A karantén időszakában hihetetlenül megnőtt az otthon készített kenyerek és a kovásznevelgetés népszerűsége. A közösségi oldalakon egymást érték a szebbnél szebb pékáruk, mintha tízmillió karanténpék országa lennénk. Bármeddig tartson is ez a lendület, a kenyér a nemzetek egyik legfontosabb és legbeszédesebb étele, Európa változatossága pedig a hagyományos kenyerek sokszínű- és sokízűségében is megmutatkozik. Íme Európa kedvencei.

Idén 15 ország 21 fizikai vagy szellemi öröksége kapta meg az Europa Nostra díjat, Európa legrangosabb örökségvédelmi kitüntetését. Magyarországról három kulturális projektet is elismertek: a Szépművészeti Múzeum példaértékű, átfogó helyreállítását és modernizálását, a gödöllői királyi kastély Egy kastély titkos élete címet viselő, fiatalok bevonásával létrejött különleges kiállítását, és az UCCU Roma Informális Alapítvány érzékenyítő oktatási workshopjait. Gratulálunk minden díjazottnak!

Most, hogy hirtelen a kenyérsütés az új jóga, és élesztő híján mindenki maga nevelgeti a kovászát, jól jönnek az izgalmas kenyérreceptek. Így most a hónap receptjeként mi is a spanyolok híres pan gallegoját ajánljuk figyelmetekbe, amely különleges elkészítési módja miatt az EU eredetvédelmét is élvezi. Továbbra is maradjatok otthon, menjetek a konyhába és elő a kovászokkal! :-)

Az uniós források nemcsak a fővárosban vagy a nagyvárosokban élők életét segítik – sőt! Ezekről a lehetőségekről ugyanakkor nem feltétlenül értesül mindenki, aki élhetne vele. Ezen szeretne egy kicsit segíteni az Európai Bizottság, amely most „házhoz megy” az információval. A ma induló tájékoztató kampány nagy látogatottságú vidéki rendezvényekre fókuszál, az első állomás a mohácsi busójárás Baranyában.

Februári programjaink Európa épített és eszmei örökségének sokszínűségére hívják fel a figyelmet. Lesz nálunk komoly kérdéseket boncolgató dráma Fatih Akıntól, verses-dallamos perfomansz a Klasszik Lasszó  alkotócsoportjától, horvát kulturális örökségek horvát elnökséggel és vagy húszféle társasjáték a Játszóház Projekttől.

Egy csipet Weimar, leheletnyi Budapest, egy kis Eindhoven és jó nagy adag Párizs – az ideális európai kulturális és kreatív város receptje valahogy így néz ki. Legalábbis az Európai Bizottság nemrégiben ismertetett jelentése alapján, amely az európai városokat kulturális és kreatív teljesítményük és vonzerejük alapján vizsgálta, immár másodszor. Ez alapján Budapest a kreatív ágazatokban létrejövő új munkahelyek tekintetében a legerősebb jelenleg a kontinensen. Súlycsoportjában, az egymillió főnél nagyobb nagyvárosokban pedig összesítve a hetedik legjobban teljesítő város.

Éppen most zajlott Európában az európai hulladékcsökkentési hét, ezért Egy csésze Európa sorozatunkban Szlovénia fővárosába ruccantunk át gondolatban, amely 2016-ban Európa zöld fővárosa címet is elnyerte. Miért vágott bele Ljubljana, milyen feltételei vannak a címnek, hogyan fogadták a helyiek, lesz-e egyszer magyar zöld főváros, és egyáltalán milyen az élet Ljubljanában és Szlovéniában – mindezekről szó esett jubileumi, ötödik születésnapját ünneplő sorozatunk legutóbbi estjén.

A kulturális és kreatív szektor nagyon fontos szerepet játszik Európában. Amellett, hogy mára több embert foglalkoztat (9 milliót az EU-n belül), mint például a mezőgazdaság, Európa kulturális értékei, alkotásai világszinten egyedülállók. A kultúra jót tesz a léleknek: hozzájárul a teljesebb, gazdagabb élethez, növeli az egyének általános jólétét. Ez a kulturális gazdagság össze is köt minket Európában: egy jó európai film, egy európai író színdarabjából készült előadás, egy európai banda koncertje mind mond valamit az adott országról. Általuk jobban megérthetjük, mennyiben különbözünk – vagy éppen hasonlítunk – mi, európaiak.