Egy csésze Európa: Ljubljana, a zöld főváros

Éppen most zajlott Európában az európai hulladékcsökkentési hét, ezért Egy csésze Európa sorozatunkban Szlovénia fővárosába ruccantunk át gondolatban, amely 2016-ban Európa zöld fővárosa címet is elnyerte. Miért vágott bele Ljubljana, milyen feltételei vannak a címnek, hogyan fogadták a helyiek, lesz-e egyszer magyar zöld főváros, és egyáltalán milyen az élet Ljubljanában és Szlovéniában – mindezekről szó esett jubileumi, ötödik születésnapját ünneplő sorozatunk legutóbbi estjén.

Sokszínű ország – sokszínű főváros

Az est házigazdája, Szederkényi Olga először Szlovénia magyarországi nagykövetével, dr. Robert Kokaljjal beszélgetett. Ugyan a nagykövet a második legnagyobb szlovén városból, Mariborból származik (amely városi sípályával és az ország egyik legjobb focicsapatával is büszkélkedhet), természetesen Ljubljanát is jó szívvel ajánlja látogatásra. Míg Maribor igazi közép-európai városnak számít, addig Ljubljanában az ország sokszínűsége tükröződik: kicsit közép-európai, kicsit mediterrán, kicsit balkáni, kicsit alpesi. Ha arra járunk, mindenképpen érdemes felkeresnünk a városi parkokat, a várost kettészelő, csónakázható Ljubljanica folyót és a helyi vasárnapi piacot. A piac a város igazi találkozóhelye, ahol lépten-nyomon ismerősbe botlik egy helyi, de az odalátogatók is könnyen megtapasztalhatják, milyen lehet a városban élni.

A szlovének hagyományosan környezettudatosak, szeretnek eljárni a természetbe, generációk óta figyelnek rá, hogy helyit, vagy még inkább saját maguk által termelt / készített ételeket egyenek (még a fővárosban is találkozhatunk kis veteményesekkel). Ezért is adta magát a nagykövet szerint, hogy Ljubljana megpályázza Európa zöld fővárosi címét.

Erős vezetés és jó csapat

A zöld fővárosi címről már inkább Miran Gajšek, a ljubljanai várostervezési osztály vezetője és Robert Klun építész mesélt, akik maguk is részt vettek a zöld főváros programjának kialakításában. Miran Gajšek szerint a sikeres pályázatnak két előfeltétele volt: erős és eltökélt városvezetés és jó szakértői csapat. Az első biztosított volt a főváros polgármesterével (Zoran Janković), aki 2006-os megválasztása után két hónapon belül olyan hosszútávú városfejlesztési koncepciót tett le az asztalra, amely megalapozta a zöld fejlesztés irányvonalait, végső soron az európai zöld főváros programját. Hatalmas előrelépést jelentett, hogy egy hosszú felkészítő folyamat végén a belvárosból kitiltották az autókat (a közlekedés egy részét a föld alá kényszerítették, hidakat építettek). Az ehhez hasonló intézkedéseknek köszönhetően mára mintegy hétszer több tér áll a városlakók rendelkezésére Ljubljanában, mint a program előtt.

Természetesen a változásokhoz a lakók is kellettek, akik alapvetően támogatták a kezdeményeseket, de – ahogy mindenhol – itt is voltak szkeptikusok. Így több intézkedést kezdetben csak átmeneti jelleggel vezettek be, majd ezek többsége végül állandósult.

Integrálni a természetet a mindennapokba, épített környezetünkbe

Szlovénia 60%-át erdők fedik, víztartalékuk is hatalmas, a szlovénok mégis nemzeti kincsként tekintenek ezekre a forrásokra: vigyáznak rájuk és takarékosan bánnak velük. Építészeti szempontból Ljubljana zöld programjában ezért is nagyon hangsúlyos szerepet kapott a természet, a természeti kincsek beemelése a városi életbe, összekapcsolva az egészséges életmóddal és a jobb minőségű élettel – erről már Robert Klun építész beszélt. A természetes alapanyagok használata, az épületek homlokzatainak zöldítése (amellyel hatalmas hűtési és fűtési költséget lehet spórolni), a zöldterületek akár háztetőkön történő növelése mind olyan jelenlegi trend, amely fontos szerepet kapott és kap Ljubljana városfejlesztési koncepciójában. Robert Klun szerint a jövőben a jelenleg fragmentált, funkciónként elkülönülő egységekből építkező városok helyett sokkal hibridebb városaink lesznek, amelyekben különböző okos, megosztásra épülő megoldások dominálnak majd. Ehhez pedig minden várost zöldíteni kell, az IT és a közlekedés legújabb trendjeit és a természet adta lehetőségeket mind a városfejlesztés szolgálatába kell állítani.

Fenntarthatósági lépések: nem lemondás, hanem újabb jogok

A városok zöldítése utolsó vendégünk, Mező János Bálint, a Greenpeace ügyvezető igazgatója szerint is elkerülhetetlen. A klímaváltozás egyre erősebben érezteti hatását Budapesten is (elég talán csak az elmúlt években egyre gyakoribbá váló tartós hőhullámokra gondolnunk), emellett a levegő minősége is mielőbbi közvetlen beavatkozást igényel. Éppen ezért is üdvözölte a Greenpeace, hogy sok városhoz csatlakozva nemrégiben Budapest is kihirdette a klímavészhelyzetet, és számos fenntarthatósági lépést kezdeményezett. „Jelenleg mintegy félmillió autó uralja a fővárost. Ha nem az ingázóknak építünk újabb sávot, hanem az elővárosi közlekedést fejlesztjük fel, és alacsony kibocsátású zónákat hozunk létre – ahogy azt például Ljubljana is tette –, akkor valóban mondhatjuk, hogy a város elindult a fenntarthatóság útján” – mondta.

Budapest zöld fővárossá tételéhez számos intézkedés lenne még szükséges: első sorban növelni kellene a zöldfelületek arányát, a városi fákat pedig kincsként kellene óvni, hiszen hatalmas szerepet játszanak a város élhetőbbé tételében: árnyékot adnak, megkötik a port és oxigént termelnek. Emellett a város energiafelhasználásában a megújulókat kellene előnyben részesíteni, de akár a közétkeztetést is lehetne fenntarthatóbbá tenni, a helyben megtermelt (és öko-) élelmiszerek előnyben részesítésével.

Mező János szerint nem lehetetlen, hogy egyszer Budapest legyen Európa zöld fővárosa, de ehhez a hosszú távú fenntartható városfejlesztési politika mellett az itt élők akarata és együttműködése is szükséges. Hogy élhető maradjon a főváros, alkalmazkodnunk kell, változtatnunk igényeinken. Ki kell törnünk az egyutas (lineáris) gazdaságból, és át kell állni a fenntartható körforgásos gazdaság modelljére. Szerinte fontos, hogy belássuk: a fenntarthatósági lépésekkel, a kibocsátáscsökkentéssel nem lemondunk valamiről, hanem újabb jogokat szerzünk magunknak.

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!