hor1.jpgEgy csésze Európa sorozatunk első idei alkalmával rengeteg mindenről esett szó: a horvát-magyar barátságról és panaszkultúráról, Zrínyiről, Tito banánszállító hadihajójáról, a horvát elnökség prioritásairól, a négyféle horvát konyháról, Zágrábról, Rijekáról, Trogirról, de még akasztott emberről is. Mindezek segítettek egy kicsit közelebb kerülni Horvátország és a horvát néplélek megismeréséhez – Szederkényi Olga és vendégei jóvoltából.

1 Vissza

gadheim.pngAhogy korábbi posztunkban írtuk, különböző számítások alapján közel tucatnyi európai város verseng azért, hogy elmondhassa, nála található Európa vagy az EU közepe. Bárhogy kalkulálunk is, a brexittel ez a középpont mindenképp odébb helyeződik egy kicsit. A legtöbbet idézett forrás, a párizsi székhelyű Nemzeti Földrajzi Intézet számításai szerint (IGN) az új középpont a bajorországi kis falu, Gadheim területére esik.

0 Vissza

rijeka2.jpgHorvátország harmadik legnagyobb városa Zágráb és Split után, amelynek történelme számos nemzetiséghez és országhoz kapcsolódik. Az egykori Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb kikötője (még Fiumeként), híres ipari múlttal és egyre erősödő turizmussal az Adrián, a Kvarner-öbölben: ez Rijeka. A város idén – az ír Galway mellett – Európa egyik kulturális fővárosa (EKF).

oscar_media.jpgKözeledik az idei Oscar-gála. Bár a díjátadó alapvetően amerikai, és inkább az ottani, nagyköltségvetésű hollywoodi szuperprodukciókat díjazza, mégis ez a világ legnagyobb figyelemmel kísért filmdíja, ahol minden évben találunk jó pár remek európai alkotót is a jelöltek közt. Idén sincs ez másképp: hétfő hajnalban többek között francia, spanyol, lengyel, cseh, belga, svéd, izlandi és brit alkotók is versenyeznek. Szokásos Oscar-váró összeállításunkat olvashatjátok.

0 Vissza

evszava.pngAz Oxford Angol Szótár szerkesztői minden évben kiválasztják azt az egy szót, amelynek használata az adott évben ugrásszerűen megnőtt, és amely egyúttal találóan fejezi ki az adott év „jellegzetes magatartásmintáját, hangulatát vagy aggodalmait”. 2019-ben a döntős szavak egytől-egyig a klímaváltozáshoz kapcsolódtak.

0 Vissza

ggl1.pngA Google minden évben elkészíti az adott évre vonatkozó összesítését a leggyakoribb keresésekről, és ezt ismerteti országonként is. A Notre Dame kigyulladása, a Brexit vagy az idén befejeződő Trónok harca rendkívüli érdeklődést generált tavaly, de találhatunk mindig egy-két érdekességet is az országok kereséseit vizsgálva. 2018-ban például az osztrákokat a dohányzási tilalom, az olaszokat Totti feleségének parókája, a németeket pedig a búcsújáró lepke hernyója foglalkoztatta kiemelten – mutatjuk, mi volt a helyzet 2019-ben.

1 Vissza

jatek_cover.jpgDecember elsején hivatalba lépett az Ursula von der Leyen vezette, új Európai Bizottság. Sok szempontból egyedülálló ez a mostani Bizottság, amely igazán ambiciózus célokat tűzött ki maga és Európa elé a következő öt évre. De melyek ezek?

8 Vissza

4_covernek.jpgFranciaországban és francia nyelvterületen az ünnepek időszakában biztosan találkozunk a fatörzsre emlékeztető süteménnyel. Több száz éve készítik hasonló recept alapján a fatörzs tortát, amely egy régi, téli napfordulóhoz és karácsonyi készülődéshez kapcsolódó, Európa számos országában ismert hagyományhoz kötődik.

A karácsonyi tuskóégetés hagyománya

Bár a sütemény ma a franciáknál a legnépszerűbb, a hagyomány, amelynek emléket állít, Európa sok országában ismert. Az eredetileg pogány eredetű szokás központi eleme az, hogy karácsony vigíliáján, vagy a téli napforduló környékén meggyújtottak egy hatalmas tuskót, amely sokáig – akár napokig – adott meleget. Egyes források szerint a keltáktól eredeztethető szokás, akik a fatörzs jelképes elégetésével a sötétség időszakának igyekeztek véget vetni, így áldoztak a Napnak, hogy visszatérjen a Földre, illetve ezzel váltak meg azévi bűneiktől. Máshol a közös égetés és melegedés jelentőségét hangsúlyozzák, amely a családi összetartozást erősítette, illetve a maradványoknak mágikus erőt tulajdonítottak, amely utána egész évben segítette a családot. Elsősorban gyarapodást elősegítő hatást vártak a hamvaktól, amely az emberek és az állatok egészségét is óvta. Megint más források szerint a rönkégetéssel a családok azt ünnepelték, hogy ismét hosszabbodnak a nappalok.

Nem csoda, hogy ennyiféle értelmezés tartozik a szokáshoz, mert szinte Európa minden szegletében találkozhatunk e hagyomány emlékeivel. A különböző területeken különböző hiedelmek-szokások társultak a szokáshoz. Bizonyos kutatások szerint a hagyomány elterjedése nagyjából egybeesik a Római Birodalom legnagyobb kiterjedésének határaival. Európában a karácsonyi tuskóégetés legkeletibb előfordulási helye a Kaukázus, illetve a Fekete-tenger keleti partvidéke, míg a legészakibb Skandinávia.

A karácsonyi tuskó elnevezése számos nyelvben ma is megtalálható, ezek a yule log (angol), het kersblok (holland), la bûche (francia), der Weihnachtsklotz (német), il  ceppo (olasz),  badnjak,  panj (szerb  és  horvát), čok, božič (szlovén), Christoxylo (görög), gräupacken (svéd).

Valódi tuskóból fasüti

A tuskóégetés végül nagy valószínűséggel a 17. századra – ahogy a közös nagy családi tűzhelyek szerepét átvették a kisebb kályhák – tuskósütéssé, azaz süteménykészítéssé alakult. Legalábbis a sütemény első írásos említése a meglehetősen korai, 1615-ös kiadású The English Huswife című angol szakácskönyvben található. A sütemény népszerűsítésében és elterjesztésében végül a 19. századi párizsi és lyoni pékek és cukrászok segítettek. A piskótatekercs alapú vajas-kakaós töltelékű sütemény azóta a francia és a belga ünnep elmaradhatatlan része, de különféle díszítéssel és ízvariációval számos más ország ünnepi asztalán is megjelenik.

Hozzávalók:

  • 10 dkg liszt
  • 25 dkg porcukor
  • 1 vaníliás cukor
  • 1 kávéskanál citromlé
  • 5 tojás és 2 tojássárgája
  • 40 g étkezési keményítő
  • 30 dkg étcsokoládé
  • 20 dkg vaj
  • 1 narancs leve és reszelt héja
  • 5 dkg mazsola
  • 5 dkg durvára vágott, pirított dió
  • 3 evőkanál rum
  • narancsdarabok a díszítéshez

Elkészítés:

A piskótalaphoz összekeverjük a lisztet és a keményítőt. Az 5 tojás fehérjét a citrom levével és a 7-8 deka porcukorral kemény habbá verjük, a sárgáját pedig a vízzel és a 7-8 deka porcukorral kikeverjük, majd felváltva hozzáadjuk a tojásfehérje- és a lisztkeveréket. A masszát tepsibe tesszük, és forró tűzön mintegy 10 perc alatt készre sütjük.

A krémhez a csokoládét vízgőz fölött felolvasztjuk, belekeverünk 10 deka porcukrot és 2 tojássárgáját, majd állandó keverés mellett besűrítjük. Közben a vajat kikeverjük a narancslével és -héjjal, a rumaromával, a vaníliás cukorral, és a csokoládés krémhez adjuk. A krém kétharmadát a piskótára kenjük, megszórjuk a dióval és a mazsolával, majd feltekerjük úgy, hogy a széle alulra kerüljön. Tálcára tesszük, és a maradék krémmel bekenjük, majd az aszalt naranccsal vagy egyéb gyümölccsel díszítjük.

A recept leírásához a Francia Francia Turizmusfejlesztési Iroda leírását használtuk.




---
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!
0 Vissza