A mólók funkcionálisan a legtöbbször a vízi közlekedés fontos kiindulópontjai, ugyanakkor nagyon különleges hangulatú helyek. A vízbe nyúló földnyelvek vagy épített utak közvetlenebb kapcsolatot tesznek lehetővé a vízzel, amit jó megtapasztalni egy kellemes séta közben. Jó megfigyelni a helyi tájat és a víz erejét, rárévedni a csillogó víztükörre vagy a közelben-távolban közlekedő hajókra. Van, ahol kisebb városrész és szórakoztatócentrum épült a mólón a víz fölé, és vannak egyszerűbb, tisztán nyugodt sétálásra ideális mólók – mindből mutatunk párat. Íme válogatásunk a vízberévedés szerelmeseinek Európa legszebb mólóiból.
Az évad utolsó estjén az európai kulturális örökség éve apropóján a hazai kulturális kincsekről volt szó, többek között arról, hogyan hat mindennapjainkra a zene és épített örökségünk, és e két terület hogyan formálja egymást itthon vagy Európában. McMenemy Márk beszélgetőtársa Török Ádám zenész, Vas Norbert könnyűzenei kutató, egyben a feltörekvő zenekarokat támogató Hangfoglaló program Örökség alprogramjának koordinátora, valamint Finta Sándor, Budapest korábbi főépítésze volt.
2018 a kulturális örökség éve az EU-ban, amely kontinensünk épített és eszmei örökségének sokszínűségére hívja fel a figyelmet. Bármerre járunk az EU országaiban, lépten-nyomon olyan kincsekre lelünk, amelyek a gazdag hagyományokról, kulturális értékekről, különböző, ám mégis hasonló múltról, örökségekről mesélnek. Ez a gazdagság pedig felfedezésre vár: érdemes körbenézni, és megismerni a többi ország kulturális kincseit is, melyek így együtt alkotják közös európai örökségünket.
A blogunkon korábban bemutatott szimbolikus nemzeti állatok mellett sok ország rendelkezik olyan növénnyel, többnyire virággal, amire az egész nemzet büszke. Főként a természetszeretetükről híres nemzetek tartják számon a saját identitásukat valamilyen szempontból kifejező virágaikat, amiket akár pénzérméiken is megjelenítenek. Érdekes, hogy ezek általában vadvirágok, amelyekkel úton-útfélen találkozhat az ember – de talán pont ezért is nőttek ennyire az emberek szívéhez. Mostani írásunkban ezen nemzeti virágok közül mutatjuk be a kedvenceinket.
A páneurópai piknik helyszíne, a Liszt Ferenc Zeneakadémia és most a Dohány utcai zsinagóga épületegyüttese: Európa legnagyobb zsinagógájával együtt most már három magyarországi helyszín viselheti az Európai Örökség címet. Az épületegyüttes az integráció, az emlékezés és a párbeszéd szimbóluma – története sokat mond az európai együttműködésről és értékekről.
Régebben a csecsemők túlélésének egyik legfontosabb biztosítéka volt, mára az egyenlőség egyik legfontosabb szimbóluma. Az állam praktikus ajándéka, amit senki nem vált pénzre. A kismamák évről évre izgatottan várják, hogy mit rejt az aktuális évi összeállítás: bemutatjuk a finn babadobozt és babakelengyét.
Az Európai Unió hosszú ideje a világ első számú turisztikai célpontja: az elmúlt években évente közel félmilliárd fő érkezett az EU országaiba, ami világszinten a turistaforgalom több mint 40%-át jelentette. Ez a szám legnagyobb részben az „EU-belföldi” turistáknak köszönhető: az utazók jelentős része valamelyik másik uniós országból érkezett. Egyes becslések szerint a turizmus és a kapcsolódó ágazatok az EU teljes GDP-jének tizedét is kiteszik, és több mint 12 millió embernek adnak megélhetést. A 2008-as világválság és az azt követő izlandi vulkánkitörés miatt jelentősen megcsappantak a terület bevételei, mára azonban visszaállt a trend, és a – külső és belső – turisták száma folyamatosan nő az EU tagállamaiban. Az idegenforgalom a kereskedelem / értékesítés és az építőipar után a harmadik legnagyobb társadalmi-gazdasági terület az EU-ban.
Miről mesélnek a vendégéjszakák?
Az eltöltött vendégéjszakák sokat mondanak arról, mennyire népszerű az adott ország a turisták között, ugyanakkor természetesen egy nagyobb ország, hatalmas területtel és lakossággal nyilván több vendéget tud fogadni, mint egy kisebb. Éppen ezért nem az abszolút vendégéjszakák alapján rangsoroltuk az országokat, hanem relatív nagyságukhoz mértük: lakosságarányosan néztük meg, hogy évente hány vendégéjszakát töltenek el turisták egy-egy ország hoteljeiben, vakációs szállásain és kempingjeiben.
Érdekes azt is megnézni, hogy a vendégéjszakák mennyiben származnak belföldi turistáktól. Több kisebb, népszerű turisztikai célpont főleg a külföldi turistákból él, ugyanakkor Olaszországban például a turisták fele országon belülről jött 2017-ben, Franciaországban is közel kétharmadrészt helyi turisták állnak a forgalom mögött, Németországban pedig a turisták 20%-a jött csak külföldről tavaly. Jó böngészést (nagyobb méretben a képre, vagy ide kattintva nézhető a kép)! :-)
Csak a vendégéjszakák számát nézve egyébként sok meglepetés valószínűleg nem ér senkit, ha megnézi, mely európai országok vonzzák a legtöbb turistát: 2017-ben 471 millió vendégéjszakával Spanyolország volt a legnépszerűbb, őket Franciaország követte (431 millió vendégéjszakával), majd Olaszország (425 millió) és Németország (400 millió vendégéjszaka / év).
---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!
Ahogy karácsonyi készülődés nem létezhet karácsonyi vásárok nélkül, úgy kötelező eleme minden vásárnak egy-egy különlegesen feldíszített karácsonyfa. Sok helyen a köztéri fák felállítása, feldíszítése összekapcsolódik az adventi időszak kezdetével, és az ünnepekre való ráhangolódás fontos kelléke. A mai karácsonyfaállítás hagyományáról már a 16. századból fennmaradtak írásos emlékek, német területekről. A szokás onnan terjedt el Európa és a világ számos országába. Alábbi gyűjteményünkben a legérdekesebb / legszebb köztéri karácsonyfák közül mutatjuk a kedvenceinket. Ti még mit tennétek rá a listára? Írjátok meg!