Mindjárt itt a filmvilág egyik legjobban várt eseménye, az Oscar-díjak átadása, és ismét nyomós érvek szólnak a hosszú vasárnap éjszaka mellett. Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmje ugyanis a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában versenyez, és Mária és Endre szerelmi története erősen aranyszobor-esélyes. Szerencsére az európai filmművészet folyamatosan ontja a jobbnál jobb alkotásokat, így ebben az évben is számos művész produkciójáért  szoríthatunk. Ahogy a korábbi években is, most is összeszedtük a legjelentősebb európai szálakat az Oscar-gálán.

A hétvégén adják át a filmvilág világszerte legnagyobb figyelemmel kísért elismerését, az Oscar-díjakat. Az Amerikai Akadémia minden évben számos európai alkotás és alkotó műveiből is válogat, amelyeknek a felfokozott figyelem segíthet abban, hogy az eredetileg vártnál jóval több emberhez eljussanak. Ilyen reményekkel drukkolhatunk vasárnap hajnalban egy remek magyar alkotásnak is: a legjobb élőszereplős rövidfilmek között Deák Kristóf Mindenki (angol címén Sing) filmjéért izgulhatunk.

Az idei Oscar-gála legnagyobb favoritja 14 jelöléssel a Ryan Gosling és Emma Stone főszereplésével készült szerelmes film, a Kaliforniai álom (La la land), nyolc jelölést kapott az Érkezés (Arrival) című sci-fi és szintén nyolcat az egy fekete fiú felnőtté válásáról és identitáskereséséről szóló Holdfény (Moonlight). A tavalyi év után talán nem véletlen, hogy az Akadémia idén sok olyan filmet jelölt, amely a faji egyenjogúság, illetve az afroamerikai közösség amerikai társadalmon belül betöltött szerepét boncolgatja. A dokumentumfilmek kategóriái között – ahol jellemzően mindig sok európai alkotást találunk – több film is foglalkozik a jelenlegi szíriai helyezettel, illetve a menekültválsággal.

Fő kategóriák

A legfontosabb kategóriák között idén szinte csak hollywoodi produkciókat jelöltek, néhány kivétellel. Az Oroszlán (Lion) című brit-ausztrál-amerikai koprodukció a legjobb film kategóriájában is versenyez, emellett legjobb mellékszereplőként a Gettómilliomosból ismert, indiai származású brit Dev Patelnek is jelölést hozott. Színészek között az Akadémia a brit-amerikai Andrew Garfieldet jelölte A fegyvertelen katona főszerepéért. Garfield olyan katonát alakított, aki a II. világháború okinawai hadszínterén lelkiismereti okokból fegyver nélkül szolgálta hazáját, és így mentette meg 75 bajtársa életét. A francia-német-holland koprodukcióban készített Elle egy nemi erőszak áldozatának bosszúját mutatja be, főszereplője, a francia Isabelle Huppert alakítását az Akadémia jelöléssel ismerte el. (A film januárban elnyerte a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában a Golden Globe-díjat.) Ruth Negga ír-etióp származású színész a rasszista előítéletekről szóló Loving című dráma női főszereplőjeként ugyanebben a kategóriában jelölt – alakításáért a Golden Globe-ot már megkapta. Az utolsó James Bond-filmekből Miss Moneypennyként megismert Naomie Harris brit színésznő a Holdfényben nyújtott alakításáért esélyes a legjobb női mellékszereplő díjára. A legjobb eredeti forgatókönyv Oscar-díjáért pedig az ír-brit-holland-görög-francia-amerikai készítésű A homár alkotói izgulhatnak vasárnap hajnalban.

A legjobb idegen nyelvű játékfilmek

A legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjáért idén egy iráni és egy ausztrál alkotás mellett Európából egy dán, egy svéd és egy – az EP filmes Lux-díját is elhódító – német film versenyez. A dánok egy háborús drámával kerültek a jelöltek közé (A homok alatt / Under Sandet), amelyben az ország második világháborús részvételének egyik legsötétebb epizódját dolgozta fel, amikor német hadifoglyokat használtak fel arra, hogy az ország nyugati partvidékét aknamentesítsék. A svéd film (Az ember, akit Ovénak hívtak – En man som heter Ove) egy középkorú, mogorva svéd törtnetét meséli el sok humorral, akiről a film során kiderül, hogy talán nem is annyira szívtelen. A Toni Erdmann pedig egy felnőtt nő és apja kapcsolatát dolgozza fel „monumentális boldogságbomba” formájában, amelyből már tervben is van a hollywoodi remake. A filmet nőnapi Lumière Filmklubunkban mi is vetítjük. A díjra az elemzők a Toni Erdmannt, esetleg a kategória iráni jelöltjét, Az ügyfél című filmet tartják legesélyesebbnek. Tavaly ebben a kategóriában a magyar jelölt, a Saul fia nyert.

Idén azonban egy másik kategóriát várhatunk a legnagyobb izgalommal: Deák Kristóf rendező és Udvardy Anna producer Mindenki című alkotását – amely egy iskolai kórus tagjainak szívhez szóló történetét meséli el – a legjobb kisjátékfilmek között jelölték Oscar-díjra. (A filmet 26-án 21.05-től a Duna TV is levetíti, így még az átadó előtt megtekinthető a televízióban!) A film egy dán (Silent Nights), egy svájci (La femme et la TGV), egy francia (Ennemis Intérieurs) és egy spanyol (Timecode) kisfilmmel versenyez. A kritikusok szerint a magyar film legnagyobb konkurense a díjra a dán-ghánai vegyes pár történetét feldolgozó Silent Nights lehet.

Dokumentumfilmek, animációk

A legjobb egész estés dokumentumfilmek között jelölt a korábban Lumière filmklubunkban is bemutatott Tűz a tengeren (Fuocomare), amely a Lampeduza szigetén mutatja be a helyiek és a szigetre érkező menekültek mindennapjait. A kategóriában még az EU Media programja által is támogatott, az amerikai rasszizmus kérdését feszegető I am not your Negro, című, részben európai (amerikai-francia produkcióban készült) film jelölt. A rövid dokumentumfilmek között három európai alkotást találunk, amelyek közül kettő a szíriai háború történetével foglalkozik (a brit The White Helmets és a brit-német-szíriai együttműködésben készült Watani: My Homeland). A harmadik európai alkotás a görög 4.1 Miles, amely szintén a jelenkori menekültválságról szól, a görög Leszbosz szigetével a fókuszban.

A legjobb animációs filmek között is találunk európai alkotásokat. A Lux-díj legutóbbi dobogósa, a svájci-francia Életem cukkiniként (Ma vie de Courgette) című alkotás a francia-japán együttműködésben készített, animés látványvilágot idéző, első sorban felnőtteknek szóló Vörös teknőssel (La tortue rouge) versenyez a kategóriában. Érdekes magyar vonatkozása a filmnek, hogy az animáció nagy részét a kecskeméti rajzfilmstúdióban készítették. (Ugyanitt jelölt még a nagysikerű Zootropolis, valamint a Disney legfrissebb animációs filmje, a Vaiana).

Jelmez, smink, zene

Művészeti kategóriákban is hagyományosan sok európai alkotó nevével találkozhatunk a jelöltek között. Idén a legjobb jelmezek tervezéséért a Brad Pitt és Marion Cottilard főszereplésével leforgatott Szövetségesek brit tervezőjét (Joanna Johnston), a Florence – A tökéletlen hang ír jelmeztervezőjét (Consolata Boyle) és a Jackie Kennedy életét bemutató Jackie francia tervezőjét (Madeline Fontaine) találjuk a jelöltek között. (Fontaine volt többek között az Amélie csodálatos élete tervezője is.) A Jackie alkotói közül még a film brit zeneszerzőjét, Mica Levit is jelölték Oscar-díjra a legjobb eredeti filmzene kategóriájában.

A legjobb smink kategóriájában Az ember, akit Ovénak hívnak svéd maszkmestereit is jelölték Oscarra. A svédek emellett még a legjobb betétdal kategóriájában drukkolhatnak honfitársaiknak. A Justin Timberlake neve alatt futó, a Happy sikerreceptjét tökéletesen másoló Can’t stop the feeling című megasláger mögött ugyanis Timberlake mellett az a svéd szerzőpáros áll, aki gyakorlatilag a jelenlegi (amerikai) mainstream popslágerek többségét jegyzi szerzőként. A kismillió zenei elismerés mellett a Max Martin és Johan „Shellback” Schuster svéd alkotópárosnak most esélye van egy Oscar-díjat is bezsebelni (a szám a Trollok című animációs filmhez készült). Svéd esélyest találunk még a legjobb operatőrök kategóriájában, Linus Sandgrent a Kaliforniai álom fényképezéséért jelölte az Akadémia.

Természetesen ez a lista nem teljes, számos európai szálat lehetne még felfedni az idei Oscar-gálán is – de az biztos, hogy lesz kinek drukkolni a vasárnapról hétfőre virradó éjszakán. Szorítunk a Mindenkinek és a többi remek európai alkotásnak!

A hétvégén osztják a filmvilág legnagyobb figyelemmel kísért díjait. Az Amerikai Filmakadémia elismerése sosem megy el a kimagasló európai alkotások vagy alakítások mellett – idén sincs ez másképp. Sőt, idén kiváltképp nagy figyelem övezi az Oscart itthonról is, hiszen Nemes Jeles László Saul fia című filmje a legjobb idegen nyelvű filmért járó díjra esélyes – 28 évvel az utoljára a legjobb öt közé bekerült Hanussen után. Sőt, a Cannes-i nagydíj és a Golden Globe után a legesélyesebbnek tartja a szakma – van tehát miért figyelni és szorítani. A Saul fia legnagyobb "ellenfele" az Oscarért az idén az Európai Parlament Lux-díjával is kitüntetett Mustang című film lehet, amelyet szintén számos díjjal ismert el a szakma.

Az Európai Parlament filmes Lux-díját 2007-es alapítása óta minden évben olyan kiemelkedő alkotásnak ítélik, amely az európaiak életét, véleményét, kétségeit, vágyait, identitását, valamint az EU-integráció vitatottabb pontjait mutatja be különleges formában. A díj az elismerés mellett azzal is jár, hogy az EP fizeti a nyertes film feliratozását az EU valamennyi hivatalos nyelvére, valamint támogatja 35 milliméteres filmkópiák elkészítését és DVD kiadását – így biztosítva, hogy a film minél szélesebb európai közönséghez eljusson.

Nem kell többet várnunk a világ legnevesebb filmes díjátadóig, az Oscarig, ma este kiderül, kik kapják az elismeréseket. Szokásunkhoz hűen idén is utánanéztünk, milyen befolyást gyakorolt 2014-ben az európai filmművészet az Amerikai Filmakadémiára: következzen egy rövid összefoglaló az európai jelöltekről.

Idén két meglehetősen furcsa (de nem feltétlenül megmagyarázhatatlan) film kapta a legtöbb jelölést, mindkettő kilencet: Alejandro González Iñárritu Birdmanje Michael Keatonnel, és Wes Anderson kattant mozija, a sajnos csak címében magyar vonatkozású Grand Budapest Hotel Ralph Fiennes-szal és Bill Murray-vel. E kettő közül a Grand Budapest Hotel német-brit koprodukcióban készült, amerikai rendezővel; a film a Berlinálén megkapta a zsűri nagydíját, a brit BAFTÁN pedig a 11 jelölésből ötöt díjra váltott.

Európai gondolkodók sorozatunkban kortárs európai véleményformálókat látunk vendégül és faggatunk az EU jelenéről és jövőjéről, akik az Európa újragondolásáról indított párbeszédhez kapcsolódóan fejtik ki, mit gondolnak a jelenlegi Európáról és benne az Unióról, hogyan látják a közösség jelenlegi szerepét és jövőjét.

A sorozat első két tudósa (Tomáš Sedláček cseh közgazdász, illetve Jürgen Habermas német filozófus) után legutóbb egy művész, a világhírű lengyel filmrendező, Krzysztof Zanussi volt a vendégünk, aki nemcsak világot járt és világszerte elismert művész, de a rendszerváltás utáni időszakban diplomata is volt. Zanussi a Színház- és Filmművészeti Egyetemen tartott előadás és egy kötetlenebb beszélgetés keretében osztotta meg az érdeklődőkkel gondolatait. A legfontosabbakból válogatva foglaljuk most össze az elhangzottakat (az Európa Pontban Mészáros Antónia volt beszélgetőpartnere).

Decemberi programunk két téma – kiváló kortárs (magyar és külföldi) filmek, és jelentős nemzetközi díjak – köré épül. E kettő metszetében is kínálunk jó időtöltést: kétnapos filmfesztiválunk az Európai Parlament Lux-filmdíjához kapcsolódik. Levetítjük 2014 két, talán legjobb magyar filmjét, az Utóéletet és a „VAN... filmet”, de eljön hozzánk a Nobel-békedíjas és Szaharov-díjas pakisztáni lány, Malala életrajzi könyvének brit írója is.

Erős filmes programmal indítjuk a hónapot: a Lux-filmdíjhoz kapcsolódó Lumière filmfesztiválunk december 4-i, első napján két idei magyar filmet láthattok nálunk, melyek számos nemzetközi elismerésben részesültek. A vetítések után pedig a rendezőkkel beszélgetünk. Elsőként Zomborácz Virág Utóélet című filmjét láthatjátok Gálffi Lászlóval és egy amatőr színésszel, Krisfóf Mártonnal a főszerepekben. A film tele van abszurd jelenetekkel, amiben „végig jófajta humor a jussunk, térdcsapkodós, percekkel később is nevetős, belegondolós és magunkon is mosolygós. Szóval a legjobb fajtából való.” Másodikként Reisz Gábor VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjét vetítjük. Sokak szerint a Török Ferenc rendezte Moszkva tér óta ez a leghatásosabb generációs film. A Moszkva térben budapesti fiatalok épp az érettségire készültek a rendszerváltás évében, a VAN pedig a mai húszas-harmicas éveiben járó korosztály budapesti mindennapjainak nagyon pontos korrajza. És végre egy magyar film, amit a hazai filmkritikusok is egyöntetűen szerettek. Mi erre csak ráerősíteni tudunk, úgyhogy megtekintése „a mai harmincasoknak kötelező”.

A filmfesztivál második napján az idei Lux-díj egyik legnagyobb esélyesét, a lengyel-dán koprodukcióban készült Ida című filmet vetítjük. Az Európai Parlament a Lux-díjat minden évben olyan európai mozifilmnek adományozza, amely témájában az európai értékeket, szolidaritást, integrációt dolgozza fel. Az Ida egy apácának készülő lány történetét meséli el, ahogy szembesül családja történetével egy közeli rokon segítségével. „A lengyel filmiskola legnagyobb alkotásainak stílusában fogant Ida megrendítő, kiemelkedő képi világú dráma, amelyben a két nő intim története finoman összefonódik a közép-európai történelmi háttérrel.” A vetítés után Bognár Péterrel, a LUX-díj döntőbizottságának magyar tagjával beszélgetünk. (A részvétel a kétnapos filmfesztiválon ingyenes, de regisztrációhoz kötött: lux@prime-time.hu.)

December 12-én az emberi jogi világnaphoz és a Szaharov-díjhoz kapcsolódóan a világhírű haditudósító, Christina Lamb lesz a vendégünk, aki a 2013-ban Szaharov-díjjal, 2014-ben pedig Nobel békedíjjal kitüntetett Malala Juszufzai életrajzi könyvét írta. A Szaharov-díjat az Európai Parlament 1988-ban alapította, és évente ítéli oda az emberi jogok védelméért és a gondolatszabadságért. A díj névadója Andrej Dmitrijevics Szaharov, az 1975-ös Nobel-békedíj kitüntetettje.

Malala, a ma 17 éves pakisztáni lány azért kapta ezeket az elismeréseket, mert hazájában a talibán erőszakkal szembeszállva kiállt a lányok oktatáshoz való jogáért. „Szegénység van, nincs mindenhol szabadság, van ahol a félelem és a terror uralkodik. De van remény. Azért vagyunk itt, hogy segítsünk ezeknek a gyerekeknek, hogy kiálljunk értük, hogy cselekedjünk” – mondta a díj átvételekor. Az est folyamán Az én, Malala című könyvről, a lányok oktatásáról és a nők egyenjogúságáról beszélgetünk Christina Lambbal.

Az Európa Pont minden decemberi programjának részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk minden érdeklődőt!

Közeleg a filmvilág legnagyobb figyelemmel kísért díjainak átadása, ehhez kapcsolódóan mi is elkészítettük szokásos összefoglalónkat az európai esélyesekről. Vasárnap végre kiderül, hogy ebben az évben épp ki happolja el az Oscart a már megint túl tökéletes Leonardo di Caprio elől, és megtudhatjuk, hogy melyik hollywoodi sármőr szuperprodukciója lesz az est nagy győztese: a Clooney nevével fémjelzett, kétszemélyes űrdráma, a Gravitáció; vagy a nyerése esetén a Brad Pittnek első (produceri) Oscart hozó 12 év rabszolgaság. Addig is, nézzük, hogy szerepeltek az európai művészek az idei jelöltek között.

Az est egyik nagy esélyesének az amerikai-brit koprodukcióban készült Gravitációt tartják – bár általában sem a sci-fik, sem a kétszemélyes „kamaradrámák” (amennyiben az űr kamarának tekinthető) nem indulnak nagy eséllyel az Oscaron, a film különleges atmoszférája, látványvilága és Bullock sokat méltatott alakítása miatt jó pár díj leeshet a filmnek. Bár azt gondolnánk, hogy ez egy tipikus amerikai szuperprodukció, a film egyik producere brit (ami döntő jelentőségű egy-egy film „nemzetiségének” meghatározásakor), a film nagy részét az Egyesült Királyságban forgatták, és a vizuális effektusokat is itt dolgozták ki, aminek köszönhetően például a „brit Oscarnak” számító BAFTA-n a kiemelkedő brit film díját is megkapta.

Van tehát egy nagy esélyes félig brit film. De találunk a legjelentősebb kategóriákban még britebb alkotást is, ez pedig az elvesztett fiát felkutató ír hölgy történetét bemutató Philomena – Határtalan szeretet Judi Dench főszereplésével. A film esélyes a legjobb filmnek járó Oscarra, és jelölt Dench is. Érdekesség, hogy Denchnek ez már a hetedik jelölése, és mindet 65 éves kora után gyűjtötte be. A film francia zeneszerzője, Alexandre Desplat a legjobb filmzene díjára, míg a film forgatókönyvírói, Steve Coogan (aki egyben a férfi főszereplő) és Jeff Pope a legjobb adaptált forgatókönyv Oscarjára esélyesek. A legjobb férfi főszereplő kategória jelöltjei között is akadnak britek: Christian Bale-t az (egyébként szintén brit-amerikai koprodukcióban készülő) Amerikai botrányban alakított szerepéért jelölték ebben a kategóriában – akinek kivételesen ezért a szerepért nem kellett testtömegének felét fel- vagy leadnia, elég volt egy mára meglehetősen korszerűtlennek ható frizura és egy minimális apuka-pocak bevállalása.

A díjért honfitársával, Chiwetel Ejioforral (12 év rabszolgaság) versenyez, akit a BAFTA- és Golden Globe-díj után a legnagyobb esélyesnek tartanak. Nagy esélyesként indul a film rendezője is, a brit Steve McQueen, aki ha megkapja a szobrot, az első fekete bőrű díjazott lehetne kategóriájában. A kegyetlen déli ültetvényest alakító Michael Fassbender ír-német színész szintén e film miatt kerülhetett a legjobb mellékszereplők listájára. A kategória női párjában találjuk a szintén brit Sally Hawkinst, aki Woody Allen Blue Jasmine-jában a hoppon maradt főszereplő, Cate Blanchett együgyű, de nagyszívű nővérét alakítja – az Akadémia szerint elég meggyőzően ahhoz, hogy megszerezze első Oscar-jelölését.

Persze nem csak angolszász jelölteket találunk az európai jelöltek sorában: a legjobb dokumentumfilmek között esélyes a dán-norvég-brit Az ölés aktusa, amelyben „vidám indonéz tömeggyilkosok profi filmes keretek között, mintha mi sem lenne természetesebb, rekonstruálják egykori brutális tetteiket”. A film már elnyerte az Európai Fildíjat és a BAFTÁ-t is, ugyanebben a kategóriában.

A nemzetközi díjátadókon nagyon gyakran jól szereplő dánok a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában is képviseltetik magukat a Mads Mikkelsen főszereplésével leforgatott Vadászattal. A dánok legutóbb 2010-ben nyerték meg a kategória győztesének járó szobrot; a körülbelül öt és félmilliós skandináv ország eddig összesen 24 jelöléssel és 6 díjjal büszkélkedhet. A Vadászat mellett két európai film verseng még a díjért: az egyik az Európai Filmdíj-átadón a legtöbb díjat elnyert olasz Nagy szépség (La Grande Bellezza), Paolo Sorrentino filmje. A film főszereplője egy cinikus, idősödő író szemszögéből mutatja be a mai Róma hamis csillogását, miközben az igazi szépséget keresi. Olaszország eddig tízszer nyerte el a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscart, ezzel pedig rekordtartónak számít. A harmadik európai alkotás – amely tavaly az Európai Parlament Lux-díját is besöpörte – a belga Alabama és Monroe, Felix Van Groeningen filmje. A film egy pár különleges kapcsolatát mutatja be, és azt, hogyan alakul viszonyuk, mikor megtudják, hogy lányuk végzetes kórral küzd. Az európai filmgyártás szempontjából mindenképp meg kell jegyeznünk, hogy az itt említett európai filmek mindegyike részesült az EU filmes támogatásában a MEDIA programon keresztül.

Természetesen ez a lista nem teljes, számos európai szálat lehetne még felfedni – de az biztos, hogy lesz miért és kikért drukkolni a vasárnapról hétfőre virradó éjszakán, még ha idén magyar alkotást nem is jelöltek díjra. Hajrá, Európa!

Képek forrása sorrendben: az Oscar hivatalos honlapja; az Európai Bizottság oldala; Popsugar.com; The Act of Killing IMDB