Az uniós források nemcsak a fővárosban vagy a nagyvárosokban élők életét segítik – sőt! Ezekről a lehetőségekről ugyanakkor nem feltétlenül értesül mindenki, aki élhetne vele. Ezen szeretne egy kicsit segíteni az Európai Bizottság, amely most „házhoz megy” az információval. A ma induló tájékoztató kampány nagy látogatottságú vidéki rendezvényekre fókuszál, az első állomás a mohácsi busójárás Baranyában.
Februári programjaink Európa épített és eszmei örökségének sokszínűségére hívják fel a figyelmet. Lesz nálunk komoly kérdéseket boncolgató dráma Fatih Akıntól, verses-dallamos perfomansz a Klasszik Lasszó alkotócsoportjától, horvát kulturális örökségek horvát elnökséggel és vagy húszféle társasjáték a Játszóház Projekttől.
Egy csipet Weimar, leheletnyi Budapest, egy kis Eindhoven és jó nagy adag Párizs – az ideális európai kulturális és kreatív város receptje valahogy így néz ki. Legalábbis az Európai Bizottság nemrégiben ismertetett jelentése alapján, amely az európai városokat kulturális és kreatív teljesítményük és vonzerejük alapján vizsgálta, immár másodszor. Ez alapján Budapest a kreatív ágazatokban létrejövő új munkahelyek tekintetében a legerősebb jelenleg a kontinensen. Súlycsoportjában, az egymillió főnél nagyobb nagyvárosokban pedig összesítve a hetedik legjobban teljesítő város.
Éppen most zajlott Európában az európai hulladékcsökkentési hét, ezért Egy csésze Európa sorozatunkban Szlovénia fővárosába ruccantunk át gondolatban, amely 2016-ban Európa zöld fővárosa címet is elnyerte. Miért vágott bele Ljubljana, milyen feltételei vannak a címnek, hogyan fogadták a helyiek, lesz-e egyszer magyar zöld főváros, és egyáltalán milyen az élet Ljubljanában és Szlovéniában – mindezekről szó esett jubileumi, ötödik születésnapját ünneplő sorozatunk legutóbbi estjén.
A kulturális és kreatív szektor nagyon fontos szerepet játszik Európában. Amellett, hogy mára több embert foglalkoztat (9 milliót az EU-n belül), mint például a mezőgazdaság, Európa kulturális értékei, alkotásai világszinten egyedülállók. A kultúra jót tesz a léleknek: hozzájárul a teljesebb, gazdagabb élethez, növeli az egyének általános jólétét. Ez a kulturális gazdagság össze is köt minket Európában: egy jó európai film, egy európai író színdarabjából készült előadás, egy európai banda koncertje mind mond valamit az adott országról. Általuk jobban megérthetjük, mennyiben különbözünk – vagy éppen hasonlítunk – mi, európaiak.
Az Európai gondolkodók sorozatunk legutóbbi vendége Janne Teller dán írónő volt, aki 2000-ben megjelent ’Semmi’ című provokatív könyvével vált világhírűvé. Az élet értelmének keresését feldolgozó könyve Dániában először betiltott, majd kötelező olvasmány lett, amelyet a világ számos nyelvére lefordítottak. Újabb írásai továbbra is komoly kérdéseket boncolgatnak, a megszokott sémákon kívül mozognak, elgondolkodtatnak a világ és Európa legégetőbb kérdéseiről – amely Teller szerint a szépirodalom legfontosabb feladata mai világunkban. Többek között erről, az online világ veszélyeiről, klímaváltozásról, a fogyasztói társadalom sekélyességéről és mindezek és az irodalom viszonyáról beszélgetett az írónővel az est házigazdája, McMenemy Márk.
Lassan úgy tűnik, az időjárás is őszre vált Magyarországon és Európában; javában zajlanak a szüreti mulatságok mindenfelé. Az idei szüreti szezon augusztus közepén elkezdődött, amikor Ordacsehiben Európában elsőként leszüretelték a Csabagyöngyét, a szezon végéig pedig még jó pár hétvége hátravan. Aki még nem kóstolta az idei mustot, egy kis ideje még van rá, az első idei borokra azonban egy kicsit még várni kell.
Szuper programokkal készülünk az első igazán őszi hónapra: októberben eljön hozzánk a Semmi című könyvével világhírűvé vált dán írónő, Janne Teller, Giannival és Mautner Zsófival (Chili & Vanília) pedig aktuális gasztrotémákról beszélgetünk majd. Filmklubunkban bepillantást nyerhetünk a sakkmester Polgár lányok nem mindennapi életébe, egy csésze erejéig ismét a soros elnök Finnországba utazunk, és Boggie hoz popos, jazzes, francia sanzonos és világzenei dallamokat a Pontba.