Múlt héten lenyűgözve figyelhettük, hogy elkészült a legelső kép egy fekete lyukról, a téridőt meggörbítő, hihetetlen nagy tömegű kozmikus objektumról. Ennek a jelentős tudományos teljesítménynek is van uniós vonatkozása: a képet az Event Horizon Telescope nevű globális tudományos együttműködés keretében rögzítették, amelyben kulcsszerepet játszottak az EU által finanszírozott kutatók.
A fekete lyukak hihetetlen tömeget tartalmazó, rendkívül nagy sűrűségű objektumok. Jelenlétük szélsőséges módon befolyásolja a környezetüket: meggörbítik a téridőt, és extrém módon felforrósítják a beléjük hulló anyagokat. A fekete lyukból az erős gravitáció miatt semmi nem tud távozni, még a fény sem.
A fekete lyukak létezését Albert Einstein általános relativitáselmélete támasztja alá, de a mostani fotó vizuálisan is megerősíti azt. Ez paradigmaváltást jelent a fekete lyukak megértésében, és új utakat nyit meg a világegyetem kutatására. Ahogy a kutatásért, tudományért és innovációért felelős uniós biztos, Carlos Moedas kiemelte: „A fikció gyakran inspirálja a tudományt, és a fekete lyukak már régóta kísértenek álmainkban és birizgálják kíváncsiságunkat. Az európai tudósok hozzájárulásának köszönhetően a fekete lyukak létezése többé nem csupán elméleti elképzelés.”
A rögzített kép a Szűz csillagképben lévő Messier 87-es óriásgalaxis közepén található fekete lyukat ábrázolja, amely a Földtől 55 millió fényévnyire van, tömege pedig 6,5 milliárdszor akkora, mint a Napunké.
Ahogy az Európai Kutatási Tanács (EKT) elnöke, Jean-Pierre Bourguignon professzor elmondta, az EU merész döntést hozott azzal, hogy támogatja az ilyen paradigmaváltáshoz vezető tudományos alapkutatásokat. Ez a mostani siker megerősíti, hogy van létjogosultsága a magas kockázattal járó, de egyúttal nagy megtérülést is ígérő kutatások finanszírozásának.
A fekete lyuk közeli környezetének közvetlen megfigyelése érdekében az Event Horizon Telescope számára a világ nyolc pontján felszerelt és egymással összekapcsolt teleszkópokból hálózatot alakítottak ki. Ezeket a teleszkópokat rendkívül magasan fekvő területeken helyezték el, például a spanyolországi Sierra Nevadában, a hawaii és a mexikói vulkánokon, az arizonai hegyekben, valamint a chilei Atacama sivatagban és az Antarktiszon. A nagyszabású nemzetközi műveletben Európa, Amerika és Kelet-Ázsia több mint 200 kutatója vesz részt. Az EU a felfedezésben részt vevő vezető tudósokat és csapataikat finanszírozta, valamint támogatta a projekt sikeréhez elengedhetetlen nagyméretű teleszkópinfrastruktúra fejlesztését és korszerűsítését is.
A mai eredmények az EU kutatási és innovációs finanszírozási programja, a Horizont 2020 és az azt megelőző keretprogramok eddigi vívmányait gazdagítják. E sikerre építve tett javaslatot a Bizottság az eddigi legambiciózusabb uniós programra, a 2021-2027 közötti Európai horizontra, azzal a céllal, hogy az EU-t a globális kutatás és innováció élvonalában tartsa. A program teljes költségvetése a javaslat szerint 94,1 milliárd euró lenne.
Második fotó: Anthony Dehez
Forrás: EC - Audiovisual Service
© European Union, 2018
----
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.