Aki járt már Portugáliában, biztosan többször találkozott az amúgy is jelentős helyi desszertfelhozatal legnépszerűbb darabjával, a portugál kosárkával. A pastel (vagy többes számban pastéis) de nata, vagy ahogy a fővárosiak Lisszabon egyik negyedéről elnevezve hívják, a pastel de Belém gyorsan és egyszerűen elkészíthető, finom édesség, ami remekül passzol a portugálok erős kávéjához, a bicához.  

A születésnapi tortakészítés – és -fogyasztás – hagyománya egész Európára jellemző, de az már országonként változó, hogy milyen torta kerül ilyenkor az asztalra. Összeállításunkban azokból a jellegzetes nemzeti tortákból válogattunk, amelyeket hagyományosan egyes európai országokban sütnek, és esetenként onnan elterjedve váltak nemzetközileg ismertté és kedveltté. A poszt olvasását éhesen nem ajánljuk.

Elsőre talán túlzónak tűnik az angolok reggelije – vagy inkább lakomája. A sokféle összetevőből álló, kiadós fogás azonban kitűnő energiabomba a hidegebb napokon. Mutatjuk az angolok szalonnás, kolbászos, tojásos, paradicsomos, főtt babos reggelijét.

Pár hónapja indult a világ első olyan weboldala, amelynek nem titkolt célja, hogy egy helyre gyűjtse össze és bemutassa a világ minden régiójának speciális ételeit: a különleges, adott helyre jellemző élelmiszerektől a sok száz éve azonos recept alapján készített ételekig, megfejelve a legjobb helyi éttermekkel. A Taste Atlas hivatalos indulása még hátravan, de az oldal gyűjteménye már elérhető: jelenleg több mint 5600 helyi specialitásról, 2800 helyi élelmiszerről tudhatunk meg többet interaktív, globális térképük segítségével.

Ezúttal a spanyolok egyik kedvenc ételét, a tortilla de patatast mutatjuk be. Nem szabad összekeverni a mexikóiak egyik jellegzetes ételével, a vékonyra nyújtott és kisütött kukoricalepénnyel, amelynek szintén tortilla a neve. Ez utóbbiba gyakran sült húst, zöldségeket és salsát tesznek, majd összetekerik – itthon is gyakran találkozhatunk vele különböző gyorséttermekben. A spanyol tortilla sokkal inkább tojásos krumplitorta – amellyel el is árultuk a két legfontosabb összetevőjét. Diétásnak nem mondható, de viszonylag gyorsan elkészül, és nagyon finom! :-)
 

Ezúttal egy dán finomságot mutatunk be, amely kitűnő fogás még a tavasz előtti (remélhetőleg utolsó) hidegebb napokra. A recept érdekessége, hogy lent leírt módon elkészülő ropogós malacsültet petrezselyemszósszal a dánok hivatalosan meg is szavazták nemzeti ételüknek. Az évszázadok óta hasonló módon elkészülő fogás pedig egyszerű, még a kezdő szakácsokon sem foghat ki.

Még egy kicsit tart a tél, és ilyenkor kevesebb a friss alapanyag, meg talán az inspiráció is egy-egy jó ételhez. Ötletet mi most az észt konyhából merítünk, ahol az ottani hűvösebb időjárás ellenére a helyi összetevőkből különleges és változatos finom fogásokat készítenek. Ilyen összetevő például az árpa, a hűvösebb égövek legfontosabb gabonaféléje, amely az észt konyhának is lényeges alapanyaga. A hónap receptje a mulgipuder, a tápláló krumplis árpakása, amelyet a télen elérhető élelmiszerekből is könnyen elkészíthetünk.

Ezúttal egy belga – pontosabban flamand – ételt mutatunk be, amellyel a legtöbb belga étteremben egész évben találkozhat az ember. Igazi szezonja azonban április végétől június elejéig tart: ilyenkor az élelmiszerboltok, piacok és az otthoni asztalok is megtelnek a tavasz egyik első friss zöldségével, a spárgával.

A növény a liliomfélék családjába tartozik, neve a perzsa asparag (hajtás) szóból ered. Már az ókori rómaiak is fogyasztották, feljegyzések szerint Julius Caesar például olvasztott vajjal kedvelte. Fogadott fiának, Augustus császárnak tulajdonítják azt a mondást, amely szerint: „velocius quam asparagi conquantur”, ami annyit tesz, hogy gyorsabban, mint ahogy az Asparagus megfő.

A spárgafogyasztásnak komoly hagyománya és kultúrája van Belgiumban. A belgák első sorban a fehér spárgát készítik előszeretettel: ezeket lefedve, a nap elől elzárva termesztik. Ezzel megelőzik, hogy a növény fotoszintetizáljon, ettől íze egy kicsit édeskésebb és állagra egy kicsit puhább lesz. A flamandok sokszor fehér aranynak (wit goud) is hívják a fehér spárgát, mert annyira szeretik – és a legtöbbször annyira drága is. A spárgát gyakran fogyasztják előételként vagy zöldköretként, de ebben a változatban akár teljes fogásnak is megteszi. A flamand módra elkészített spárga lényege: fehér spárga párolva, vagy főzve, holland vajjal vagy olvasztott vajba forgatott tojásos mártással, kis petrezselyemmel, sóval-borssal.

Íme egy hagyományos recept az elkészítéséhez:

Hozzávalók:

• két csomag fehér spárga
• 4 főtt tojás
• 5 dkg olvasztott vaj
• apróra vágott petrezselyem
• só
• bors
  
  

Elkészítés:

Hámozzuk meg és főzzük haraphatóra (kb. 15 perc alatt) a spárgát, majd itassuk le róla a nedvességet, helyezzük egy kínálótálra. Főzzünk 4 tojást keményre sós vízben, majd vágjuk őket egészen apróra. Keverjük össze az olvasztott vajjal, sóval, borssal és a felaprított friss petrezselyemmel, majd halmozzuk a forró zöldségre.

A legjobb persze friss, tavaszi zöldségből készíteni, de a konzervként kapható változatból is finom étel készíthető.

Eet smakelijk, azaz jó étvágyat! :-)



 

-----

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!