Mindjárt itt az Oscar! A hétvégén kilencvenötödszörre osztják ki a filmvilág egyik legfontosabbnak tartott díját. Az Akadémia sosem hagyja figyelmen kívül a kimagasló európai alkotásokat. Idén sincs ez másképp, amikor két fantasztikus – egy ír / angol és egy német – európai alkotást is elhalmoztak jelölésekkel, de mellettük többek között svéd, lengyel és belga alkotók is izgulhatnak majd hétfő hajnalban. Európai esélyeket latolgató szokásos Oscar-váró összeállításunkat olvashatjátok.
Az Európai Bizottság tavaly februárban mutatta be az európai rákellenes tervet. A terv az EU egyik legfontosabb közegészségügyi kezdeményezése, és a 2020 novemberében elindított európai egészségügyi unió egyik sarokköve. A rákellenes terv keretében idén elkészültek az első rákügyi országprofilok, amelyek jelentős egyenlőtlenségekre mutatnak rá az uniós országok között és azokon belül is. Nincsenek jó híreink.
Izgalmas programokkal készülünk nektek márciusra: vendégeinkkel utánajárunk, mi áll a női sikerek és a „női láthatatlanság” mögött, megnézzük, miért és kinek jó az önkéntesség, és gondolatban ellátogatunk Temesvárra is. Mindebben segítségünkre lesz többek között Harcsa Veronika, Gyurta Dániel, de a több mint húsz év után hamarosan búcsúzó Tünet Együttes is Szabó Rékával, filmklubunkba pedig Európa aktuálisan legjobb filmjét, A szomorúság háromszögét hozzuk el nektek. Tartsatok velünk!
Ingyenes tömegközlekedés, 99 százalékban digitalizált közszolgáltatások, az állam és a polgárok együttműködése és 14 kilométer hosszú méhlegelő – idén Tallinn Európa zöld fővárosa. Minek köszönhető a cím és mitől lehet zöldnek nevezni az észt fővárost, ahol séta közben néha jávorszarvassal is találkozhatunk? Egy csésze Európa sorozatunkban erről beszélgettek vendégeink.
Az Európa Pont februárban megmutatja, idén miért Tallinn Európa zöld fővárosa, információt nyújt a fiataloknak szóló uniós programokról és a legendás finn oktatásról, emellett vendégünk lesz többek között Jocó bácsi és a Digitális Batman is.
„Fogyatékossággal élő”, „eltérő képességekkel élő”, „hátrányos helyzetű”, „nem a hatalommal bíró csoporthoz tartozó”. Mindegy, hogyan hivatkozunk a valamilyen szempontból – mozgásában, látásában, neurológiailag vagy épp származása miatt – a többségtől eltérő adottságokkal rendelkező csoportokra, egy biztos: egyelőre jelentős kihívásokkal szembesülnek Magyarországon. Még ha ezek az akadályok sok tekintetben csökkentek is az elmúlt évtizedekben, van még min dolgozni. Vendégeink szerint az egyik kulcs a kapcsolódás lehet az elfogadáshoz és a valódi esélyegyenlőséghez – hogy legyen esélyük „utolsókból elsők” lenni.
Ahogy a korábbi években, 2023-ra is elkészítettük segédletünket az európai országokban tervezett munkaszüneti napokról. Idén is lesz jó pár három- és négynapos hétvége Magyarországon, érdemes ezért átböngészni a szünnapokat, hogy lássuk, mi vár ránk a többi tagállamban, ha ezekre a napokra tervezünk utazást.
Talán nincs még egy olyan ikonikusan német étel, mint a savanyú (pontosabban fermentált) káposzta, a Sauerkraut. Ugyan nem német találmány, és egész (Közép-)Európában Elzásztól Magyarországon át Lengyelországig ismert és szeretett eljárás a készítéséhez használt technika, a laktofermentálás, mégis a „németség” egyik fontos eleme. Ráadásul az elkészítéséhez mindössze két alapanyag szükséges: káposzta és só. Nameg egy kis idő, ami nekünk és a finom,egészséges, adalékmentes, vitamindús, probiotikus és hosszan elálló káposztánknak kedvez. A mostanában divatos otthoni fermentálással még csak szemezőknek belépő szintű finomság, ami biztosan jobb lesz, mint a boltból ismert rokonai. Mondjuk, mit érdemes tudni róla és hogyan kell hozzálátni.