se1.jpgBiztonság, versenyképesség, zöld átállás és jogállamiság – ezekkel a prioritásokkal indul útjára Svédország harmadik uniós elnöksége. Az ország programját jelentősen meghatározza az Ukrajna elleni orosz agresszió és annak az Európai Unióra gyakorolt gazdasági, energiapolitikai és társadalmi hatásai. Nézzük a részleteket!

1 Vissza

cz1.jpgOrosz agresszió Ukrajnában, energiaválság, gazdasági problémák – nincs könnyű helyzetben Csehország, amely 2022 júliusától a Tanács soros elnöke.

0 Vissza

fr_macron.PNGA határainkon belüli együttműködésen alapuló Európától el kell mozdulnunk egy olyan Európa felé, amely erőt mutat a világban, teljes mértékben szuverén, önálló döntéseket hoz, és saját maga határoz a sorsáról” – ebben az egy mondatban foglalta össze a francia elnökség lényegét Emmanuel Macron francia elnök. A „fellendülés, erő, hovatartozás érzése” hármas mottójával elindított elnökség egyértelmű üzenete: az egészségügyi válság, az agresszív külső erők és az éghajlatváltozás ellen csakis a közös európai fellépés lehet hatékony – ezt kívánja erősíteni a mostani félévben Párizs.

1 Vissza

pt1.pngNegyedszerre vezeti Portugália az EU Tanácsát soros elnökként. Feladata most sem egyszerű: a pandémia és az azt követő gazdasági visszaesés kezelése, a brit kilépés sok feladatot ad a portugáloknak, emellett számos hagyományos és rendkívüli eszköz beindítása is erre a félévre esik.

0 Vissza

csesze6.jpgAkár a soros (vagy a rendezvényen elhangzott freudi nyelvbotlás szerint „sörös”) elnökség mottója is lehetne. Ez azonban nem egy mottó, hanem az Egy csésze Németország estünk díszvendége, Johannes Haindl német nagykövet kedvenc idézete. A nagykövet és Póth Attila, az ARD magyarországi tudósítója mesélt nekünk Németországról és a németekről – kiderült többek között, hogy valóban rettentően nehéz feladatok tornyosulnak most a német elnökség előtt, hogy Magyarországra különösen figyelnek Németországban, és az is, hogy a Hochdeutsch (irodalmi német) ismerete sok esetben nem elég a boldoguláshoz.

2 Vissza

nemet_eln_cov.pngAz EU „szokásos napirendje” eleve nem ígért könnyű feladatot az aktuális elnöknek. A hosszú távú költségvetés tető alá hozása az utolsó pillanatban, a brit kilépés tárgyalásainak lehetőség szerinti lezárása – két terület, ahol nem mindig látszik a fény az alagút végén, és mindkettő rendkívül határozott és erőskezű, de kompromisszumkész vezetőt kíván. Ezt tetézi – és részint felülírja – a koronavírus és az azt követő gazdasági visszaesés kezelése, majd Európa újraindítása. A júliustól decemberig tizenharmadszorra elnöklő, rutinos Németország azonban optimistán készül a feladatokra: Angela Merkelék hisznek benne, hogy együttműködve újra erőssé tehető Európa.

1 Vissza

hr1.pngA rutinos finnektől év elején a debütáló Horvátország vette át az EU Tanácsának vezetését. Déli szomszédunk először vezeti soros elnökként az EU tagállamait tömörítő uniós döntéshozó szervet. Az elnökség feladatai közül kiemelkedik a következő, hétéves pénzügyi keret vitája, amelyet mielőbb egy kompromisszum irányába kellene terelnie a horvát elnökségnek, valamint a január végén valósággá váló brexit „utókezelése”

1 Vissza

fi1.jpgA finn elnökség nemcsak szlogenek szintjén törekszik a zöld megoldásokra. Minden eddig kötelezőnek gondolt, de valójában elhagyható – általában országimázs-építésre használt – elnökségi külsőséget mellőznek, és éppen ezzel építik országuk imázsát.

süti beállítások módosítása