Bár talán az idén már nem kell számolnunk több kánikulával, amikor igazán jól esik a hűsítő, savanykás leves, azért bármikor jól jöhet egy pár perc alatt elkészíthető, alakbarát, frissítő étel receptje. Összetételre sokaknak talán a görögök tzatzikijét idézheti (más formában, kis kaporral megbolondítva), az elkészítés könnyedsége miatt pedig többek között a litvánok céklára építő hideg šaltibarščiai levese juthat róla eszünkbe. Egy biztos: a bolgároknál nincsen nyár tarator nélkül – mutatjuk az autentikus receptet!
Az újkori nyári és téli olimpiai játékokat eddig többször is törölték. Erre minden alkalommal világháborúk miatt került sor, és nem egyszer Japán lett volna a rendező ország. Halasztás még csak egyszer történt: 2020-ban. Az idei tokiói olimpia kapcsán az Europeana képes gyűjteményt készített a meg nem rendezett olimpiák történetéről az olimpiákról fennmaradt tárgyak és feljegyzések segítségével – ez alapján most mi is bemutatjuk röviden az elmaradt játékokat.
Egyre egyértelműbb, hogy a jelenlegi, lineáris gazdasági modell fenntarthatatlan. Az EU számos olyan intézkedést fogadott el, amely ösztönzi az átállást a fenntarthatóbb, körforgásos gazdasági modellre. Ennek egyik fontos elve a keletkező hulladék mennyiségének minimalizálása, sőt, a hulladékmentes, azaz a ’zero waste’ életmód. Mi a körforgásos gazdaság lényege, mi szükséges ahhoz, hogy az EU országai mielőbb erre a modellre váltsanak, és mit tehetünk mi magunk hulladékunk minimalizálásáért – ilyen kérdésekről beszélgettünk nemrégiben Bauer Zsolttal a Climate Reality Projecttől, Horváth Bálinttal, a Holland Nagykövetség szakértőjével és Tóth Andi bloggerrel.
Nem szeretjük, de életben tart – így vannak a streamelőadásokkal a kulturális élet szereplői. Új műfaj születik épp, amely a járvány után is velünk marad, és előbb-utóbb meg fogja találni a helyét a hagyományos előadások mellett, de – ahogy a gramofon, a filmek, a mozi vagy a rádió esete mutatja – nem fogja átvenni azok helyét. Addig is új eszközként inspirálja a művészeket, akik keresik a módját, hogy az egyszerű közvetítéseken túlmutatva, hogyan használhatják fel ezt újabb, másfajta élmények átadásához. A kultúra digitalizációjáról, a Covid-járvány alatti streamelésekről és ennek hatásáról beszélgettünk Káel Csabával, a Müpa igazgatójával, Mácsai Pállal, az Örkény Színház igazgatójával, Navracsics Tibor európai kulturális fővárosért felelős kormánybiztossal és Székely Krisztával, a Katona József Színház rendezőjével.
Együttgondolkodás, a jövőt formáló mozgalom, vitafórum, kreatív tervezési folyamat – mindez egyszerre az Európai Bizottság új kezdeményezése, az új európai Bauhaus, amelyben kreatív szakemberek és kreatív gondolkodású polgárok közösen tervezhetik meg Európa jövőjét. A folyamat elindult: már várják az ötleteket, és hamarosan indulnak a kapcsolódó pilotok és támogatások is. Ez az izgalmas kezdeményezés volt legutóbbi programunk fókuszában, ahol a témával foglalkozó neves hazai szakértőkkel beszélgettünk.
A tavalyi évhez hasonlóan, sajnos idén sem tudunk személyesen találkozni az Európa-napi fesztiválokon, de az idei Európa-napon az online térben létrejöhet a világ valaha volt legnagyobb virtuális zenekara. Sőt, most bárki – profi vagy amatőr zenész – csatlakozhat hozzá!
A jelenlegi Covid-válság jelentős többletterhet ró mindenkire, de a nőket hatványozottan érintik a járvány által előidézett változások. Egyik legutóbbi programunkon egy kutató (dr. Csuka Dorottya), egy munkaerőpiaci szakértő (Szalai Piroska), egy bankvezér (Hegedűs Éva) és egy, a munka-magánélet egyensúlyára specializálódott HR-szakértő (Ujvári Enikő) beszélgetett Gyárfás Dorkával minderről. A terhek valóban nagyobbak, de a mérleg nemcsak az egyik irányba billen – fel kell ismernünk a pozitívumokat is, amelyek közül sok a békeidőkben is előnyöket jelenthet.
Az EU képzési mobilitási programja jövőre lesz 35 éves. Az Európai Bizottság erre az alkalomra különleges kéteurós emlékérmét bocsát ki, az érme mintázatát pedig március végéig közönségszavazáson választhatjuk ki. Mutatjuk a jelölteket – szavazzatok ti is!