Decemberben több szuper koncerttel és izgalmas beszélgetéssel várunk benneteket. Vendégünk lesz az Irie Maffiából Sena a W.H. formációval egy különleges, Shakespeare-t megidéző koncerttel és Ferenczi György és a Rackajam is eljön hozzánk. Az On the Spot stábja Iránba, a tavalyi Szaharov-díjas filmrendező hazájába kalauzol majd minket, lesz szó az iráni divatról is, a hónap közepén pedig képzeletben Svédországba utazhattok velünk. Beszélgetéseink és programjaink fókuszába az EU alapértékei – az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok tisztelete – kerülnek, de a migráció kérdéseiről és a téli ünnepekről is szó lesz nálunk.
A hónap elején, december 2-án mutatkozik be Irán nálunk – ebben az On the Spot dokusorozat alkotói, Cseke Eszter és S. Takács András lesznek segítségünkre. Az est első részében megnézhetitek Iránban készített filmjüket, amelyben többek között Dzsafar Panahi filmrendezővel is készítettek interjút, aki házi őrizetben kénytelen élni otthonában, de sorra készíti filmjeit a mai Iránról – gyakran a gyerekek, a szegények és a nők nehéz helyzetét helyezve középpontba. Panahi volt tavaly az egyike azoknak, akinek az Európai Parlament az emberi jogok védelméért és a gondolatszabadságért járó Szaharov-díját ítélte. A filmrendező nevét a kortárs nemzetközi filmművészet követői jól ismerhetik; az iráni társadalmat bemutató több filmje nyert már rangos nemzetközi elismerést. Panahit 2010 márciusában tartóztatták le, és „rendszerellenes tevékenység” vádjával hat év fogságra és húsz év alkotástól való eltiltásra ítélték. Egyik legutolsó, „Ez nem egy film” című dokumentumfilmjét, amelyben ő maga szerepel, egy süteménybe rejtett pendrive-on csempészték ki Iránból és juttatták el a 2011-es cannes-i filmfesztiválra.
A hét második felében, december 5-én, a polgárok európai évének záróeseményén kiállítással, beszélgetéssel és versekkel járjuk körül az uniós polgárságot és az ehhez kapcsolódó jogok témakörét. Az estet a magyar, szlovák, cseh és lengyel kulturális intézetek, valamint lengyel és magyar plakátművészettel foglalkozó szervezetek közös kiállításának megnyitójával kezdjük. A plakátok alkotói fiatalok, akik pályamunkáikkal izgalmas képi válaszokat adtak az európai identitás, az Európában élők közös identitása és különbségeik kérdéseire. Ezután európaiságról és az európai jogokról beszélgetünk Perger István, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének kommunikációs vezetőjével, Győri Enikő, a Külügyminisztérium EU ügyekért felelős államtitkárával, Kárász Róbert, televíziós újságíróval, valamint Vérten Dániellel, aki „Cycle me Home” c. filmjével elnyerte az Európai Ifjúsági Nagy Károly-díját. Az est zárásaként Ferenczi György és a Rackajam lép az Európa Pont színpadára. A magyar népzenében, világzenében és bluesban, valamint ezek fúziójában is otthonosan mozgó együttes több magyar költő versét is repertoárján tartja. A világ egyik legjobb szájharmonikásaként kitüntetett Ferenczi György több mint 270 lemezen működött már közre, és a herfli mellett a hegedűnek és a gitárnak is virtuóz mestere. Az élmény garantált – csak férjetek majd be! :-)
Zenei és irodalmi szempontból szintén nagyon izgalmas programot tudunk nektek ajánlani december 10-re, az emberi jogok világnapjára is. Ekkor Sena és a Shakespeare műveket feldolgozó W. H.-produkció lép fel nálunk. Még a formáció fellépése előtt a világnaphoz kapcsolódóan a bevándorlók jogaival, a toleranciával, az antirasszizmussal és a migránsok magyarországi helyzetével foglalkozunk. Ebben pedig a Kitekintő Magyarországon élő migránsokkal készített rövid, „Bevándorlók közöttünk” címmel elkészített portréfilmjei lesznek segítségünkre, amelyekről a vetítés után a készítőkkel beszélgetünk. Az esten megnézhetitek Arghavan Shekari több éve él Magyarországon élő iráni divattervező legújabb kollekcióját, valamint elleshetitek a sütés nélkül készülő vietnámi nyáritekercs fortélyait is. Ezt követően lépnek majd Senáék a színpadra – Sena édasanyja magyar, apja ghánai, ebből a sokszínűségből ad nekünk is ízelítőt különleges előadásában, amely szimbóluma a bevándorlók és a nyugati kultúra egymásra hatásának.
A hónap utolsó programján, az Egy csésze Európa estéjén képzeletben Svédországba utazhatunk, ahhoz kapcsolódóan, hogy jövőre a svéd Umeå lesz Európa egyik kulturális fővárosa. A városban 39 ezer egyetemista él, igazi multikulturális hely, állítólag közel száz nemzetiség lakja. Vendégeikkel többek között arról is beszélünk, hogy miért fontos a fenti északon a metál és a jazz, hány órára süt ki a nap télen, és milyen programokkal várja az érdeklődőket Európa Kulturális Fővárosa jövőre. Természetesen szó lesz a svéd karácsonyi szokásokról, és az ottani különleges Luca-napi (december 13.) hagyományokról is. Mindehhez egy csésze tea vagy kávé mellé svéd finomságokat kóstolunk. Az est háziasszonya Szederkényi Olga, újságíró, a részvételhez előzetes regisztráció szükséges: euinfo@eu.hu.
Az Európa Pont novemberi programjainak részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk benneteket!
Képek forrása: Sena FB oldala, a Rackajam FB oldala
Míg áprilisban a várva várt tavasz beköszöntéhez és a környezetvédelmi témákhoz kapcsolódóan a zöld szemlélet került előtérbe programjainkban, addig májusban már a sokszínűségre koncentrálunk. Ezzel pedig nincs nehéz dolgunk, hiszen az Európa Unió egyik legfontosabb erőssége épp ebben rejlik: a világ vezető gazdasági szereplője közül egyetlen másik sem büszkélkedhet olyan kulturális, nyelvi, tapasztalatbéli gazdagsággal, amely a 27 tagállam révén az EU sajátja. Ahogy jelmondata is hirdeti, az unió „egység a sokféleségben”. Az európai alapértékek közül az egyik legfontosabb, hogy a különböző kultúrákat egyenrangúként tiszteljük, melynek eszköze a kulturális sokszínűség megőrzése és ápolása, egymás megismerése, a kultúrák közötti párbeszéd biztosítása. Ráadásul az európai paletta július 1-jén egy újabb színnel gazdagodik: Horvátország hosszú csatlakozási folyamat lezárultával ekkor – a volt jugoszláv országok közül másodikként – csatlakozik az EU-hoz, amellyel a tagállamok száma 28-ra, a hivatalos nyelvek száma pedig 24-re emelkedik.
Május 23-i programunkon filmes szemszögből vizsgáljuk Európa sokszínűségét. Az est során többek között az európai filmes koprodukciókról, a filmek finanszírozásról, a rendelkezésre álló támogatásokról beszélgetünk. Vendégeink tapasztalt szakemberek lesznek: eljön hozzánk Petrányi Viktória producer, aki számos kis- és nagyjátékfilmet készített már (többnyire Mundruczó Kornéllal), de itt lesz a hollywoodi sikerprodukciók produceri székét itthoni kormánybiztosi pozícióra cserélő Andrew G. Vajna is, aki jelenleg a nemzeti filmipar megújításáért dolgozik.
Az ország csatlakozásához kapcsolódóan május 24-én a horvát kultúra kerül középpontba. Az est a Pécsi Horvát Színház (Hollósi Orsolya, Kiss Andrea és Dejan Fajfer) „Hoppáretikül – bohócrevü felnőtteknek" című előadásával kezdődik, amelyben két bohóc(nő) verseng egy férfiért – mindent bevetnek, legyen az tánc, bűvészshow vagy nyíltszíni párbaj. Az előadás alkotói bohócok, akik a szakmát a Piros Orr Bohócdoktorok Alapítvány, illetve annak nemzetközi anyaszervezete, a Red Noses International által szervezett színésztréningeken sajátították el a szakma külföldi mestereitől. Az est második felében a TRIAD zenekar varázsolja Horvátországot a színpadra.
E déli kiruccanás után május 29-én még délebbre vesszük az irányt, egész a Földközi-tenger egyik kapujáig. Az Egy csésze Európa sorozatunk következő estjén a korábban bemutatott Kassa után az év másik kulturális fővárosa, Marseille lesz úti célunk, Szederkényi Olga és meghívott vendégeinek kalauzolásával. Az est során megtudhatjuk, hogyan alakult át a legnagyobb francia kikötőváros, hogy 2013-ra az Unió egyik kulturális fellegvára legyen. Bemutatjuk a gravitációnak fittyet hányó Villa Méditerranée-t, amelyben izgalmas kiállítások várják majd a turistákat. A franciák nagy mesélőjét, Alexandre Dumas-t sem hagyhatjuk ki, akinek legendás hőse, Monte Cristo a marseille-i kikötőben kezdte pályafutását. Az Egy csésze Marseille díszvendége őexcellenciája Roland Galharague, a Francia Köztársaság budapesti nagykövete. (A programra előzetesen az euinfo@eu.hu címen keresztül várjuk a regisztrációkat.)
Európa-szerte a hónap végén (május 26. és június 2. között) rendezik az Európai Ifjúsági Hetet, amelynek célja, hogy felhívja a fiatalok és a fiatalokkal foglalkozó szakemberek figyelmét az EU által biztosított lehetőségekre és az európai értékekre. A programhoz kapcsolódóan június 1-jén szakemberek és már különböző cserékben részt vett fiatalok mesélnek az EU ifjúsági programjának lehetőségeiről, illetve saját tapasztalataikról. Akit érdekelnek az uniós mobilitási lehetőségek (például az Erasmus, az Európai Önkéntes Szolgálat, a Leonardo program), azoknak kötelező!
Az Európa Pont minden áprilisi programjának részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk minden érdeklődőt!
Utánanéztünk, milyen európai alkotásokkal és művészekkel találkozhatunk az idei Oscar-díj átadáson most vasárnap – ahogy tavaly, úgy idén sem lehet hiányérzetünk. Bár az idei jelöltek között számos monumentális, igazi amerikai témát feldolgozó, hazafias filmet találunk (amilyen az amerikai polgárháború idején játszódó Lincoln, Ben (Géza) Affleck filmje, egy titkos iráni akció történetét bemutató Argo, vagy a nálunk A Bin Laden hajsza alcímmel futó Zero Dark Thirty). A kínálat elég színes idén – találunk független filmet is a csúcskategóriákban (A messzi dél vadjai), Tarantino ismét beköszönt öt jelöléssel (Django elszabadul), de európai alkotókat is szép számmal jelöltek.
Európából több kategóriában is az osztrákok izgulhatnak: Michael Haneke osztrák filmrendező osztrák-német-francia koprodukcióban készült Szerelem (Amour) című kamaradrámája öt jelölést kapott. A legjobb idegen nyelvű film kategóriája mellett a legjobb filmre is jelölték, emellett a legjobb rendezés, legjobb eredeti forgatókönyv és a legjobb női főszereplő kategóriájában is indul. A film a rendezőtől megszokott „ridegen szomorú, szikáran megrázó” módon azt mutatja be, hogyan dolgozza fel egy idős házaspár az asszony lebénulását, és hogyan állja ki kapcsolatuk és szerelmük életük végső megpróbáltatásait. Érdekesség, hogy a német-osztrák származású Haneke filmje ezúttal Ausztriát képviseli az Amerikai Filmakadémia díjosztóján (2010-es filmje, A fehér szalag német színekben indult), ugyanakkor a film két főszereplője (Emmanuelle Riva és Jean-Louis Trintignant) és a film nyelve francia. Az idén hetvenéves rendezőt talán leginkább A zongoratanárnő című film miatt ismerik, Michael Haneke számos elismeréssel rendelkezik, A fehér szalag és a Szerelem is megkapta már Cannes-ban az Arany Pálmát.
A Szerelem azon kevés filmek közé tartozik, amelyeket az Akadémia egyszerre jelölt a legjobb idegen nyelvű film és a legjobb film kategóriájában (korábban Costa Gavrastól az 1969-es Z, Roberto Benigni Az élet szép című filmje 1998-ban, valamint Ang Lee Tigris és Sárkánya 2000-ben volt még ilyen). Végül mindhárom elnyerte a legjobb idegen nyelvű film szobrát – így ebben a kategóriában igen jó esélyekkel indul Haneke filmje. De sokak szerint a film nem áll meg az idegen nyelvű Oscarnál, és akár a legjobb filmnek járó díjat is megkaphatja, ami egyedülálló lenne, mert nem angol nyelvű film még nem nyert ebben a kategóriában (a tavalyi győztes Némafilmes, bár francia volt, az egyetlen benne elhangzó mondat angolul szólt.) Ugyanez vonatkozik a rendezői Oscar-jelölésre: bár több nem amerikai rendező – Roman Polanskitól Ang Lee-n át Milos Formanig – nyert már rendezői Oscart, de mind angol nyelvű filmekkel. Ez a harmadik osztrák film, amelyet Oscarra jelöltek, az előző kettő közül egy, a náci Németországban játszódó, 2007-es Pénzhamisítók nyert díjat az országnak.
Emmanuelle Riva francia színésznő a legjobb női alakítás díjának egyik legnagyobb esélyese – ezért a szerepéért számos díjat megkapott már. Érdekesség, hogy ő a legidősebb hölgy, akit ebben a kategóriában jelöltek az Oscar történetében, aki egyben a valaha jelölt legfiatalabb női főszereplővel verseng a díjért, a mindössze kilencéves Quvenzhané Wallisszal, a Messzi dél vadjai című film főszereplőjével. Amennyiben Riva nyerne, a szobor lehetne a születésnapi ajándéka: a színésznő pontosan az Oscar-díj átadásának napján lesz 87 éves.
A férfi főszereplő kategóriájában is találunk európai szálat: Spielberg Lincolnjában nyújtott alakításáért a kategória legesélyesebb jelöltjeként emlegetik a brit-ír színészt, Daniel-Day Lewist, aki olyan kimagasló ír filmekben nyújtott emlékezeteset, mint az Apám nevében, A bal lábam (ezért a szerepéért 1989-ben Oscarral jutalmazták) vagy A bunyós – valamennyi Jim Sheridan ír rendező filmjei. Második Oscarját 2008-ban a Vérző olajért kapta, amennyiben megnyeri, ő lesz az első férfi színész, aki háromszor nyert főszerepért Oscar-díjat.
A legjobb férfi mellékszereplő kategóriája okozza a másik izgalmat az osztrákoknak – itt ismét Christoph Waltz osztrák(-német) színész nevét olvashatjuk a jelöltek között, aki Tarantino Becstelen brigantik című filmjében nyújtott zseniális alakításáért egyszer már megkapta az Oscart. Most Tarantino új filmjében nyújtott alakítása miatt jelölték. Christoph Waltz Bécsben született, ott is tanult és nőtt fel, de édesapja révén német állampolgárként. Osztrák állampolgárságot csak 2010-ben szerzett, azóta kettős állampolgár – de magát abszolút osztráknak vallja.
A legjobb film díjára jelölt alkotások között természetesen meg kell említenünk a britek szuperpodukcióját, Victor Hugo regénye, A nyomorultak legújabb filmes-zenés adaptációját, amelyet összesen nyolc kategóriában jelöltek – technikai díjak mellett többek között a legjobb film, a legjobb férfi főszereplő (Hugh Jackman) és legjobb női mellékszereplő (Anne Hathaway) díjára. A briteknek másik fontos filmjük a gálán mindenképpen az amerikai-brit koprodukcióban elkészített új Bond-film, a Skyfall lesz, amelyet öt kategóriában jelöltek (Adele-nek a legjobb betéddal kategóriájában külön szorítunk).
Ha a legjobb idegen nyelvű film díját nem Haneke nyerné a Szerelemmel, úgy Európából még a norvég vagy dán film esélyes ebben a kategóriában. Dániát az Egy veszedelmes viszony című dán-svéd-cseh-német együttműködésben készült történelmi dráma képviseli, amely a XVIII. századi Dániában, a mentálisan beteg VII. Keresztély király udvarában játszódik. A norvég Kon-Tiki az 1947-es, Thor Heyerdahl által vezetett expedíció történetét dolgozza fel. Sokak meglepetésére az Akadémia nem válogatta a végső ötbe a tavalyi év egyik sikerfilmjét, a hazájában mindenféle nézettségi rekordot megdöntő, egyszerre komoly és végtelenül szellemes Életrevalók című francia filmet, amit mi is nagyon sajnálunk.
A játékfilmek mellett a dokumentumfilmek között is több európai alkotást találunk a jelöltek között; az izraeli-francia-német-belga együttműködésből létrejött The Gatekeepers az izraeli titkosszolgálat (Sin Bét) munkájába ad betekintést, annak korábbi vezetőivel készített interjúk segítségével (a film érzékeny témája miatt meglehetősen megosztó fogadtatásban részesült). A svéd-brit koprodukcióban elkészült Searching for Sugar Man valós történetet dolgoz fel, amelyben dél-afrikai barátok felkutatják fiatalkoruk egyik ikonikus zenészét, Sixto Rodriguezt, és nem várt dolgokra bukkannak – a két említett film három amerikai alkotással verseng a legjobb dokumentumfilmek között.
Természetesen ez a lista nem teljes, számos európai szálat lehetne még felfedni – de az biztos, hogy lesz miért és kikért drukkolni a vasárnapról hétfőre virradó éjszakán, még ha idén magyar alkotást nem jelöltek díjra. Mi nagyon szorítunk a Szerelemnek, és a többi európai alkotónak – hajrá Európa! :-)
Februári első programunk Bálint-napra esik – nem is lehet más a témája, mint a szerelem – és a bor. Február 14-én este Sebestyén Márta Liszt Ferenc- és Kossuth-díjas népdalénekest, az UNESCO kitüntetett művészét látjuk vendégül. A világ minden részéről rengetegen ismerhették meg általa a Bartók Béla és Kodály Zoltán által gyűjtött, már majdnem feledésbe merült magyar népdalokat, amelyek többek között a számos Oscar-díjjal kitűntetett hollywoodi sikerfilm, az Angol beteg közvetítésével milliókhoz juthattak el. Sebestyén Márta tehát igazi kulturális nagykövet. Művészetről, kultúráról, európaiságról, mobilitásról beszélgetünk vele, ez után pedig a Bor és szerelem című műsorát hallgathatjátok meg, amelyet Andrejszki Judittal ad elő.
Az EU minden évet egy-egy fontos témának szentel, amellyel valamilyen korunkra jellemző jelenségre – lehetőségre vagy kihívásra – irányítja a figyelmet. Tavaly ez a generációk közötti párbeszéd volt, idén pedig az európai polgárság, az uniós tagsághoz kapcsolódó többletjogok kerültek a fókuszba. Ehhez kapcsolódóan az év során – és már februárban is – több program keretében foglalkozunk majd az uniós polgárság témájával a szabad utazás, munkavállalás jogától egészen az európai parlamenti választásokon való részvételig. Az európai demokrácia lesz egyik februári programunk témája is, amikor John Dunn cambridge-i professzort látjuk vendégül, aki többek között a King’s College és a British Academy tagja. Dunn a demokrácia szakértője, munkáiban a modern politikai elméleteket történelmi távlatból vizsgálja – február 18-i programunkon őt kérdezzük a modern demokráciák problémáiról és a demokrácia jövőjéről.
Filmklubunkban ezúttal a Balatonhoz látogatunk, és 21-én a Német egység @ Balatonnál című film vetítése kapcsán azokat a nyarakat elevenítjük fel, amelyek nemcsak nekünk, magyaroknak, de „német barátainknak” is emlékezetesek maradtak. Forgács Péter filmrendező Can Togay János, a berlini Collegium Hungaricum vezetőjének támogatásával készített dokumentumfilmet arról, hogy hogyan jöhetett létre sok kis német egység a Balatonnál 1961 és '89 között. A berlini fal évtizedeken keresztül választott el családokat, akiknek csak itt, Magyarországon volt lehetőségük találkozni. A film számos személyes történetet mesél el kelet- és nyugatnémet turisták, no meg a Stasi-ügynökök szemszögéből. A Balatonban ugyanis az államvédelmi szervek képviselői is megmártóztak, akik egyik szemüket folyamatosan a gyanús elemeken tartották. A film vetítése után a Lumière Filmklub háziasszonya, Gyárfás Dorka beszélget Hans-Henning Paetzke műfordítóval.
Egy csésze Európa sorozatunkban ebben a hónapban úticélunk Kassa és Szlovákia lesz. Kassa idén – Marseille-Provence mellett – az EU egyik kulturális fővárosa. Február 27-i programunkon beszélgetünk a kulturális főváros programjairól, de szó lesz a kassai születésű Márai Sándor törzshelyeiről, és arról is, hogy milyen kalandos úton jutottak II. Rákóczi Ferenc hamvai Törökországból a Szent Erzsébet dóm altemplomába. A menü ezúttal pozsonyi kifli lesz, az est háziasszonya Szederkényi Olga újságíró.
Az Európa Pont valamennyi programja ingyenes, a februári programok részletes leírása Facebook-oldalunkon olvasható. Szeretettel várunk minden érdeklődőt!
A képek forrásai: SebestyenMarta.hu, Origo.hu - Szabó Balázs
Idén november 21-én tudjuk meg, hogy az Európai Parlament (EP) melyik európai filmet jutalmazza a Lux-díjjal. Az elismerést minden évben olyan alkotás kapja meg, amely az európaiak életét, véleményét, identitását, valamint az EU-integráció vitás pontjait mutatja be különleges formában. Idén ismét van kiért szorítanunk: az előválogatások után Fliegauf Bence Csak a szél című, a 2008-2009-es magyarországi romagyilkosságok történetét feldolgozó filmje is a három döntős alkotás között van.
A díj megszületése óta egyetlen év kivételével mindig volt magyar alkotás a legjobb tíz film között, legutóbb tavaly Tarr Béla filmje, A torinói ló. A döntőbe eddig csak Mundruczó Kornél Deltája került be 2008-ban – akkor azonban végül a belga Lorna csendje című film alkotói részesültek az elismerésben.
A tét nem kicsi: ha 21-én Fliegauf Bence filmjét nevezik meg, úgy a film a lehető legtöbbekhez juthat el Európában – az EP támogatja a nyertes film feliratozását az EU valamennyi hivatalos nyelvére, valamint 35 mm-es filmkópiák elkészítését és DVD kiadását is. A filmek idén már a nyertes kihirdetése előtt is nagy nyilvánossághoz jutnak, november 18-20. között ugyanis szerte Európában műsorra tűzik a három döntős alkotást a Lux- filmnapok keretében. Magyarországon november 19-én vetítik mindhárom filmet a budapesti Corvin moziban, amelyre jegyeket is nyerhettek az EP Tájékoztatási Irodájának játékán (a játékhoz kattintsatok a linkre)!
Fliegauf Bence magyar-német-francia koprodukcióban készült filmje nagyon komoly témát dolgoz fel: a számos európai országban jelen lévő problémát, a romaellenességet. A filmet a 2008 júliusa és 2009 augusztusa között Magyarországon történt romák elleni merényletsorozat inspirálta. A felkavaró film egy négytagú cigánycsalád egy napját mutatja be – kora hajnaltól késő éjszakáig, megmutatva a nehéz helyzetben lévő réteg minden kínját és megaláztatását, néha finomabb jelzésekkel, néha egészen durván. A film különlegessége, hogy a főszerepekben kizárólag amatőr színészeket láthatunk. Az alkotás számos nemzetközi elismerésben részesült, többek között a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon elnyerte a zsűri nagydíját (Ezüst Medvét), emellett idén Magyarország ezt a filmet nevezte a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjára is.
A fődíjért versenyző másik két film egy portugál és egy olasz alkotó filmje. A portugál Miguel Gomes Tabu című fekete-fehér alkotása egy temperamentumos öregasszony, zöldfoki‑szigeteki szolgálója és társadalmi ügyekben elkötelezett szomszédja története Lisszabonból. Amikor az öregasszony meghal, életének szerelemmel és bűnnel teli titkolt afrikai epizódja is napvilágra kerül. Az olasz elsőfilmes Andrea Segre Io Sono Lí című munkája egy kínai bevándorló, Shun Li történetét meséli el. Li Róma külvárosában egy ruhagyárban dolgozik, hogy papírokat kapjon és nyolcéves fia utána jöhessen Olaszországba. Később Velencéhez közel megismerkedik Bepivel, a szláv származású halásszal – a két ember barátságát a kínai és a helyi közösség sem fogadja jól, és minden eszközzel megpróbálják megakadályozni, hogy elinduljanak azon az úton, amelytől talán ők maguk is tartanak.
Fliegauf Bence filmjét mi is levetítjük, Lumière filmklubunk következő estjén, november 16-án, amikor Vezér Éva, a 2012-es Lux-döntőbizottság tagja, valamint Muhi András, a film producere is vendégeink lesznek, akikkel a vetítés előtt beszélgetünk. A vetítés – ahogy az Európa Pont összes programja – ingyenes, várunk mindenkit szeretettel!
Októberben ünnepli az EU az egységes piac fennállásának 20. évfordulóját – több programunkon az EU egységes piacán megvalósuló lehetőségek és mobilitási programok kerülnek fókuszba, és ezt a témát járja körül az újrainduló Európa Akadémia egyik előadása is. Eljön hozzánk Litkai Gergely egy EU-s standuppal, a korrupció hazai és európai helyzetét pedig egy kétnapos korrupciós filmfesztivál keretében vizsgáljuk George Clooneyval (virtuálisan minden mennyiségben) és Réz Andrással (valóságban egyszeresen).
Október 9-én újra indul a Budapesti Gazdasági Főiskolával közösen szervezett Európa Akadémia című sorozatunk, az idei szemeszter címe „Egységes piac, közös pénz”. Ennek keretében négy alkalommal foglalkozunk majd az idén húszéves egységes belső piaccal, illetve az európai gazdasági válság leküzdésére irányuló megoldásokkal. Az első alkalomra a tavaly őszi, az eurózóna válságát elemző beszélgetés résztvevőit kértük fel újra, hogy értékeljék az elmúlt év eseményeit. Így a résztvevők (Szűcs Tamás, Ferkelt Balázs, Forián Szabó Gergely és Jankovics László) azt vitatják majd meg, mi vált valóra az akkori forgatókönyvek közül; mi a véleményük a gazdasági válság alakulásáról, milyen lépéseket tett az EU a válság leküzdésére, és ezek milyen eredményre vezethetnek. Az október 15-i alkalommal a Budapesti Gazdasági Főiskola oktatója, Törzsök Éva és Rácz Margit, az MTA VKI kutatója tekinti át a belső piac kialakulásnak állomásait.
Október 17-én az egységes piac létrejöttének 20. évfordulóját ünnepeljük: a egységes piaci hét (október 15-20.) keretében a Külügyminisztériummal együttműködésben közönségnapot tartunk, ahol az egységes piac előnyeiről, elsősorban az EU-n belüli mobilitási lehetőségekről lesz szó. A közönségnapon a Magyarországon működő tájékoztató szervezetektől mindent megtudhattok, ami csak érdekel az európai továbbtanulással, munkavállalással, utazással vagy épp a kereskedelmi piacra lépéssel kapcsolatban. Az estet a többek között a Dumaszínházból ismert Litkai Gergely stand up show-ja zárja.
Október 18-án és 19-én kétnapos Korrupciós filmfesztiválunkon négy filmet mutatunk be, a vetítések között pedig filmesekkel és szakértőkkel beszélgetünk a látottakról, a korrupció európai és magyarországi helyzetéről. Október 18-án a hét órától a Michael Clayton és az Il Divo – A megfoghatatlan című filmeket vetítjük, vendégünk Réz András lesz. A fesztivál második napján, 19-én hét órától A hatalom árnyékában című nemrégiben bemutatott filmet vetítjük, majd egy válogatást a Transparency International Magyarország rövidfilmjeiből, amelyek azt mutatják be, hogyan látják a fiatalok a korrupciót. A két vetítés között Bodoky Tamással, az http://atlatszo.hu/ főszerkesztőjével beszélgetünk.
Az Európa Pont októberi programjainak részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk minden érdeklődőt!
Borítókép: © European Communities, 1997
E havi filmünk a Lumière filmklubban a Lorna csendje című belga-angol-francia-olasz koprodukció, amely egy Belgiumba bevándorló albán lány, Lorna viszontagságos történetét meséli el. A lányt álmai és egy jobb élet reménye hajtja „Nyugatra”, ahol a legkeményebb dolgokkal kell szembenéznie – hazugságok, érdekházasság, drogfüggőség, emberkereskedelem –, saját és mások életéről szóló döntéseket kell meghoznia.
A filmet a belga Dardenne fivérek (Jean-Pierre és Luc) jegyzik rendezőként – róluk azt mondják, ha neveznek egy filmet Cannes-ba, onnan nagy eséllyel nem térnek haza díj nélkül. A rendezőpáros filmjei több Arany Pálmát is elhoztak már Cannes-ból (mint például a munkanélkülivé váló fiatal lány történetét elmesélő Rosetta 1999-ben, vagy a fiatal pár gyermekének eladásáról szóló A gyermek 2005-ben), de megkapták már az Ökumenikus Zsűri Díját is A fiú-ért 2002-ben. E mostani filmjük, a Lorna csendje „csak” a legjobb forgatókönyv díját kapta Cannes-ban.
A filmet számos más díjra is jelölték, köztük az Európai Parlament Lux-díjára, amelyért 2008-ban épp Mundruczó Kornál Deltájával versengett, és végül el is vitte a díjat a magyar filmrendező elől. Az Európai Parlament filmes Lux-díját 2007-es alapítása óta minden évben olyan kiemelkedő alkotásnak ítélik, amely az európaiak életét, véleményét, kétségeit, vágyait, identitását, valamint az EU-integráció vitás pontjait mutatja be különleges formában. A díj az elismerés mellett azzal is jár, hogy az EP fizeti a nyertes film feliratozását az EU valamennyi hivatalos nyelvére (jelenleg 23), valamint támogatja 35 mm-es filmkópiák elkészítését és DVD kiadását – így biztosítva, hogy a film minél szélesebb európai közönséghez eljusson.
A filmeket szakmai zsűri és az EP-képviselők válogatják, ők minden évben nyáron kiválasztanak tíz európai filmet, amelyek a hivatalos „válogatásba” (Official Selection) kerülnek, ezeket még egyszer megszűrik, és végül három döntős versenghet (Films of the Competition) a novemberben kiosztott Lux-díjért.
Erről a díjról Mundruczó filmje sajnos 2008-ban lecsúszott, de bízunk benne, hogy hamarosan ismét lesz magyar jelölt a végső három film között – a tíz jelölt közé eddig egyetlen év (2009) kivételével minden évben beválasztottak magyar alkotást is. 2007-ben a Bollók Csaba rendezte Iszka utazása, 2008-ban Mundruczó Kornél a Deltával, 2010-ben Hajdu Szabolcs Bibliothèque Pascalja, tavaly pedig Tarr Béla Torinói ló című filmje került be a legjobb tíz közé. Bízunk benne, hogy ez idén sem lesz másképp, és még talán tovább is eljuthat magyar alkotás. Hogy ez így lesz-e, hamarosan kiderül: az idei tíz jelöltet e hónap végén ismertetik, tavaly erre a Karlovy Vary filmfesztiválon került sor.
Addig is érdemes megnézni nálunk a Lorna csendjét – most csütörtökön vetítjük az Európa Pontban – gyertek el! A film után László Sára, rendező, producer lesz a vendégünk. A vetítés – ahogy az Európa Pont összes programja – ingyenes.
A Lux-díjról, a korábbi jelöltekről és díjazottakról további információ a Lux-díj honlapján olvasható.
Az Amerikai Filmakadémia ma este (éjjel) osztja ki a filmvilág egyik legfontosabbnak tartott díját, az Oscart. Európában évről évre sokan fanyalognak a Filmakadémia döntéseit látva, ugyanakkor vitathatatlan, hogy ez a művészek számára az egyik legnagyobb elismerést jelentő díj, amely bár alapvetően hollywoodi beállítottságú, sohasem hagyja figyelmen kívül az európai alkotásokat sem.
A legtöbb jelölést Martin Scorsese első 3D-s filmje, a Leleményes Hugo (Hugo) kapta, szám szerint tizenegyet, többek között legjobb filmnek és legjobb rendezőnek járó Oscarra is jelölték. A legjobb filmnek jelölt kilenc alkotás között ott találjuk még a George Clooney főszereplésével készített Utódokat, a Brad Pittnek ismét Oscar-jelölést hozó baseballos mozit, a Pénzcsinálót, a szintén Brad Pitt főszereplésével elkészült Az élet fáját, Steven Spielberg háborús-lovas moziját, a Hadak útjánt. Jelölt még Woody Allen időutazós vígjátéka, az Éjfélkor Párizsban, a szeptember 11-i New York-i terrortámadásról szóló Rém hangosan és irtó közel, a házvezetőnők életét bemutató A segítség, valamint a Hollywood némafilmes korát idéző fekete-fehér mozi, A némafilmes.
Az európai filmművészetet, illetve az európai alkotókat kedvelőknek sem okozhat csalódást a jelöltek listája: a nomináltak között jó pár európai filmet, illetve európai művészt találunk – ezek közül mutatjuk be a legfontosabbakat.
Ilyen például az est másik legnagyobb esélyese, a tíz Oscarra jelölt, és legjobb filmnek jelöltek között már említett A némafilmes című alkotás, amelynek témája ugyan hollywoodi, a film maga francia. A briteket már meghódította a film, a Brit Filmakadémia díjkiosztóján, a BAFTA-n hét díjjal már tarolt a mozi, amit ugyanígy szerettek otthon: most pénteken a francia Oscarnak számító César díjátadón hat kategóriában, köztük a legfontosabbakban nyert a film. Cannes-ból és a Golden Globe-ról sem mentek haza üres kézzel az alkotók, a film főszereplője, Jean Dujardin francia színész pedig mindhárom fesztiválról elhozta a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat. Dujardin az Oscaron is a legnagyobb esélyesnek számít, bár kategóriájában olyan jól csengő hollywoodi nevekkel kell megküzdenie, mint George Clooney, Brad Pitt vagy Gary Oldman (az ötödik jelölt a mexikói Demián Bichir). Filmbéli partnere, az argentin származású francia színésznő, Bérénice Bejo szintén jelölt a legjobb női mellékszereplők között.
A francia szál jelen van még Woody Allen legutóbbi mozijában, az Éjfélkor Párizsban című filmben is – amellett, hogy a film Párizsban játszódik, ebben a női főszerepet az Edith Piaf megformálásért négy évvel ezelőtt Oscar-díjat kapott Marion Cotillard játssza. Az utóbbi évek egyik legsikeresebb svéd(-dán-német) filmje, a Stieg Larsson bűnügyi bestsellerén alapuló, Niels Arden Oplev által rendezett A tetovált lány Hollywoodban újraforgatott remake-je szintén kapott öt jelölést. Bár sokak szerint az átdolgozás nem sok újat hoz a svéd eredetihez képest, az Akadémia kedvelte, többek között a női főszereplőt, az összelyuggatott arcú Rooney Marát is jelölte Oscarra.
A német film nagy alakja, Wim Wenders is izgulhat az Oscar éjszakáján: a Pina Bausch életéről készített 3D-s filmje a legjobb dokumentumfilmek között verseng az Oscarért – a német rendező számtalan nemzetközi díjjal büszkélkedhet, de Oscart eddig még nem nyert.
A legjobb rövidfilmnek járó Oscarra jelölt filmek között az európai kisfilmek dominálnak: az indiai gyermekkereskedelemről készített Raju című rövidfilmet Max Zähle és Stefan Gieren jegyzi a Hamburgi Media Schoolból, a filmet egy indiai filmművészeti iskolával együttműködésben készítettek. Az északír kisfilm, a Pentecost (Pünkösd) egy fiatal srác vívódásáról szól, el kell döntenie mi a fontosabb: a foci vagy a mise, a The Shore (A part) című film, amelyet a Hotel Ruanda rendezője (Terry George) jegyez, egy Amerikából 25 év után Észak-Írországba visszatérő férfi történetét meséli el. A norvég Hallvar Witzø Tuba Atlantic című filmje pedig egy halálra készülődő 70 éves férfi utolsó napjait mutatja be.
Az európai színészek közül a brit Janet McTeer jelölt a legjobb női mellékszereplők között, a Glenn Close által rendezett Albert Nobbs című filmben a rendezővel együtt olyan nőket alakítanak, akiknek a 19. századi Írországban csakis magukat férfinak kiadva érvényesülhettek – a két színésznő bizarr átalakuláson ment keresztül a film kedvéért. Szintén jelölték a brit Kenneth Branaghet a legjobb mellékszereplőnek járó Oscar-díjra az Egy hét Marilynnel című filmben nyújtott alakításáért. Branagh a filmben a legendás brit színészt, Laurence Olivier-t játssza – ez a színész ötödik Oscar-jelölése, őt a legjobb rendezők és színészek között is jelölte már korábban az Akadémia. Branagh kategóriájában egy másik legendás színésszel, az idén 83. életévét betöltő svéd Max von Sydow-val versenyez a díjért, akit a szeptember 11-i New York-i tragédiát feldolgozó Rém hangosan és irtó közel című filmben nyújtott alakításáért jelölt az Akadémia.
Mindezen kategóriák mellett természetesen ott a legjobb idegen nyelvű filmért járó Oscar kategóriája, ahol minden évben képviselteti magát az európai filmművészet egy-egy remeke is. Idén két európai filmet találunk a jelöltek között: a belga Rundskop (angol címe: Bullhead, rendező: Michael R. Roskam) egy zsarnoki természetű marhatenyésztőről szól, aki folyamatosan pumpálja magát szteroidokkal, és zavaros ügyleteket folytat egy illegális húskereskedővel. A másik jelölt a lengyel In Darkness (rendező: Agnieszka Holland) pedig egy olyan emberről szól, aki a nácik által megszállt lengyel városban, Lwówban (a mai ukrán Lvivben) saját élete kockáztatásával lengyel zsidók tucatjait menti meg a biztos haláltól. Sajnos magyar részről Tarr Béla filmjét, a számos nemzetközi díjjal kitüntetett Torinói ló című művet nem válogatta be az amerikai zsűri az öt jelölt közé. Ebben a kategóriában tavaly a dán rendező, Susanne Bier Egy jobb világ című filmjét jutalmazták Oscar-díjjal, amelyet múlt hónapban filmklubunkban is megnézhettetek.
Szurkoljunk ma éjjel együtt az európai művészeknek!