A francia törvényhozás nemrégiben elfogadta azt a jogszabályt, amelynek értelmében a most kezdődő iskolaévben központilag tovább szigorítják az iskolai mobilozásra vonatkozó szabályokat. Általános iskolától középiskoláig (écoles maternelles – écoles élémentaires – collèges) tilos lesz használni a mobiltelefonokat, tableteket és okosórákat. Franciaországban eddig is szigorú szabályok vonatkoztak a tanórai mobilozásra, de a most kezdődő tanévtől a diákok alapesetben az udvaron sem vehetik elő a készülékeiket. A kérdés nagyon megosztja a francia és az európai közvéleményt is: az okoseszközök kikerülhetetlenek, nagyon sok lehetőséget rejtenek, ugyanakkor egyre több felmérés hívja fel a figyelmet a fiatalok mobilfüggőségének káros hatásaira.

A túlsúly napjaink népbetegsége, a modern életforma egyik következménye. Európában ma minden negyedik ember elhízottnak minősül. Ehhez a legtöbb európai országot jellemző mozgásszegény, ülőmunkára építő városi életmód és a nem megfelelő étkezés is hozzájárul.

Túlsúlyosság és elhízottság

A túlsúlyosság és elhízottság hasonló fogalmak, de fontos tisztázni a különbséget közöttük. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) a testtömegindex (BMI) alapján definiálja a két állapotot. A BMI a kilogrammban kifejezett testsúly elosztva a méterben kifejezett magasság négyzetével, értéke 18,5 és 24,9 között normális, 25 felett túlsúlyt jelez, 30 felett pedig elhízottságot. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a túlsúly és az elhízás a második legfontosabb megelőzhető egészségügyi rizikófaktor a dohányzás után.

Negatív következmények

Az elhízottság egyáltalán nem esztétikai probléma, még ha a média esetleg ezt is sugallja: sokkal fontosabb az, hogy jelentős mértékben hozzájárul számos krónikus betegség kialakulásához. Az elhízott emberek fokozottan ki vannak téve a kettes típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás és egyéb keringési betegségek, az ízületi problémák, a stroke, az epekő, egyes daganatos megbetegedések és pszichoszociális betegségek kockázatának.

Emellett az elhízás okozta társadalmi költségek óriásiak, az ehhez köthető megbetegedések kezelése jelentős terhet ró az országok egészségügyi ellátórendszerére. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a WHO Európai Régiójának egyes országaiban a kapcsolódó kiadások a GDP 1%-át is elérik. Az Európai Elhízástudományi Társaság (EASO) számításai szerint az elhízottsággal közvetlen összefüggésbe hozható költségek a teljes egészségügyi kiadások 1,5-7 százalékát teszik ki (Spanyolországban közel 7%-ot).

Növekvő trend

Az elhízottak száma világszinten megháromszorozódott az elmúlt négy évtizedben, és ma az európai lakosság több mint fele túlsúlyos. Jelenleg átlagosan kb. 500 kalóriával több energiát viszünk be szervezetünkbe étkezéssel, mint negyven éve, ugyanakkor egy átlagos európai napi 5 órát tölt ülve, például televízió vagy számítógép előtt. Felmérések szerint a túlsúllyal küzdők aránya folyamatos emelkedést mutat: még nem volt olyan ország, ahol csökkent volna az elhízottak aránya.

Európai körkép

Sokféle felmérés, különböző módszertannal kutatja a túlsúlyosságot és az elhízást, az adatok mindenhol növekvő trendről számolnak be. A WHO 2016-os statisztikái alapján (amelyen mostani összeállításunk alapszik) minden második uniós polgár túlsúlyos, és minden negyedik elhízottnak minősül. Egyértelmű összefüggéseket nehéz találni az egyes európai régiók és az elhízottság mértéke közt (például a mediterrán étrend vagy éghajlati adottságok mentén), de az azért látszik, hogy azok az országok, ahol a lakosság nagyobb része rendszeresen sportol, ott alacsonyabb az elhízottak aránya is. (Egy korábbi anyagunkban utánanéztünk a legsportosabb európai nemzeteknek.)

A grafikát nagyobb méretben a képre, vagy ide kattintva tudjátok megnézni.

Cselekvés minden szinten

Az elhízás következményeinek kezelése és megelőzése komplex probléma, amelyet minden szinten kezelni kell. Fontos feladatuk van ebben az egyes országoknak, és számos ezzel foglalkozó kezdeményezést indított az EU is. Van olyan platform, amely például a tagállamok együttműködését segíti ezen a területen, de egységes uniós stratégia is létezik a problémakör kezelésére. Emellett az egészséges étkezéshez óriási segítséget jelentenek az EU-ban elfogadott szigorú címkézési szabályok is, amelyek elősegítik az élelmiszerek közötti tudatos választást.

Fontos hangsúlyozni, hogy az elhízottság betegség (a WHO a krónikus betegségek közt tartja számon). Kialakulásában közrejátszhat a genetika, egyéb betegségek, környezeti tényezők, például a városi életforma, a stressz, a sok üléssel járó munkavégzés, így nem méltányos csak az egyéneket okolni a túlsúlyért. Ugyanakkor szinte minden esetben van lehetőség arra, hogy egyénileg tegyünk az elhízás ellen. Ahogy a környezetvédelemnél is sok apró egyéni döntés befolyásolja, hogy mit teszünk környezetünk megóvásáért (miként azt korábbi vendégünk, Jane Goodall is hangsúlyozta), úgy ez igaz egészségünk megóvására is. A WHO az alábbiakat ajánlja az elhízás elkerülése és az egészségesebb életmód érdekében:

- csökkentsük a zsírok és cukrok formájában bevitt energiát,

- együnk minél több gyümölcsöt és zöldséget, beleértve a hüvelyeseket, teljes kiőrlésű gabonaféléket és olajos magvakat,

- mozogjunk rendszeresen (gyerekek számára napi hatvan perc, felnőtteknek heti 150 perc aktív testmozgás ajánlott).

Fontos lenne, hogy az egészséggel ne csak akkor foglalkozzunk, amikor már baj van, hanem tegyünk a betegségek elkerüléséért – ahogy azt budapesti látogatásán Vytenis Andriukaitis egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős uniós biztos is hangsúlyozta.

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

2018 a kulturális örökség éve az EU-ban, amely kontinensünk épített és eszmei örökségének sokszínűségére hívja fel a figyelmet. Bármerre járunk az EU országaiban, lépten-nyomon olyan kincsekre lelünk, amelyek a gazdag hagyományokról, kulturális értékekről, különböző, ám mégis hasonló múltról, örökségekről mesélnek. Ez a gazdagság pedig felfedezésre vár: érdemes körbenézni, és megismerni a többi ország kulturális kincseit is, melyek így együtt alkotják közös európai örökségünket.

Az utóbbi évtizedekben az EU-ban rengeteget javult a természetes fürdőhelyek vízminősége, amely mára kimagaslóan jó – de azért érdemes nyaralás előtt tájékozódni, hogy melyik európai strandon mire számíthatunk.

Idén is lesz hagyományos, ingyenes futóverseny Magyarország uniós csatlakozásának évfordulójához kapcsolódóan Budapesten. Már tizennégy év telt el azóta, hogy hazánk az Európai Unió teljes jogú tagjává vált, ezért idén a teljesítendő táv 14 kilométerre nőtt. Az idei EU-s futás útvonala mentén tizennégy európai uniós forrásból megújult vár és kastély képét helyezzük el, szimbolizálva az EU jelentős szerepét Magyarország kulturális örökségének megőrzésében. Ennek kiemelt aktualitást ad, hogy 2018-at az Európai Unió a kulturális örökség európai évévé nyilvánította.

Álhírek / fake news – nagyjából két éve, az amerikai elnökválasztási kampány alatt került (ismét) fókuszba a fogalom, holott a műfaj a nyomtatott sajtóval egyidős. A szándékos félretájékoztatást szolgáló hamis hírek a villámgyors online kommunikáció és közösségi média korában nagyon gyorsan okozhatnak hatalmas károkat. Rajtunk is múlik, hogy minek dőlünk be, de az EU is igyekszik tisztítani a helyzetet és szabályozni ezt a különösen nehéz területet.

Az Európai Unió hosszú ideje a világ első számú turisztikai célpontja: az elmúlt években évente közel félmilliárd fő érkezett az EU országaiba, ami világszinten a turistaforgalom több mint 40%-át jelentette. Ez a szám legnagyobb részben az „EU-belföldi” turistáknak köszönhető: az utazók jelentős része valamelyik másik uniós országból érkezett. Egyes becslések szerint a turizmus és a kapcsolódó ágazatok az EU teljes GDP-jének tizedét is kiteszik, és több mint 12 millió embernek adnak megélhetést. A 2008-as világválság és az azt követő izlandi vulkánkitörés miatt jelentősen megcsappantak a terület bevételei, mára azonban visszaállt a trend, és a – külső és belső – turisták száma folyamatosan nő az EU tagállamaiban. Az idegenforgalom a kereskedelem / értékesítés és az építőipar után a harmadik legnagyobb társadalmi-gazdasági terület az EU-ban.

Miről mesélnek a vendégéjszakák?

Az eltöltött vendégéjszakák sokat mondanak arról, mennyire népszerű az adott ország a turisták között, ugyanakkor természetesen egy nagyobb ország, hatalmas területtel és lakossággal nyilván több vendéget tud fogadni, mint egy kisebb. Éppen ezért nem az abszolút vendégéjszakák alapján rangsoroltuk az országokat, hanem relatív nagyságukhoz mértük: lakosságarányosan néztük meg, hogy évente hány vendégéjszakát töltenek el turisták egy-egy ország hoteljeiben, vakációs szállásain és kempingjeiben.

Érdekes azt is megnézni, hogy a vendégéjszakák mennyiben származnak belföldi turistáktól. Több kisebb, népszerű turisztikai célpont főleg a külföldi turistákból él, ugyanakkor Olaszországban például a turisták fele országon belülről jött 2017-ben, Franciaországban is közel kétharmadrészt helyi turisták állnak a forgalom mögött, Németországban pedig a turisták 20%-a jött csak külföldről tavaly. Jó böngészést (nagyobb méretben a képre, vagy ide kattintva nézhető a kép)! :-)




Csak a vendégéjszakák számát nézve egyébként sok meglepetés valószínűleg nem ér senkit, ha megnézi, mely európai országok vonzzák a legtöbb turistát: 2017-ben 471 millió vendégéjszakával Spanyolország volt a legnépszerűbb, őket Franciaország követte (431 millió vendégéjszakával), majd Olaszország (425 millió) és Németország (400 millió vendégéjszaka / év).

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

A városok évszázadok óta a fejlődés legfontosabb színterei: a vidéki területeknél fejlettebb infrastruktúrával, kulturális, oktatási, egészségügyi tudományos és gazdasági központokként vonzzák a lakosságot, akik a vidéki életmódot gyakran váltják városira. Jelenleg az európai lakosság közel háromnegyede él városi területeken (nagyvárosokban, városokban vagy külvárosi területeken), míg az 1950-es években még a fele-fele arány volt jellemző. Ez a trend – világszinten is – folyamatosan nő.




Egy városban mindig szélesebb lehetőségek állnak rendelkezésre munkavállalás vagy fogyasztás szempontjából, ugyanakkor ennek az életformának megvan a hátulütője is. A bűnözés, a társadalmi egyenlőtlenségek, a megélhetés és a lakhatás magasabb költségei vagy a környezetszennyezés fokozottabban vannak jelen a városokban, mint a vidéki területeken. A fenntarthatóság kiemelt szempont lett a XX. század városfejlesztéseinél, amit kiemelten támogat az EU is eszközeivel.

Az alábbiakban pillanatképet mutatunk a városi életforma elterjedtségéről az egyes tagállamokban. Érdekes, hogy a két végpontot két kisebb állam jelenti: míg Máltán szinte a teljes lakosság városokban él, addig Luxemburgban igen jellemző a városi élettől távolabbi, vidéki életforma. Jó bogarászást! :-) (A kép kattintásra megnő)




Forrás és további információ a városi életformáról, kapcsolódó felmérésekről és összefüggésekről: Urban Europe

Az EU-s fővárosokról egy nagyon érdekes interaktív összeállítást készített az Eurostat: My capital in a bubble

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!