Az EU-ban nagyon szigorú szabályok vonatkoznak az élelmiszerbiztonságra. Minden tudományos alapokon nyugszik, az előírásokat folyamatosan felülvizsgálják, azok betartását pedig mindenhol ellenőrzik. Külön szabályok vonatkoznak az élelmiszerek csomagolására, címkézésére, a hozzáadott anyagokra, az élelmiszerek higiéniájára, de még az állatok egészségügyére is – hogy a teljes ellátási folyamat biztonságos legyen, kezdve a termőföldtől egészen a tányérunkig. Csak így lehetünk biztosak abban, hogy a közösség minden szegletében azonos minőségű élelmiszerekhez juthatunk.

Mi áll a szabályok mögött?

A 2000-es évek elején még komoly válságok alakultak ki amiatt, mert az emberi fogyasztásra és az állatok takarmányozására szánt termékek nem bizonyultak eléggé biztonságosnak – ilyen volt a BSE-járvány, más néven kergemarha-kór, vagy épp a dioxinvészhelyzet. Erre válaszul az uniós élelmiszer-biztonsági politika gyökeres reformon ment keresztül. Ekkortól érvényes az EU-ban a „a termelőtől a fogyasztóig” szemlélet, amely számos uniós szabállyal garantálja az EU-n belül forgalomba hozott élelmiszerek magas szintű biztonságát, a termelési és elosztási folyamat valamennyi szakaszában. (2020-ban, már a Zöld Megállapodás keretében ugyanezzel a névvel indult útjára az uniós élelmiszerrendszert fenntartható modell irányába elmozdító termelőtől a fogyasztóig stratégia.)

Honnan tudhatom, hogy biztonságos az élelmiszer, amit fogyasztok?

A fentiek nyomán létrejövő uniós élelmiszer-biztonsági szabályrendszer kiterjed az élelmiszerlánc egészére: az állati takarmányoktól és az állatok egészségétől a növényvédelmen és élelmiszer-termelésen át egészen a feldolgozásig, a tárolásig, a szállításig, a behozatalig, a kivitelig és a kiskereskedelmi értékesítésig. Néhol ezek a szabályok talán túlzónak tűnnek – ahogy betartásukhoz esetlegesen a kereskedőknek, vendéglátásban dolgozóknak komoly fejlesztéskét tett szükségessé –, ugyanakkor látnunk kell, hogy ezek a szabályok értünk vannak. Csak ezekkel az előírásokkal garantálható az emberi egészség és a fogyasztói érdekek védelme, illetve az európai egységes piac zökkenőmentes működése.

Az EU tudományosan megalapozott, átfogó és szigorú szabályokat ír elő többek között...

...a csomagolásra: nem minden csomagolóanyag alkalmas élelmiszer tárolására. Egyes vegyi anyagok az érintkezés során átkerülhetnek az élelmiszerre – az EU-ban szigorú előírások vonatkoznak az élelmiszerrel kapcsolatba kerülő anyagokra, legyen szó műanyagról, gumiról, papírról, fémről vagy bármi másról.

...az adalékanyagokra: az EU-ban „E-számmal” jelölt élelmiszer-adalékanyagok olyan hozzáadott anyagok, amelyekkel az élelmiszer biztonságát, frissességét, ízét, állagát vagy megjelenését lehet megőrizni, illetve javítani. Ezeket fel kell tüntetni az EU-ban forgalmazott élelmiszereken. Az EU-ban az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) élelmiszerekben történő felhasználásuk engedélyezése előtt értékel minden adalékanyagot az édesítőszerektől a tartósítószereken át az ételszínezékig, és ezeket folyamatosan – az esetleges újabb tudományos felfedezéseknek megfelelően – felül is vizsgálja.

...az élelmiszer-higiéniára: az EU-ban szigorú higiéniai előírásokat kell betartania minden olyan élelmiszeripari vállalkozásnak, amely friss vagy tartós ételeket árusít. Ezek vonatkoznak a kézműves portékáktól a piaci lángososon át a kis és a legnagyobb élelmiszerboltokig. Ilyen elvárás például a friss hús és egyéb állati eredetű alapanyagok elkülönített tárolása és a tojások felhasználhatósága. Ennek betartását a HACCP-rendszer hatóságilag ellenőrzött alkalmazása garantálja. Mindezek mellett fontos, hogy az alapvető élelmiszerhigiéniai alapszabályokat mindenki ismerje, aki otthonában főz, ehhez itt található például pár jótanács.

...a címkézésre: ahhoz, hogy a vásárlók megfelelő döntéseket tudjanak hozni az élelmiszerek választásakor, elengedhetetlen, hogy az egyes élelmiszerekről megfelelő tájékoztatást kapjanak – erre szolgálnak az előre csomagolt ételek tájékoztató címkéi. Uniós szabályok írják elő azt, hogy mi az a minimális információ, amelynek feltétlenül szerepelnie kell (köztük az élelmiszer tápanyagtartalmára, allergén anyagokra vagy épp a felhasznált adalékanyagokara vonatkozóan). Ilyen például a csomagoláson kötelezően feltüntetendő „fogyaszthatósági idő” vagy a „minőségmegőrzési idő” – amelyet sokan sokszor „lejárati” időként értelmezve összekevernek. Fontos tudni, hogy e kettő teljen mást jelent (grafika nagy méretben itt)!

Összefoglalva: az EU-ban nagyon szigorú szabályok garantálják, hogy ami a tányérunkra kerül, az mindenképpen biztonságosan fogyasztható legyen. Az EFSA és az európai nemzeti élelmiszer-biztonsági hatóságok (Magyarországon a NÉBIH) közötti együttműködés, a fogyasztói szervezetek aktív munkája teszi lehetővé, hogy nyugodt szívvel fogyaszthassunk bármit, bármerre is járunk Európában.

Forrás, további információ:

• Az EU legutóbbi élelmiszer-biztonsági kampánya, a #EUChooseSafeFood
• A Bizottság élelmiszer-biztonsági oldala
• Az Európai Parlament összefoglaló élelmiszer-biztonsági oldala
• Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság
• Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon, Instagramon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!