Közel harminc év tervezés, négysávos autópálya és kétirányú vasútvonal a víz alatt, kétszáz focipályányi gyárépület csak a műszaki előkészítéshez, 7,1 milliárd eurós becsült költség, 15 milliméteres illesztési pontosság egy előregyártott betonelemekből álló 19 kilométer hosszú tengeri alagútnál – számos rekordot dönt Európa egyik legnagyobb közlekedési fejlesztése. A Dániát Németországgal összekötő Fehmarn-szorosban futó tengeri alagút lesz a világ leghosszabb süllyesztett alagútja, amely – a transzeurópai hálózat részeként – sokkal közvetlenebb, gyorsabb és nagyobb volumenű közlekedést tesz lehetővé majd Skandinávia és Közép-Európa között.
Biztonság, versenyképesség, zöld átállás és jogállamiság – ezekkel a prioritásokkal indul útjára Svédország harmadik uniós elnöksége. Az ország programját jelentősen meghatározza az Ukrajna elleni orosz agresszió és annak az Európai Unióra gyakorolt gazdasági, energiapolitikai és társadalmi hatásai. Nézzük a részleteket!
Az elmúlt években nem igazán volt jelentős az Európai Unió tagállamaiban az infláció – benne az élelmiszerár-drágulás –, de egy év alatt Európa-szerte hihetetlen mértékben megemelkedett az élelmiszerek és a nem alkoholos italok ára. A drágulás mögött számos tényező húzódik meg, amelyek közül csak az egyik a jelentős energiaár-emelkedés. Van, ahol csak mintegy 10 százalékkal kell többet fizetni ugyanazért, mint egy éve, de van olyan ország – sajnos ez hazánk –, ahol 12 hónap elteltével átlagosan másfélszer annyit hagyunk ott egy bevásárlás alkalmával. Friss körkép az EU-ból.
A címben szereplő szlogen volt az egyik legfontosabb vezérelv a Veszprém-Balaton 2023 Európai Kulturális Főváros (EKF) programjának megalkotásakor. A szervezők mindent megtettek azért, hogy az EKF-fel adódó lehetőség a balatoni holtszezonon és 2023-on túl is még nagyon hosszú ideig előnyére váljon a helyieknek és a régióba látogatóknak. Bíznak benne, hogy az ott lakók bevonásával, sokszor helyi ötletek és vállalkozások, kreatív szolgáltatók EKF-es megtámogatásával indított projektek hamar önjáróvá válnak és sokáig szolgálják még a várost és tágabb régióját. A veszprémi kulturális fővárosi program kitalálói meséltek nálunk a januárban induló rendezvénysorozatról.
Az Európai Parlament emberi jogok védelméért és a gondolatszabadságért kiosztott Szaharov-díját idén Ukrajna bátor népe kapta. Rendezvényünkön két frontot megjárt újságíró – a HVG-s Földes András és Vörös Szabolcs a Válasz Online-tól –, illetve Antoine Bernard, a Riporterek Határok Nélkül igazgatója beszélgetett sajtó- és véleményszabadságról, a média felelősségéről és az újságírókat fenyegető veszélyekről. A teljes beszélgetés a posztban visszanézhető.
Meglehetősen sötét hangulatú szót választott idén a Collins English Dictionary az év szavának, amely szerintük hitelesen adja vissza az elmúlt időszak folyamatos bizonytalanságát és kilátástalanságát. A permakrízis (a „permanens”, azaz állandó és a „krízis” szavak összetételéből) arra utal, hogy egyik nehézségből estünk a másikba 2022-ben, és a folyamat már bőven ezelőtt, a klímaválsággal és a Covid-világjárvánnyal elkezdődött.
Kimért magvak, gyümölcslé, mosópor és még számtalan termék, amit saját textiltáskában, kosárban vagy tárolódobozban tudunk hazavinni – Európában egyre terjednek a csomagolásmentes boltok, és néhány éven belül forgalmuk meghaladhatja az egymilliárd eurót.
Egyiptomban, Sharm el-Sejkben nemrég – egyes eredményekkel – véget ért az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciája, a COP27. Ahogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök fogalmazott: a tünetek egy részét kezeltük, de a beteget nem gyógyítottuk ki a lázból. Fontos előrelépés, hogy döntés született az éghajlatváltozás káros hatásaival szemben különösen kiszolgáltatott fejlődő országok támogatására – ez a régi követelés kis lépés az éghajlati igazságosság felé.