Miből lesz a nagy durranás? – Mérő László öt gondolata az innovációról

Az Európa Pontban Mérő László adott elő az innováció dinamikájáról. A posztban kiemeltünk öt provokatív és inspiráló gondolatot tőle, de a teljes beszélgetést is vissza tudod nézni és hallgatni.

Miért szükségszerű, hogy a régi egyensúly felborulásakor születhetnek meg a jövő nagy ötletei? Hogyan működik az innováció valójában, és milyen feltételek szükségesek a sikerességéhez? Ezekre és hasonló kérdésekre kaphattunk választ Mérő László matematikus, pszichológus, gondolkodó előadásából, amiben szó esett a komparatív előnyökről, maratonfutásról, angol uralkodók felfedező útjairól és még sok más izgalmas témáról is.

Az inspiratív előadást végignézhetitek teljes egészében:

…podcastunkon pedig meg is hallgathatjátok:

Íme öt inspiráló és provokatív gondolat, ami megfogott minket az előadásból.

1. Az innováció nagy durranás helyett apró lépésekből áll

Az innováció evolúciós dolog – szögezte le Mérő az előadás elején. De mit is jelent ez pontosan? Az újítás nem egyik pillanatról a másikra, hanem lépésről lépésre, folyamatosan és „folyékonyan” történik, akárcsak az élővilágban a természetes kiválasztódás. Vegyünk például egy kis halat, amely nem tud versenyezni a többi, nagyobb méretű fajjal az élelemért. Ahelyett, hogy céltalanul tovább küzdene társaival, inkább megtanulja, hogy az örvényekben hogyan juthat moszathoz, és fokozatosan kialakítja az ehhez szükséges jobb egyensúlyérzéket. Ez az evolúciós alkalmazkodás nem más, mint innováció – kis lépések sorozata, amely végül új túlélési stratégiához vezet.

Az innováció tehát akkor születik meg, amikor a régi egyensúly megbillen, és szükség lesz valami új megoldásra. A szükség törvényt bont, így az új utak keresése elkerülhetetlen lesz.

2. Tollas vagy tenisz?

El kell döntenünk azt is, mi a célunk, mit tartunk fontosnak az életben. A halnak étel kellett a túléléshez, ez ilyen egyszerű. De a mi életünkben komolyabb és összetettebb kérdésekkel kell szembenéznünk.

A célunk meghatározásához érdemes eljátszani a tollasozó és a teniszező dilemmájával. Mérő gondolatkísérlete szerint két választásunk van: vagy a legjobb tollaslabdázó, vagy a tizedik legjobb teniszező lehetünk a világon. Az előbbinek nagyobb hírnév jár, míg az utóbbi sokkal többet keres. A jelen lévő közönség válaszai megoszlottak – hiszen a döntés nagyban függ az élethelyzetünktől és az értékeinkről –, de pont ez a lényeg. A cél, amit el akarunk érni meghatározza az innovációt is, amire szükségünk van. „Ha csajozni akarsz, legyél világelső tollasozó, ha világot váltani, akkor inkább teniszező”.

3. A kivételes innovációk, amelyből nagy durranások lettek: Barbie és Rubik

Bár a legtöbb innováció kis lépésekben, szükségszerű válaszként jön létre, van néhány, amelyeket igazi nagy durranásoknak nevezhetünk. A Rubik-kocka például teljesen ellentmond minden játékipari szabálynak: nem csillog, nem ad ki hangot, ráadásul a legtöbben nem tudják megoldani. Mégis világsiker lett belőle. Hasonló a Barbie története is, amely teljesen új dolgot szimbolizál az addigi babákhoz képest. A Barbie sokkal inkább a felnövésről szól, mintsem az anyaságról, és ez a gondolat nem csak hogy innovatív volt, hanem teljesen új irányba terelte a babák világát. Ennek köszönhetően született meg a gondolat, hogy a fiúknak is gyártsanak babákat, így hozták létre a G.I. Joe babákat.

Ezek az „evolúciós zsákutcák” – ahogy Mérő fogalmazott – nem illeszkednek a klasszikus fejlődési ívbe, mégis áttörést hoznak. Néha egy teljesen más szempont vagy új narratíva szükséges ahhoz, hogy az addig elvetett ötlet világformáló innovációvá váljon.

4. Az innováció kulcsa

Sokszor egy jó ötlet nem elég a sikerhez, jól is kell időzíteni. Jó időben, jó helyen, jó ötlettel. Erre Karikó Katalin története nagyon beszédes példa. Az mRNS-alapú oltások kutatása évtizedekig a háttérben zajlott, majd a COVID-járvány alatt hirtelen központi jelentőségűvé vált. „Az új érték mindig abból születik, hogy annak az innovációnak helye van” – hangsúlyozta Mérő. Egy ötlet nemcsak önmagában értékes, hanem akkor válik igazán hatásossá, ha a világ is kész befogadni. Az a húsz év kutatás, ami addig nem ért Nobel-díjat, hirtelen hatalmas elismerést hozott Karikónak.

5. A Máté-effektus: egyenlőtlen, de szelídebb világ

„Akinek van, annak adatik” – idézte Máté evangéliumát Mérő, hogy bemutassa az innovációs lopás problematikáját. A probléma az az innovációval, hogy sokszor olyan igényt elégít ki, az eddigieknél jobban, amit eddig más, csak rosszabbul. Tehát az újítások sokszor kiszorítják a régi megoldásokat, ezzel egyre nagyobb szakadékot hozva létre az innoválók és a maradiak között.

Ugyanakkor az innováció nemcsak egyenlőtlenebb, de szelídebb világot is teremt – vallja Mérő. Mert bár a gazdagok gyorsabban gazdagodnak, a szegények is jobban élnek, mint korábban. A fejlődés által mindenki egy kicsit jobban fog élni napról napra évről-évre – ha nem is egyformán.

Még több kép Flickr-oldalunkon:

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!