Az Európai Unióban a világon egyedülállóan erősek az utasjogok, amelyek légi, hajós, távolsági autóbuszos és távolsági vasúti közlekedés esetén védik a közösség területén utazókat. Egy friss kutatás azonban rámutatott: ezeket a jogokat nagyon kevesen ismerik és érvényesítik az EU-ban. Gyorstalpalónk következik, hogy ha probléma merülne fel, tudjátok, mi jár, hol nézhettek utána, és milyen átmeneti kivételek vannak még érvényben.

Hiányt pótlunk: hasznos nyelvi összefoglalóink között eddig méltatlanul elhanyagoltuk az egyik leghasznosabb, külföldi ismerkedések – erasmusos bulik, nyaralás, vagy szilveszter – alkalmával szinte nélkülözhetetlen, rendkívül fontos kifejezést: azt, hogy mit mondanak az európaiak koccintáskor.

Egy csipet Weimar, leheletnyi Budapest, egy kis Eindhoven és jó nagy adag Párizs – az ideális európai kulturális és kreatív város receptje valahogy így néz ki. Legalábbis az Európai Bizottság nemrégiben ismertetett jelentése alapján, amely az európai városokat kulturális és kreatív teljesítményük és vonzerejük alapján vizsgálta, immár másodszor. Ez alapján Budapest a kreatív ágazatokban létrejövő új munkahelyek tekintetében a legerősebb jelenleg a kontinensen. Súlycsoportjában, az egymillió főnél nagyobb nagyvárosokban pedig összesítve a hetedik legjobban teljesítő város.

A jólét feltétele, hogy az embernek legyen munkája, amely megfelelő megélhetést biztosít számára, de emellett jusson ideje a rendszeres feltöltődésre is. Elegendő és minőségi időt tudjon eltölteni családjával – párjával, szüleivel, gyerekeivel – és barátaival, vagy csak úgy magában. Az EU különböző eszközökkel igyekszik ezt támogatni: 2022-ben lépnek hatályba a legújabb szabályok az EU országaiban, amelyek célja, hogy még egy kicsit a magánélet felé billentsék a mérleget.

A kulturális és kreatív szektor nagyon fontos szerepet játszik Európában. Amellett, hogy mára több embert foglalkoztat (9 milliót az EU-n belül), mint például a mezőgazdaság, Európa kulturális értékei, alkotásai világszinten egyedülállók. A kultúra jót tesz a léleknek: hozzájárul a teljesebb, gazdagabb élethez, növeli az egyének általános jólétét. Ez a kulturális gazdagság össze is köt minket Európában: egy jó európai film, egy európai író színdarabjából készült előadás, egy európai banda koncertje mind mond valamit az adott országról. Általuk jobban megérthetjük, mennyiben különbözünk – vagy éppen hasonlítunk – mi, európaiak.

Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat nemrégiben ismertette összeállítását arról, hogy az egyes tagállamok mennyit költenek GDP-arányosan az egészségügyre. Ez – ahogyan a teljes egészségügy szabályozásának és felépítésének meghatározása – tagállami hatáskör, így nagy a szórás e tekintetben az uniós országok között.

Európa nyelvi gazdagságára már sok példát hoztunk – bemutattuk, mennyire hasonlóan vagy éppen különbözően mondják Európa különböző országaiban, ha például valaki összehord hetet-havat, botfüle van, vagy ha valami nagyon drága. Legutóbb a nyár legdurvább kánikulájában annak néztünk utána, hogy a rekkenő hőségre milyen különböző szóképeket használnak az európai nemzetek.

Lassan úgy tűnik, az időjárás is őszre vált Magyarországon és Európában; javában zajlanak a szüreti mulatságok mindenfelé. Az idei szüreti szezon augusztus közepén elkezdődött, amikor Ordacsehiben Európában elsőként leszüretelték a Csabagyöngyét, a szezon végéig pedig még jó pár hétvége hátravan. Aki még nem kóstolta az idei mustot, egy kis ideje még van rá, az első idei borokra azonban egy kicsit még várni kell.