A jelenlegi Covid-válság jelentős többletterhet ró mindenkire, de a nőket hatványozottan érintik a járvány által előidézett változások. Egyik legutóbbi programunkon egy kutató (dr. Csuka Dorottya), egy munkaerőpiaci szakértő (Szalai Piroska), egy bankvezér (Hegedűs Éva) és egy, a munka-magánélet egyensúlyára specializálódott HR-szakértő (Ujvári Enikő) beszélgetett Gyárfás Dorkával minderről. A terhek valóban nagyobbak, de a mérleg nemcsak az egyik irányba billen – fel kell ismernünk a pozitívumokat is, amelyek közül sok a békeidőkben is előnyöket jelenthet.

A nőket jobban sújtja

Számos felmérés mutatott rá, hogy a Covid-válság sokkal intenzívebben érinti a nőket: a járvány által leginkább kitett szakmákban felülreprezentáltak a nők, a frontvonalban – pl. egészségügyben, kiskereskedelemben, oktatásban – foglalkoztatottak között is több nőt találunk, és az állását is több nő veszítette el a válság következtében, mint férfi. Emellett az egyes háztartásokban szintén  nagyobb terhet viselhetnek a nők: a megszokott feladatokon túl, az otthoni munkavégzés, a bezárt óvodák és iskolák miatti gyerekfelügyelet, az otthoni tanulás is inkább az anyák teendőit szaporítja.

Ezt valamennyi vendégünk alátámasztotta, mindannyiuknak jóval több feladata lett ebben a különleges élethelyzetben, a – sokszor otthonba szorult – munkát kihívás összeegyeztetni a családi teendőkkel. Ugyanakkor hasonlítanak abban, hogy sikeresek szakmájukban, munkájuk, hivatásuk egyben szenvedélyük is. Így még ha a járvány alatt meg is nőtt a munka miatti leterheltségük, ezt nem feltétlenül élték meg tragikusan. Bár ez egyben külön kihívás is, hiszen a munkaidő és a szabadidő elhivatott embereknél Covid nélkül is könnyen egymásra csúszik, és a minőségi én-idő eltöltésére is nehezebben találnak lehetőséget. Ez nemcsak a gyerekes családokra jellemző, egy-egy párnak is ugyanolyan kihívást jelenthet ennek az egyensúlynak a jelenlegi megborulása – erősítette meg dr. Csuka Dorottya kutató, aki a járvány kezdete óta eredeti munkahelye mellett egy Covid-laborban is dolgozik.

Nem csak az egyik irányba billen azért a mérleg

Ugyanakkor többen úgy látják, hogy a különleges helyzet hozott jó változásokat is. Egyértelmű nyereség, hogy otthonról dolgozva az ingázás idejét mindenki megspórolhatja, és az öltözködés sem feltétlenül vesz el annyi időt és akár pénzt, mintha az ember minden nap egy reprezentatívabb helyre járna be dolgozni.

Szalai Piroska munkaügyi szakértő kifejezetten örül annak, hogy most ennyi időt tölthet el egyetemista fiával, akivel egy fedél alatt dolgoznak és tanulnak jelenleg, az együttes home office és home schooling következtében. Hasonlóan látja a helyzetet a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója, Hegedűs Éva, aki szintén pozitívumként értékeli, hogy jelen helyzetben többet lehet együtt családjával, hiszen korábban családi ebédek nem igen lehettek volna részei a hétköznapjainak. Ő emellett kifejezetten hatékonynak értékeli az otthonról végzett munkát, és ugyanezt tapasztalta céges szinten is az elmúlt időszak eredményeit tekintve. Az online szervezett munka – ütemezett videokonferenciák, tárgyalások – sokszor hatékonyabb, koncentráltabb munkavégzést tesz lehetővé. Így a mostani gyakorlatot mindenképp szeretné a Covid utáni időkre is továbbvinni, lehetőségként meghagyva a kollégáknak a távoli munkavégzést, amelyet munkaadóként nemcsak empatikus, de racionális döntésnek is tart.



Egyenlősdi vs. egyenlő esélyek

A női egyenjogúságról szintén hasonló véleményen voltak vendégeink – többször elhangzott, hogy nem feltétlenül hisznek a kiméricskélt „egyenlősdiben”, férfi és nő teljesen azonos kezelésében. Szalai Piroska analógiájával: a cégek közgazdasági logikája is aszerint működik, hogy felmérik a meglévő kompetenciáikat, és rendszerszinten próbálnak optimalizálni, úgy, hogy mindenki abból vegye ki leginkább a részét, amiben igazán jó. Ugyanez alkalmazható a családra is: nem kell a gyereknevelés során kiméricskélni, hogy apa és anya ugyanannyiszor mossa a gyerek zokniját, de érdemes egyfajta egyensúlyra törekedni, hogy mindenki egyéni kompetenciái alapján járuljon hozzá a közös feladatokhoz. Hegedűs Éva ezzel egyetértve az egyenlő esélyek megteremtését nevezte kulcsfontosságúnak, amely lehetőséget biztosíthat a nőknek arra, hogy tehetségük, képességük és ambícióik szerint érvényesülhessenek a munkában is.

Kispapák gyesen

Ez persze jó lenne, ha működne a másik irányban is: a férfiaknak is érdemes lenne jobban kihasználni a gyermeknevelésben számukra is adott lehetőségeket – akár úgy, hogy ők lépnek ki ideiglenesen a munkából és maradnak otthon a gyerekekkel. Erre – ha nem is nagy számban, de  – van példa Magyarországon, és vezető pozícióban dolgozó férfiak körében is – emelte ki Ujvári Enikő, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom alelnöke, a Balansz munka-magánélet program vezetője. Egy felmérés szerint a kiégéstől való félelem az egyik fő indok ezeknél az apáknál, akik pozitív tapasztalatokról számoltak be. A gyesen lévő apukák többségének nem jelentett gondot a visszatérés a munkába, ugyanakkor sokkal jellemzőbb volt az, hogy a szünet után új helyen folytatták karrierjüket. Ez a fajta hozzáállás még ritka itthon, de a beszélgetők bíznak benne, hogy társadalmi elfogadottsága és gyakorisága egyre nő majd.



A láthatatlan munka láthatóvá tétele

Az egyes háztartásokban leginkább az otthoni teendők, a láthatatlan munka számlájára írható a nők jelenlegi extra leterheltsége. Ez pedig általában kulturálisan vagy családi szinten meghatározott, nehéz rajta változtatni. Persze nem kizárólagosan a nők végzik, de még mindig atipikus, hogy  a férfiak is nagy részt hasítsanak ki magunknak. Hegedűs Éva szerint ehhez a férfiaknak többet kellene beszélniük arról, hogy maguk is kiveszik a részüket az otthoni munkákból – ha így tesznek –, hogy ezt valahogy „menőbbé” tegyék. Ujvári Enikő szerint ebben a nőknek is komoly feladatuk van:  merjék bevonni a házimunkába a férfiakat és a gyerekeket. Még ha esetleg nem is vezet olyan eredményre, mintha maguk végezték volna a feladatot. Többet kell dicsérni, kevesebbet kritizálni – szerinte nagyrészt ezen is múlik a családi munkamegosztás.

A beszélgetés során esett még szó a férfiak és nők közötti bérszakadékról, a mikrovállalkozások és nagyvállalatok eltérő problémamegoldóképességéről és családcentrikusságáról, amelyek még ha teljesen különböző keretek közt is, de néha hasonló eredményre vezetnek. A Covid-járvány még egy pozitív hatással járhat: ez a különleges élethelyzet talán többeket gondolkodtat el a fenti témákról, amely hosszabb távon a nők terheinek csökkenéséhez vezethet. Reméljük, hogy ez a gondolatébresztő beszélgetés is hozzájárul ehhez. A teljes beszélgetés megtekinthető Facebook oldalunkon.

-----
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!