Egész Európában extrém meleg volt az idei nyár, és úgy tűnik, a napokban még egy utolsó kánikulával búcsúzik az évszak. Koppenhágától Lisszabonig, Berntől Athénig mindenhol rekordhőmérsékleteket mértek a nyáron. Azt, hogy mennyire volt meleg ezeken a napokon, a különböző nyelvek különböző szóképekkel vagy mondásokkal írják le. Ezekből mutatjuk most kedvenceinket.

Július elsejétől soros elnökként Finnország vette át az Európai Unió Tanácsának vezetését. Az ország 1995-ös csatlakozása óta 1999 és 2006 után ez a harmadik alkalom, hogy Helsinki tölti be a tisztséget. Antti Rinne finn miniszterelnök a napokban az EP plenáris ülésén ismertette az elnökség prioritásait és munkaprogramját. A hat hónapos finn elnökség fókuszában a jogállamiság, a versenyképesség és társadalmi integráció, az éghajlatváltozás megfékezésében játszott globális vezető szerep és az átfogó biztonság áll.

Az Európai Parlament plenáris ülése július 16-án támogatásáról biztosította 383 szavazattal az állam- és kormányfők (Európai Tanács) által jelölt német politikust, Ursula von der Leyent a Bizottság élére, így várhatóan öt évig az ő neve szerepel majd az uniós végrehajtó testület nevében. Az új Bizottság hivatalba lépéséig ugyanakkor még sok minden történik: a testületbe minden tagállam delegál egy-egy biztost, akik alkalmasságát az Európai Parlament is megvizsgálja. Röviden összefoglaltuk, mi történik még addig, amíg az uniós menetrend szerint november 1-jén feláll a Von der Leyen-Bizottság.

Ha idén nyáron autóval vágnátok neki egy európai vakációnak, érdemes előre tájékozódnotok: az autós közlekedésre minden tagállamban más szabályok vonatkoznak. Van, ahol már a belépésnél szükségetek van érvényes autópályamatricára, van ahol kapunként kell fizetni. Van, ahol lecsúszhat egy pohár bor az esti vacsora mellé, de – Magyarországon kívül is – sok helyen van zéró tolerancia. A felkészülést idén is frissített infografikánkkal segítjük: az alábbiakban találjátok a legfontosabb tudnivalókat a tagállamok autós utazásra vonatkozó szabályairól.

A megfelelő mennyiségű gyümölcs és zöldség fogyasztása, a kiegyensúlyozottabb étrend hozzájárul egészségünk megőrzéséhez. Aki elég gyümölcsöt és zöldséget fogyaszt, az kevésbé hajlamos az elhízásra, és kutatások alapján esetükben számos betegség kockázata is kisebb. Ma nagyjából háromból két európai fogyaszt naponta gyümölcsöt és zöldséget – Magyarországon sajnos ez az arány jóval alacsonyabb.

Manapság egyre hosszabb ideig maradnak a gyerekek felnőtt korukban a szülői háznál. A statisztikák szerint a fiatalok a mamahotelt az EU déli államaiban hagyják el legkésőbb. Ennek számos oka lehet: történelmi, szociokulturális összefüggések, a munkaerőpiaci és lakásbérlési helyzet, és kapcsolatban állhat a fiatalok nagyarányú munkanélküliségével is – amely épp Dél-Európában korlátozza leginkább a fiatalok mozgásterét. A szűkös anyagi lehetőségek, a növekvő lakásbérleti árak, a fizetetlen gyakornoki vagy alacsony fizetéssel járó kezdő állásban dolgozók nehezen engedhetik meg maguknak a különköltözést. Másfelől kimutathatóan egyre inkább kitolódik a gyerekkor, és a fiatal felnőttek közül sokan nehezen hagyják maguk mögött a szülői gondoskodást és szülőotthonukat. Sok esetben nehéz eldönteni, hogy kényszerből vagy szabad akaratból, vagy sokkal inkább kényelemből költöznek el otthonról immár trendszerűen később a fiatalok, mint korábban – de az tény, hogy összehasonlítva a mostani fiatalok szüleinek generációjával, jóval később állnak saját lábra.

Hatalmas különbség van az uniós országok közt aszerint, hogy mikor csekkolnak ki végleg a mamahotelből: míg Svédországban 2016-ban átlagosan 20 év körül (!) költöztek el otthonról a fiatalok, Horvátországban közel 12 évvel tovább maradnak a szülői házban. A legönállóbbnak az északi országok (sorrendben: Svédország, Dánia, Finnország) fiataljai mutatkoznak, míg a mamahotelek legidősebb, 30 éves kor feletti lakói Horvátországban, Máltán, Szlovákiában és Olaszországban élnek. Általában az is igaz, hogy a lányok hamarabb önállósodnak, mint a fiúk.



Borítókép forrása: pexels.com

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

Az Európai Unió tagállamai rengeteget fejlődtek az utóbbi években gazdaságuk fenntarthatóbbá tételében, és energiafogyasztásukban is egyre nagyobb teret kapnak a megújuló energiaforrások. Nincs ez másként a közlekedési szektorban sem, ahol szintén kemény célt tűztek ki maguk elé a tagállamok.

Nem a most vasárnapi lesz az utolsó óraátállítás Magyarországon, az már biztos. Keddi döntésével az Európai Parlament kiállt a Bizottság által kezdeményezett javaslat mellett, hogy az uniós tagállamok töröljék el az évi két óraátállítást – összhangban a 4,6 millió európai részvételével megrendezett uniós konzultáció eredményével. A határidő ugyanakkor jelen állás szerint 2021-re tolódhat: ha a tagállamokat képviselő Tanács is elfogadja a tervet, az uniós országok két év múlva válthatnak utoljára (és véglegesen) nyári vagy téli időszámításra, saját döntésük szerint.