Hisz benne, hogy a jövő a fenntartható gondolkodásmód és a kapitalista szemlélet egyesítése: ezen elgondolás alapján cégei élhetőbb és szemétmentesebb világot építenek, miközben üzletileg is jól működnek. Leginkább a nem-vásárlásra szavaz, de ha muszáj valamit vennie, akkor az legyen használt, vagy nagyon tartós. Európai gondolkodók sorozatunkban legutóbb Tom Szaky, az amerikai „magyar hippi”, a szemétből dollármilliárdos forgalmat generáló cégvezető volt vendégünk.

Láttál már rákosi viperát, nagy pólingot, vagy európai nyércet? Ha még nem, akkor erre sajnos egyre kisebb az esélyed, a gyerekeidnek meg még kevesebb. Ez önmagában is szomorú, de a biológiai sokféleség csökkenése sajnos az élet minden területére rossz hatással van. Az Európai Bizottság most bemutatott biodiverzitási stratégiája többek között az európai védett területek kiterjesztésével és szigorúbb védelmével, a növényvédők és műtrágyahasználat visszaszorításával, a biogazdaság kiterjesztésével és hárommilliárd fa elültetésével igyekszik megfordítani a trendet.

A jelen járványügyi helyzetben kevés figyelmet kapott, ugyanakkor óriási jelentősége van Európa jövőbeli gazdasága számára, hogy a Bizottság kihirdette a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervét. Az EU ezzel igyekszik elérni, hogy a termékek folyamatos lecserélésével pörgetett növekedésről Európa környezetbarát és gazdaságos, valóban fenntartható modellre álljon át. Ebben pedig mindenkinek szerepe lesz a termékeket tervezőktől az értékesítőkön át egészen a fogyasztókig.

Az ökológiai, azaz az „öko-” – vagy, ahogy Magyarországon inkább nevezzük, a „bio-” – gazdálkodás egyre jelentősebb az EU minden országában. Ahogy a XXI. század fogyasztói kultúrájában a környezettudatosság és az egészséges életmód egyre nagyobb teret nyert, úgy kerültek előtérbe a vegyszerektől mentes, környezetkímélő és fenntartható termelésből származó élelmiszerek. Míg pár éve elvétve lehetett csak a boltok polcain ilyen termékeket találni, addig mára az EU mezőgazdaságának egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata ez, amely jelenleg a teljes piac, azaz teljes mezőgazdasági termőterület 7,5 százalékát teszi ki az EU-ban. Összértékét 27 milliárd euróra teszik.

Ha fenntartható életmódra, szelektív szemétgyűjtésre vagy újrahasznosításra gondolunk, akkor a példaértékű országok között valószínűleg az elsők között ugrik be Svédország, ahol a hulladék szelektálása – körülbelül tizenkétfelé – már a nyolcvanas évek óta népszokás. A „lomizást” is világszínvonalúra fejlesztették: ők alkották meg elsőként a világon a fenntartható vásárlást népszerűsítő újrahasznosító plázát („återbruksgalleria”).

A finn elnökség nemcsak szlogenek szintjén törekszik a zöld megoldásokra. Minden eddig kötelezőnek gondolt, de valójában elhagyható – általában országimázs-építésre használt – elnökségi külsőséget mellőznek, és éppen ezzel építik országuk imázsát.

Az Európai Unió tagállamai rengeteget fejlődtek az utóbbi években gazdaságuk fenntarthatóbbá tételében, és energiafogyasztásukban is egyre nagyobb teret kapnak a megújuló energiaforrások. Nincs ez másként a közlekedési szektorban sem, ahol szintén kemény célt tűztek ki maguk elé a tagállamok.

Mi vagyunk saját magunk legnagyobb ellenségei: nem hozunk személyes áldozatot, a hosszú távú tervezést rendre felülírják automatikus cselekvéseink. Lasse Schelde elsősorban a városi kerékpározás élharcosaként ismert, az Európai gondolkodók programsorozat vendégeként azonban átfogóbb témáról, a fenntartható várostervezés jövőjéről beszélt az Európa Pontban.