karrierváltó színésznő. A teljes beszélgetés a posztban végignézhető és meghallgatható.
A jelenlegi Covid-válság jelentős többletterhet ró mindenkire, de a nőket hatványozottan érintik a járvány által előidézett változások. Egyik legutóbbi programunkon egy kutató (dr. Csuka Dorottya), egy munkaerőpiaci szakértő (Szalai Piroska), egy bankvezér (Hegedűs Éva) és egy, a munka-magánélet egyensúlyára specializálódott HR-szakértő (Ujvári Enikő) beszélgetett Gyárfás Dorkával minderről. A terhek valóban nagyobbak, de a mérleg nemcsak az egyik irányba billen – fel kell ismernünk a pozitívumokat is, amelyek közül sok a békeidőkben is előnyöket jelenthet.
Bár a világban számos pozitív fejlemény tapasztalható, a nők helyzetén még sokat lehetne lendíteni. Ezért száll síkra nőnapon kezdődött kampányában az Európai Unió.
A hátrányos megkülönböztetés tilalma az EU egyik alapelve, a gyakorlatban sajnos mégis jelentős eltérés van abban, hogy életük során a férfiak és nők mennyi fizetésre számíthatnak munkájukért. Az ebben mutatkozó különbség a bérszakadék, amely az Eurostat legfrissebb (2015-ös) adatai alapján még mindig 16,3%.
A férfiak átlagos órabére Európa-szerte ilyen mértékben haladja meg a nők fizetését. Ez az adat évek óta hasonló szinten áll, bár Magyarországon az arány az utóbbi években valamelyest javult, és jelenleg 14%. Uniós szinten teljes az egyetértés abban, hogy a tagállamoknak sokat kell még tenniük a valódi esélyegyelőség megteremtéséhez.
Mi áll a számok hátterében?
A fizetéseknél mérhető különbség egy része közvetlen diszkrimináció eredménye, amikor egy nő ugyanazért a munkáért kevesebb fizetést kap, mint egy férfi. Bár ezt uniós és nemzeti szabályok is tiltják, a gyakorlatban azonban mégis találkozhatunk ilyen esettel.
Eltérés adódik abból is, hogy a nők általában felülreprezentáltak olyan foglalkozásoknál, ahol alacsonyabb az átlagfizetés: többségében nők dolgoznak az egészségügyben, a közigazgatásban, tanárként vagy akár eladóként. Emellett megfigyelhető, hogy bizonyos magasra értékelt és jól bérezett szektorokban kevesebb nő dolgozik (például tudományos és műszaki munkakörökben), és az irányítási és felügyeleti pozíciókat is főleg férfiak töltik be. Annak ellenére van ez így, hogy a nőknek gyakran magasabb a végzettségük vagy szakképesítésük, mint a férfiaknak, és az egyetemet sikerrel befejezők között is közel 60%-os a nők aránya.
A nők emellett jóval kisebb számban jutnak el vezető pozíciókig – ez igaz a gazdaságban, a nagyvállalatok vezető pozícióját tekintve, és a nagypolitika területén is.
Mindezekhez hozzáadódik még a nők családban betöltött szerepe, amely sok esetben összeütközésbe kerül a karrierrel. A családi és gyermekgondozási feladatokból még mindig nagyobb arányban veszik ki a nők a részüket, és gyakrabban szakítják meg karrierjüket vagy dolgoznak rövidebb munkaidőben, hogy ellássák a családi feladatokat. (A grafika a képre, vagy ide kattintva nagyobb méretben is megnézhető.)
További információ a témával kapcsolatban:
- az Európai Bizottság kapcsolódó információs prezentációja (magyar nyelven)
- a témához kapcsolódó hivatalos uniós dokumentumok (stratégiák, felmérések, éves jelentések, nemzeti adatok, stb.) (angol nyelven)
- a Bizottság kapcsolódó tematikus oldala (angol nyelven)
- egy friss uniós jelentés a férfiak és nők közötti egyenjogúságról
- az EUROSTAT vonatkozó statisztikái
Borítókép: az Európai Bizottság információs aloldalának felhasználásával, Marie Jacobi / Gabriele Heinzel / Gabriele Schlipf (http://www.visualrecording.de) illusztrációjával
Az európai statisztikai hivatal (Eurostat) frissen publikált felmérése szerint továbbra is jelentős egyenlőtlenséggel szembesülnek a nők munkájuk során az unió országaiban. A nemek közötti bérszakadék 16,4 százalékon áll, azaz a férfiak átlagos órabére Európa-szerte ilyen mértékben haladja meg a nők fizetését. Sajnos ez az adat évek óta nem változik, sőt, például Magyarországon (ahol a férfiak órabére 18,4 százalékkal haladja meg a nők átlagát) ez az arány az utóbbi években még romlott is. Uniós szinten nagy az egyetértés abban, hogy a tagállamoknak sokat kell még tenniük a valódi esélyegyelőség megteremtéséhez, hogy a nők helyzete javuljon.
Nemcsak a bérezés tekintetében, de az élet számos területén kell extra kihívásokkal szembenézniük a nőknek: a nők általában felülreprezentáltak olyan területeken, ahol alacsonyabb az átlagfizetés, és jóval kisebb számban jutnak el vezető pozíciókig – mind gazdasági területen, a nagyvállalatok vezető pozícióját tekintve, mind a nagypolitika területén. Mindez igaz annak ellenére, hogy a nőknek gyakran magasabb a végzettségük vagy szakképesítésük, mint a férfiaknak és az egyetemet sikerrel befejezők között is közel 60%-os a nők aránya.